Trending Now
A lengyel-magyar összetartozást ünnepli a két nemzet közmédiája
Egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz a magyar közmédia.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: “a magyar-lengyel kapcsolatokról mindkét ország büszkén nyilatkozik, hiszen a két nép a történelem során már többször bizonyította, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra”. A március 23-ai lengyel-magyar barátság napja alkalmából a magyar közmédia egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz.
A közleményben idézték Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott: “a lengyel-magyar barátság napja kiemelt jelentőséggel bír Magyarország és a magyar közmédia életében is”.
Március 23-án a két nép több évszázadra visszamenő történelmi és kulturális hagyományait igyekeznek bemutatni a magyar közmédia csatornáin “az Európában is legendás barátságunk és bajtársiasságunk keretein belül”.
“Nem véletlen, hogy ez a kapcsolat 2015-ben a Magyar Örökség-díjjal bekerült a magyarság szellemi múzeumába” – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette: bíznak abban, “hogy az Árpád-kortól tartó szoros barátságot nemcsak napjainkban, hanem jövőnkben is ápolhatjuk, továbbadhatjuk gyermekeinknek, unokáinknak”. Ennek érdekében céljuk, hogy televíziós és rádiós műsorok minél nagyobb betekintést adjanak a magyar embereknek Lengyelország “büszkeségeiből”.
Március 23-án, kedden több műsorban megemlékeznek a lengyel-magyar barátság napjáról: így például a Dunán a “Család-barátban”, az M5-ön a “Librettóban” és az “Ez itt a kérdésben”, illetve a Kossuth rádióban a “Jó reggelt Magyarországban!”, a “Kalendáriumban” és a “Nagyokban” is. A Bartók és a Dankó rádióban lengyel zeneszerzők művei csendülnek fel a jeles ünnep előtt tisztelegve.
Az M5 kulturális csatornán március 22-én, hétfőn 21 órától látható volt a Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek című dokumentumfilm. Az alkotás az 1939-es eseményeket dolgozza fel, felidézve, hogy több mint 100 ezer lengyel katona és civil menekült érkezett Magyarországra a második világháború viszontagságai elől menedéket keresve. Kedden 21 órától pedig Andrzej Wajda Tatarak – a kálmos illata című, két irodalmi mű alapján készült filmjének tévépremierje lesz a közmédián. Jaroslaw Iwaszkiewicz műve adja a film alapját, melyet Márai Sándor motívumaival egészített ki a világhírű rendező. Március 28-án 15.55-kor levetítik a Magyar szentek lengyel földön című ismeretterjesztő filmet, amely az Oravkán (Kisárván) álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt magyar szentek templomának történetét mutatja be. Az egykori magyar-lengyel határon álló kis falu épségben megőrzött temploma a két nép barátságának kiemelkedő jelképe.
A Duna Televízión március 28-án 23.10-től vetítik a Walesa – A remény embere című filmet. Az MTVA közleményében kiemelték: Lech Walesa a lengyel politikai élet egyik meghatározó alakja volt az 1970 utáni időszakban, társaival húsz éven keresztül küzdött a szabad lengyel szakszervezetek létrehozásáért és megtartásáért. A film egészen 1989 őszéig követi a munkásságát. A csatorna áprilisban is műsorára tűz több lengyel filmalkotást: a Gyilkos vagyok, a Vágta és Az utolsó család lesz látható a Dunán.
Idézték a közleményben Dobos Menyhértet, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatóját is, aki azt mondta:
“Kevés olyan mély és szilárd nemzetek közötti kötődésről tudunk a világon, mint a lengyel-magyar történelmi barátság. A sokszor közös sors, a nemzethez és a hagyományokhoz való ragaszkodás, az identitástudat, a bátorság, a hit, a mindkét nép lelkében élő kereszténység védőbástyája önkép, a hasonló jövőkép – mindez olyan erős kapocs, amelyet nem lehet eltépni.”
Hozzátette: “Árpád-ház és Piast-ház, Károly Róbert és Ulászló, Báthory István és a Jagellók, magyar pálosok és Czestochowa, Varga Béla és Marian Waligora – csak néhány név, amely megdobogtatja a lengyel és magyar szíveket”. Dobos Menyhért szerint a két himnusz kezdősorai is “Nem veszett el Lengyelország, nem, amíg mi élünk!” és “Isten áldd meg a magyart” is hűen tükrözik ezt a lelkiséget, a közös értékrendet. Tisztelettel emlékezünk meg tehát a lengyel-magyar barátság ünnepnapjáról – hangsúlyozta a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.
Az MTVA közleménye szerint a közös emlékezés és együttműködés révén a Lengyel Televízió (Telewizja Polska) több, Magyarországnak szentelt műsort sugároz csatornáin március 23-án és 24-én. Az ebből az alkalomból adásba kerülő dokumentumfilmekből a nézők megismerhetik többi között az 1944-es varsói felkelést segítő magyar katonák történetét, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit és annak lényeges lengyel szálait. Bemutatják továbbá Henryk Sławik és id. Antall József történetét is, ők mintegy 5000, Magyarországra menekült lengyel zsidó életét mentették meg a második világháború alatt – olvasható a közleményben.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.