Kövess minket!

Trending Now

A magyar hölgyek körében is egyre hódítanak a podcastok

Online kutatás készült az on demand audio médium itthoni hallgatási szokásairól.

 

Bár a podcast hazai piaca még mindig kicsi, a tavalyi évhez képest egyre emelkedik a magyarországi felhasználók, azon belül is a hölgyek aránya – derült ki egy friss hazai kutatásból, amely az on demand audio médium itthoni hallgatási szokásait vizsgálta. Az online kérdőíves, több mint 1000 podcasthallgató bevonásával készült felmérésnek köszönhetően még számos, a fentiekhez hasonló érdekes összefüggésre derült fény.

 

A Betone Studio 1166 fős mintán végzett nem reprezentatív online kérdőíves kutatást, amelyben a hazai podcasthallgatási szokásokat vizsgálta. Céljuk az volt, hogy képet kapjanak arról, hogyan használjuk mi, magyarok ezt a még viszonylag újnak számító on demand audio médiumot. A felmérésben résztvevők között közel azonos arányban voltak a nők és a férfiak, a 72 százalékuk pedig 18 és 35 év közötti fiatal volt.

 

A podcasthallgatók kétharmada diplomás

„A kutatásnak köszönhetően megtudhattuk, hogy a többség, azaz a válaszadók 43 százaléka tavaly kezdett el podcastokat hallgatni. A 2019-ben csatlakozók túlnyomó része nő, míg a három éve vagy régebben podcastet hallgatók többsége férfi. Ezzel az elmúlt évben nagyjából kiegyenlítődött a nemek aránya a közönségben” – nyilatkozta Román Balázs, a kutatást készítő Betone Studio kreatív producere, aki arra is kitért, hogy míg a hölgyek a kulturális, közéleti témájú, illetve a talk show jellegű műsorokat részesítik előnyben, addig a férfiakat inkább a sportműsorok kötik le.

 

„Ennél is érdekesebb a válaszadók iskolai végzettségét mutató eredmény – amely igazolta a nemzetközi tendenciákat – ugyanis a 66 százalékuk felsőfokú végzettségű, illetve 27 százalékuk jelenleg is tanul. Azaz kijelenthetjük: a podcast egyelőre az értelmiségi fiatalok médiuma” – tette hozzá Román Balázs. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók jelentős többsége, mintegy 95 százaléka telefonról éri el és fogyasztja ezeket a tartalmakat, a legkedveltebb felület a Spotify: a kérdőív kitöltőinek 64 százaléka ezen a felületen hallgatja a műsorokat. Utána a sorban az Apple Podcast lejátszó következik, amit a válaszadók 22 százaléka használ.

 

A többség elfogadja a reklámok jelenlétét

A kutatás megállapította azt is, hogy az emberek leginkább magyar nyelven – jellemzően utazás, sportolás vagy otthoni házimunka közben – hallgatnak podcastokat. Valamint a válaszadók közel fele átlagosan hetente 1-3 órát tölt ezzel, és a felhasználók jellemzően végighallgatják a műsorokat, legyenek azok fél, vagy akár egy óránál is hosszabbak.

Román Balázs azt is elárulta, hogy minden korosztály elfogadja és megérti, hogy a podcastok nagy általánosságban nem készülhetnének el támogatók, szponzorok, reklámok nélkül. „A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarja a szponzor jelenléte. Ehhez persze az is kell, hogy a szponzorok tartalmilag illeszkedni tudjanak az adott műsorhoz, vagy a reklámok mennyisége ne tegye próbára a hallgatók figyelmét” – tette hozzá a szakember.

Médiapiac

CNN-es botrányok: Ágyban szerzett hírek

A Tűzfalcsoport A CNN legnagyobb agyonhallgatott botrányai címmel Indított sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kedves Olvasóink bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a „függetlenobjektív” újságírás hierarchiájában a piramis tetején az angolszász hírcsatornák, így a brit BBC és az amerikai CNN állnak – írja bevezetőjében a Tűzfalcsoport

Azonban mind tudjuk jól, hogy ez csupán a látszat, egy mítosz, amit ezek a gigászi médiacégek kiépítettek saját magukról. Aki a hitelességüket megkérdőjelezi, azt félnótásnak állítják be: láthattuk, mi történt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök hivatali idejének négy éve alatt folyamatos hadban állt az általa „fake news” médiának bélyegzett baloldali, fősodratú sajtóval.

Mégis ki merte mondani az igazságot, hogy ezek a sajtóorgánumok tulajdonképpen bármit mondhatnak, a többség nem mer ellentmondani nekik. Cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a morális felsőbbrendűségérzetükben lubickoló, erkölcsi hullákról a „függetlenobjektív” médiumoknál.

Veszedelmes viszonyok

Adott egy rendkívül csinos és ambiciózus riporterhölgy. Kifinomult, elegáns, és gyönyörű fizikummal áldotta meg a sors, ezt az ajándékot pedig nem fél kihasználni. Egy amerikai viszonylatban kicsinek számító, harmincezer lelket számláló New Jersey-i kisvárosból, Willingboroból küzdötte fel magát a CNN egyik top újságírójává.

Miamiban volt tudósító, ahol már 2005 és 2009 között olyan jól keresett, hogy egy 5,6 millió dolláros kacsalábon forgó palotát tudott venni magának. Innen az NBC News külföldi tudósítójává lépett elő, Londonba költözött 2010-ben. A későbbiekben még meglátják, igen szoros kötődése van azóta is a britekhez… Ezután a CNN-hez igazolt, ahol 2014 és 2019 között vezető diplomáciai tudósító és a csatorna Fehér Házba akkreditált újságírója volt.

Fényes, feltörekvő karrierjében még az sem okozott törést, hogy annak kezdetén, 2005-ben kellemetlen botrányba keveredett: mikor New Jerseyben egy áradásról tudósított egy kenuban ülve – azt állítva, hogy ilyen magas a vízállás – hirtelen elsétáltak mellette ketten. Így derült fény arra, hogy csupán néhány ujjnyi vízben pózolt. Hát mit is vártunk egy „függetlenobjektív” újságírótól?

Michelle-re akkor talált rá a szerelem, mikor Londonban dolgozott: itt ismerkedett meg az özvegy, kétgyermekes gazdag filantróppal, Kimbell Duncannel. 2014-ben házasodtak össze: csodálatos – és rendkívül költséges – esküvőjükről még az amerikai háziasszonyok egyik példaképe, Martha Stewart is beszámolt.

Londonban telepedtek le, annak is az előkelő Notting Hill negyedében, olyan szomszédokkal, mint a divattervező Stella McCartney, vagy az énekes Robbie Williams. Olyan jól érezték magukat a brit fővárosban, hogy hangos bulijukra még a rendőrséget is ki kellett hívni.

A történet másik szereplője Kosinskin kívül Kim Darroch, Kew bárója. Darroch jelenleg a brit parlament felsőházának tagja lordként, korábban David Cameron konzervatív miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként. 1978 óta házas, kétgyermekes édesapa. Több évtizedes diplomáciai közszolgálata azután ért véget, hogy az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként tevékenykedett 2016 és 2019 között. 2019 júliusában azért kellett lemondania tisztségéről, mert számos, a brit külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jelentése kiszivárgott.

A jelentésekben élesen bírálta az Egyesült Államok akkori elnökét, Donald Trumpot és adminisztrációját. Nem ez volt azonban az első alkalom, már 2016-ban kiszivárgott egy üzenete, melyben a frissen megválasztott elnökről úgy nyilatkozott, hogy a brit kormány könnyűszerrel tudná befolyásolni Trumpot. Tehát, egy pár hónapja kinevezett nagykövet ezt megúszta és maradhatott a pozíciójában, a 2019-es eset után azonban lemondásra kényszerült, és a Scotland Yard bűnügyi nyomozást is indított az ügyben. Mégis mi volt a különbség a két szivárogtatás között?

Nos, az, hogy felröppent a pletyka, miszerint Darrochnak 2018-ban több hónapon át tartó, szenvedélyes viszonya volt egy amerikai újságírónővel. Történetesen a híresztelések szerint ez a hölgy Michelle Kosinski volt, aki ekkor már szintén házasságban élt. Természetesen a CNN tudósítója tagadta a házasságtörés vádját, és William herceg ügyvédjét bérelte fel a jogi csatározásokhoz (bár tudjuk, hogy ő is gazdag, bizonyára a belé vakon szerelmes milliárdos férje is beszállt pár ezer vagy millió dollárral).

Az ügyben – nem világos, hogy pontosan mikor – az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, miután furcsállni kezdték, hogy az annyira azért nem jól bekötött Kosinski 2018-ban igencsak bizalmas Fehér házi információkról közölt cikkeket. A hírek szerint Darrochot gyanították amögött, hogy Kosinski megírta: a CIA igazgatóját, Mike Pompeót nevezik ki külügyminiszternek, ami később meg is történt. Állítólag arról is tudott, hogy Pompeo Észak-Koreába látogat – noha erről nem írt cikket, a Fehér Ház érdeklődését felkeltette a CNN újságírónője.

Az érzékeny információk tehát szivárogtak Kosinskihez, de jó darabig nem tudták, hogy honnan származik a jólértesültsége. A gyanút az terelhette a brit nagykövetre, hogy a CNN újságírója megtudta, hogy az USA kemény szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A titkosított tervezetről privátban egyeztetett az USA Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, mielőtt nyilvánosságra hozták volna.

Egy forrás szerint Kosinski már a bejelentés előtt tisztában volt a szankciókkal. Miután a kör valamelyest leszűkült erre a pár szövetséges országra, tovább erősítette a gyanút, hogy a riporterhölgy az egyébként zárt ajtók mögött, Trump és az USA ENSZ-hez delegált nagykövete, Nikki Haley közötti vitáról is tudomást szerzett.

A brit The Sun cikkében (mely már nem elérhető, de a Daily Mail írása hivatkozik rá itt!)azt állította, hogy látta azokat az „intim” üzenetváltásokat, melyekben Darroch és Kosinski találkozót beszéltek meg. Bár házasként mindketten tagadták, hogy viszonyuk lett volna, Darroch távozása után öt hónappal Kosinski is otthagyta a CNN-t. Ugyan nem perdöntő bizonyíték, de azért árulkodó…

Így szereznek tehát információkat a CNN top újságírói. Jusson eszükbe, mikor arra „vetemednek”, hogy tőlük értesüljenek a friss hírekről.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány leghumánusabb történetei

A Médiaunió Alapítvány szeretné összegyűjteni és bemutatni a koronavírus-járvány pozitív tanulságait, a családok összetartását, az emberek egymást segítő viselkedését, a társadalmi szolidaritást, ezért pályázatot hirdet a legszebb, leghumánusabb történetek összegyűjtésére, amelyek közül néhányból kisfilmet is forgat.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

“A világjárvány Magyarország lakosságának életét is átalakította, és sok családot ért veszteség. Sokan voltak azonban, akik példamutatásukkal és kitartásukkal a legnehezebb időszakban is erőt adtak családjuknak, szeretteiknek” – közölte az alapítvány csütörtökön az MTI-vel.

A pályázatokat a Felemelőtörténetek.hu oldalon lehet elküldeni szöveges fájlok, fotók, videolinkek feltöltésével, az oldalon található adatlap kitöltésével.

A szervezet szeretné emellett bemutatni azokat a sikeres kezdeményezéseket és programokat, amelyek az elmúlt hónapokban segítették a közösségeket és a családokat.

A pályázatokat július 31-éig várják; a kiválasztott történetek alapján készített kisfilmeket ősszel sugározzák majd országos és regionális televíziók.

A kampány első kisfilmje a Médiaunió YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is megtekinthető – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Trending Now

Új helyszínen tér vissza a Brain Bar jövőfesztivál

Hogyan tervezz életet és karriert az információs káoszban? – erre a kérdésre keresik majd a választ az előadók és a résztvevők.

Közzétéve:

Borítókép: a Nemzeti Táncszínház épülete a budapesti Millenárison, fotó: Brain Bar

Új helyszínen, a budapesti Millenárison zajlik majd 2021. szeptember 9-10. között Európa legnagyobb jövőfesztiválja.

Az esemény idén kifejezetten azokat a kulturális értékeket és technológiai megoldásokat állítja fókuszba, amelyek a globális hangzavarban is biztosítják a tartalmas életet, az értelmes munkát és a jó minőségű emberi kapcsolatokat.

34 gigabájt. Ennyi új információt fogyasztunk el minden egyes nap, miközben az emberi agyat nem erre találták ki. Ahogy a cukor és a zsír mértéktelen fogyasztása magas koleszterinszintet és elhízást okoz, úgy a szüntelen üzenetek, állapotfrissítések, reklámok és videók stresszhez, tanácstalansághoz és döntésképtelenséghez vezetnek. 2021 őszén a Brain Bar visszatér, hogy segítsen eligazodni az információs káoszban.

“A Brain Bar egy intellektuális vidámpark. Azoknak szól, akik kíváncsiak a világra, és készek rá, hogy a megszerzett új tudást a jövőjük tudatos alakítására használják. Idén is olyan emberekkel, témákkal és történetekkel jövünk, amelyek életre szóló inspirációt adnak”

– mondta el Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

  • Lehet, hogy az analóg technológia győz a digitális fölött?
  • Mi köze a Bitcoinnak a szólásszabadsághoz?
  • Mire jó a magyar nyelv egy angolul beszélő világban?
  • Mi van, ha mégsem a home office a jövő munkahelye?
  • Hogyan találhatunk vissza a természetbe a mindennapokban?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap majd a közönség a világ minden pontjáról érkező előadóktól. A pályakezdő tehetségeket a jövő izgalmas munkahelyeit kínáló különleges állásbörzével várják a szervezők, de művészeti produkciókban és gasztronómiai élményekben is bővelkedik a program.

Az idei rendezvénynek a megújuló Millenáris ad otthont, mely innovatív szellemiségével, valamint természeti és épített környezetének egyensúlyával illeszkedik a fesztivál tematikájához.

A diákok és tanárok számára idén is ingyenes a részvétel, regisztráció és kedvezményes early bird jegyek a Brain Bar oldalán, a legfrissebb információk pedig a Facebook-eseményben érhetők el.

A 2015-ben alapított Brain Bar célja, hogy tudást és inspirációt adjon a fiataloknak életük és karrierjük tervezéséhez. Az évente megrendezett jövőfesztivál mellett 2021 tavasza óta a Brain Bar már saját videó– és podcastműsorokkal is megszólítja az Y és Z generációk tehetségeit.

Tovább olvasom