Trending Now
A Mandinert sújtó Facebook-cenzúra ellen tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség
Az újságíró-szervezet közleményben reagált a szólásszabadság elleni támadásra.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség tiltakozik, amiért a Facebook újabb, ki tudja hányadik támadását indította el a gondolatok és a vélemények szabad kifejezése ellen. A szervezet megdöbbenéssel értesült arról, hogy ezúttal a Mandiner közéleti hírportál oldalát korlátozzák, sőt fenyegetik törléssel a közösségi háló cenzorai.
Közleményükben kiemelik a Facebook alapállását, amely szerint:
“a közösségi alapelveink célja, hogy teret biztosítsanak az embereknek az önkifejezésre és a véleménynyilvánításra. A Facebook vállalat szeretné, hogy az emberek nyíltan beszélhessenek a számukra fontos kérdésekről, még akkor is, ha vannak, akik nem értenek egyet velük…”
Az újságíró-szervezet reagálásában – amelyet a Magyar Nemzet szemlézett – azt írja, a médiaóriásra, úgy látszik, még a saját szabályai sem vonatkoznak: talán a legtöbb véleményt megjelenítő és ütköztető, mindig objektivitásra törekvő magyar konzervatív lap esetében biztosan nem, ugyanis – amint azt a Mandiner szerkesztősége tudatta – oldalukat korlátozták, sőt, közzétételének visszavonásával fenyegetik. „Egyszerűen azért, mert idézni mertek Rod Dreher amerikai közíró amúgy egy amerikai lapban már megjelent cikkéből, vagy éppen azért, mert nem voltak hajlandók állandó jelzővel minősíteni egy demokratikus voksoláson megválasztott hazai politikust” – áll a közleményben.
A szervezet szerint
a Facebook gondolatterrorja nemcsak súlyos beavatkozás a szólás- és sajtószabadságba, de egy nagyon sötét korszak eljövetelét vetíti előre,
ezért a Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a vállalatot, hogy saját hirdetett elveivel összhangban engedjen teret a gondolatok, valamint a sokszínű, gondolkodásra késztető vélemények közlésének, és azonnal hagyjon fel azzal, hogy előre címkézési kötelezettségekkel és alaptalan cenzúrával avatkozik be a szerkesztőségek működésébe. A szervezet egyben emlékeztet mindenkit arra, hogy
a magyarok nem azért rázták le magukról a kommunizmus béklyóját, hogy most a nyugati véleményterror ketrecébe záródjanak.
Az ügyben érintett hírportál főszerkesztője – Rajcsányi Gellért – szerdai cikkében felvázolta az előzményeket. Mint írja: „Gondolatbűnök, emlékezetlyukak: a Facebook lekorlátozta – és bármikor törölheti is – a közel nyolcvanezer követővel rendelkező közösségi oldalunkat, a híreinkben és véleményszemléinkben idézett, a Facebook ízlésének nem megfelelő vélemények, kijelentések miatt. Az emögött rejlő elgondolások az újságkészítés ellehetetlenülését okozhatják szerte a világ körül.”
Trending Now
Gazdasági konferenciát tart az ötvenöt éves Világgazdaság
Október 2-án jubileumi gazdasági konferenciával várják az érdeklődőket.
A Világgazdaság, vagyis a vg.hu mindig is a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztatott, most pedig öt és fél évtizedes fennállása alkalmából egész napos, rangos konferenciát rendez. A hiteles szakmai múlt kötelez
A megjelenteket Szajlai Csaba főszerkesztő köszönti, majd Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki egyben a rendezvény fővédnöke, Eljött a fordulat ideje címmel tartja meg nyitóelőadását.
A nap folyamán szó esik a világgazdasági kihívásokról Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének előadásában. Tőkebefektetés, a növekedés alapja címmel Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök vezérigazgató tart ismertetőt, Barna Zsolt, a Magyar Bankholding (MBH) elnöke pedig az új nagybankot, az MHB-t mutatja be.
Nem maradhat ki a sorból az energiapiac meghatározó szereplője, a MOL sem, a vállalat képviseletében Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgató beszél, témája: transzformáció az energiaiparban. A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás – erről Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszél. Az ebéd után tovább bővül a programválaszték, három kerekasztal-beszélgetés fog egyszerre zajlani – írják.
Regisztrálni itt lehet, ahol a részletes programlista is megtalálható.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójának átadásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban 2023. július 3-án
Trending Now
Tízévesektől vár segítséget az adóhivatal
De egyetemisták is jelentkezhetnek. Kétmillió a tét.
A fiatalok körében népszerűsítené az adózást, az adófizetést a magyar adóhivatal, s mivel elsősorban a tinédzserek alkotják a célcsoportot, így a hatóság elsősorban tinédzserektől vár megoldást. Ráadásul nem ingyen.
Mit gondol és mit tud a jövő nemzedéke a közterhekről? – teszi fel a kérdést legújabb kampányának bemutató szövegében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Kétmillió a tét
– Pályázatot hirdettünk Megosztod? címmel. Ebben 10 és 23 év közötti, nappali tagozatos diákoktól várunk olyan pályamunkákat, amelyek arra adnak választ, mit jelent az adófizetés, az adózás a fiataloknak. Azt reméljük, a munkák bemutatják majd, hogy a közös terhek viselése milyen szerepet játszik a modern társadalomban és gazdaságban – mondta a Médiapiac.com érdeklődésére a NAV szóvivője. Kis Péter András megjegyezte: összesen kétmillió forint a tét, a hivatal ennyit szán a legjobb munkák díjazására.
A fiatalok mindenféle műfajban próbálkozhatnak. A rajztól, a képtől, a kollázstól kezdve a TikTok-videón és az Ista-sztorin keresztül az online játékig, a rajzfilmig és a mobilappig minden szóba jöhet.
– A lényeg az ötlet, de nem mellékes a kivitelezés sem – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve: különböző kategóriákat határoztak meg, így például egy tízéves iskolás rajza nem feltétlenül egy programozó egyetemista munkájával versenyzik majd.
Két hónap a határidőig
A hatóság egészen november 30-ig várja a pályaműveket, amelyek elbírálását egy népszerű youtuber is segíti. A kategóriák legjobbjaira értékes, műszaki és médiaeszközökre váltható vásárlási utalványok várnak, de az az iskola is komoly díjra számíthat, ahonnan a legtöbben pályáznak. A pályázat valamennyi részlete megtalálható a www.adotudatossagipalyazat.hu honlapon, illetve a NAV Facebook-, Instagram- és TikTok-oldalán is.
Nem ma kezdték
A NAV régebb óta igyekszik adóügyi kérdésekkel, hírekkel megtalálni a fiatalokat. Mint arról a Médiapiac korábban beszámolt, a hatóság videós tartalmak készítésébe fogott, amelyeket a fiatalok kedvelt médiafelületein terjeszt.
Jakubász Tamás
Trending Now
Meg tudjuk-e különböztetni az igazi szerzők dalait az MI kreálta számoktól?
Az Artisjus kísérletében, amely ennek kiderítésére vállalkozott, bárki részt vehet október 8-ig, a dalszerzők napjáig a kösziadalt.hu oldalon.
A közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében már el is készült a felmérés arról, miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia (MI) használatához a zenében – közölte a szerzői jogi egyesület szerdán az MTI-vel.
A dokumentum megállapítja: a magyar dalszerzők széles köre nyitott az MI-re. A kérdőívet kitöltő zenei alkotók 19 százaléka már kipróbált legalább egyszer valamilyen mesterséges intelligencia alapú programot, köztük többségben vannak a zenei producerek (49 százalékuk használt már ilyet).
A szövegíróknak eddig csak 15 százaléka hívta segítségül a mesterséges intelligenciát az alkotáshoz, a ChatGPT berobbanásának dacára. Ugyanakkor
a szerzők többsége egyelőre nem használná az MI-eszközöket az alkotói folyamatokban, mivel a kreatív alkotást maguknak tartanák meg. Emellett azt gondolják, az önkifejezés csak emberi munkával lehet hiteles (64 százalék), és jó dalt szívvel-lélekkel lehet írni (45 százalék).
A dalszerzéshez kapcsolódó egyéb feladatokat viszont szívesen “kiszervezik” az MI-nek a hazai dalszerzők, hogy több idejük maradjon a kreatív folyamatokra. A többség (66 százalék) támaszkodna a mesterséges intelligencia segítségére: a legtöbben a zenei utómunkában dolgoztatnák (29 százalék), és igénybe vennék a marketinganyagok előállításában (28 százalék), a lemezborító megtervezésében (27 százalék) is.
A felmérésben résztvevők 25 százaléka tartja lehetségesnek, hogy az MI-megoldások felvehetik a versenyt az igazi dalszerzők munkájával, de alig 8 százalék fél attól, hogy a jövőben elveszítheti a munkalehetőségét az MI térnyerése miatt.
“A zeneiparban az egyik legnagyobb fejtörést a kizárólag mesterséges intelligencia által létrehozott termékek okozzák. Az MI képtelen értékelhető tartalmat generálni anélkül, hogy előtte az emberiség zenei kultúrkincsét megemésztette volna, ugyanakkor egy-egy konkrét mű felhasználását nem lehet beazonosítani ezekben az esetekben. E probléma megoldásán dolgozunk európai és globális ernyőszervezeteinkkel közösen, nem csak szakértői, döntéshozói szinten is”
– idézte Szinger Andrást, az Artisjus főigazgatóját a közlemény.
A közönségkutatás szerint a magyarok többsége (59 százalék) ugyan kíváncsi az MI által írt zenére, de az így válaszolók harmada jelentősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tetszik-e neki. A lakosság 13 százaléka elvből elutasítja és kifejezetten nem szeretne MI által generált dalokat hallgatni. Az ellenérzések között szerepel, hogy nincs ember a dal mögött, és ez a tudat zavarná őket.
Összességében megállapítható, hogy
a közönség egyszerre kíváncsi és bizalmatlan.
A legnagyobb arányban a tizenéves korosztály vélekedik így – minden harmadik fiatalnak ellenérzései vannak az MI által készített dalokkal kapcsolatban -, míg a harmincas éveikben járók 19 százaléka, az ötveneseknek pedig 16 százaléka ért velük egyet.
A magyarok fele lát rá esélyt, hogy ki tudná szúrni az MI-t a dalokban. Hogy mindez kiderüljön, az Artisjus kísérletre vállalkozott: egy hús-vér dalszerző páros szerzeménye “küzd meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. Vajon, ha a dalszerzést gép végzi, de az elkészült művet egy zenekar játssza el, akkor még felismerhető a mesterséges intelligencia “kéznyoma”? A kísérlethez bárki csatlakozhat, és beküldheti tippjét a kösziadalt.hu oldalon a dalszerzők napjáig, azaz október 8-ig.
Mi is az a dalszerzők napja?
A dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A kiválasztott nap azért van októberben, mert 1965-ben ebben a hónapban, a kultikus Bosch klubban játszottak először közönség előtt magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában. A dalszerzők napja idei mottója: a dalszerző az első, ezzel az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívják fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben.