Kövess minket!

Trending Now

A lengyel-magyar összetartozást ünnepli a két nemzet közmédiája

Egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz a magyar közmédia.

Borítókép: Pixabay

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: “a magyar-lengyel kapcsolatokról mindkét ország büszkén nyilatkozik, hiszen a két nép a történelem során már többször bizonyította, hogy kölcsönösen számíthatnak egymásra”. A március 23-ai lengyel-magyar barátság napja alkalmából a magyar közmédia egy hónapon át több csatornáján is a két ország történelmi kapcsolatát feltáró programokat, lengyel filmalkotásokat sugároz.

A közleményben idézték Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott: “a lengyel-magyar barátság napja kiemelt jelentőséggel bír Magyarország és a magyar közmédia életében is”.

Március 23-án a két nép több évszázadra visszamenő történelmi és kulturális hagyományait igyekeznek bemutatni a magyar közmédia csatornáin “az Európában is legendás barátságunk és bajtársiasságunk keretein belül”.

“Nem véletlen, hogy ez a kapcsolat 2015-ben a Magyar Örökség-díjjal bekerült a magyarság szellemi múzeumába” – mondta a vezérigazgató, aki hozzátette: bíznak abban, “hogy az Árpád-kortól tartó szoros barátságot nemcsak napjainkban, hanem jövőnkben is ápolhatjuk, továbbadhatjuk gyermekeinknek, unokáinknak”. Ennek érdekében céljuk, hogy televíziós és rádiós műsorok minél nagyobb betekintést adjanak a magyar embereknek Lengyelország “büszkeségeiből”.

Március 23-án, kedden több műsorban megemlékeznek a lengyel-magyar barátság napjáról: így például a Dunán a “Család-barátban”, az M5-ön a “Librettóban” és az “Ez itt a kérdésben”, illetve a Kossuth rádióban a “Jó reggelt Magyarországban!”, a “Kalendáriumban” és a “Nagyokban” is. A Bartók és a Dankó rádióban lengyel zeneszerzők művei csendülnek fel a jeles ünnep előtt tisztelegve.

Az M5 kulturális csatornán március 22-én, hétfőn 21 órától látható volt a Tisztelettel adózva a magyar nemzetnek című dokumentumfilm. Az alkotás az 1939-es eseményeket dolgozza fel, felidézve, hogy több mint 100 ezer lengyel katona és civil menekült érkezett Magyarországra a második világháború viszontagságai elől menedéket keresve. Kedden 21 órától pedig Andrzej Wajda Tatarak – a kálmos illata című, két irodalmi mű alapján készült filmjének tévépremierje lesz a közmédián. Jaroslaw Iwaszkiewicz műve adja a film alapját, melyet Márai Sándor motívumaival egészített ki a világhírű rendező. Március 28-án 15.55-kor levetítik a Magyar szentek lengyel földön című ismeretterjesztő filmet, amely az Oravkán (Kisárván) álló, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt magyar szentek templomának történetét mutatja be. Az egykori magyar-lengyel határon álló kis falu épségben megőrzött temploma a két nép barátságának kiemelkedő jelképe.

A Duna Televízión március 28-án 23.10-től vetítik a Walesa – A remény embere című filmet. Az MTVA közleményében kiemelték: Lech Walesa a lengyel politikai élet egyik meghatározó alakja volt az 1970 utáni időszakban, társaival húsz éven keresztül küzdött a szabad lengyel szakszervezetek létrehozásáért és megtartásáért. A film egészen 1989 őszéig követi a munkásságát. A csatorna áprilisban is műsorára tűz több lengyel filmalkotást: a Gyilkos vagyok, a Vágta és Az utolsó család lesz látható a Dunán.

Idézték a közleményben Dobos Menyhértet, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatóját is, aki azt mondta:

“Kevés olyan mély és szilárd nemzetek közötti kötődésről tudunk a világon, mint a lengyel-magyar történelmi barátság. A sokszor közös sors, a nemzethez és a hagyományokhoz való ragaszkodás, az identitástudat, a bátorság, a hit, a mindkét nép lelkében élő kereszténység védőbástyája önkép, a hasonló jövőkép – mindez olyan erős kapocs, amelyet nem lehet eltépni.”

Hozzátette: “Árpád-ház és Piast-ház, Károly Róbert és Ulászló, Báthory István és a Jagellók, magyar pálosok és Czestochowa, Varga Béla és Marian Waligora – csak néhány név, amely megdobogtatja a lengyel és magyar szíveket”. Dobos Menyhért szerint a két himnusz kezdősorai is “Nem veszett el Lengyelország, nem, amíg mi élünk!” és “Isten áldd meg a magyart” is hűen tükrözik ezt a lelkiséget, a közös értékrendet. Tisztelettel emlékezünk meg tehát a lengyel-magyar barátság ünnepnapjáról – hangsúlyozta a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója.

Az MTVA közleménye szerint a közös emlékezés és együttműködés révén a Lengyel Televízió (Telewizja Polska) több, Magyarországnak szentelt műsort sugároz csatornáin március 23-án és 24-én. Az ebből az alkalomból adásba kerülő dokumentumfilmekből a nézők megismerhetik többi között az 1944-es varsói felkelést segítő magyar katonák történetét, az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit és annak lényeges lengyel szálait. Bemutatják továbbá Henryk Sławik és id. Antall József történetét is, ők mintegy 5000, Magyarországra menekült lengyel zsidó életét mentették meg a második világháború alatt – olvasható a közleményben.

Trending Now

Volt finn miniszter: perem a szólás- és a vallásszabadság próbája lesz

Paivi Rasanen amiatt áll a bíróság elé, mert a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint kisebbség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. A politikus szavait a Catholic News Agency katolikus hírügynökség idézte.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“Bízom abban, hogy még mindig demokráciában élünk, és az alkotmányunk, illetve az aláírt nemzetközi egyezmények biztosítják a szólás- és vallásszabadságot” – jelentette ki az ADF International nevű szervezetnek az orvos végzettségű, ötgyermekes politikus, aki 2011-től 2015-ig állt a finn belügyi tárca élén.

A finn államügyészség – amely 2020-ban emelt ellene vádat – közleménye szerint Rasanen “megsértette a meleg közösség tagjainak méltóságát”. Ezért akár

két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhető.

A politikus azzal érvel, hogy ő csupán a Bibliából vett idézetet osztott meg a Twitteren, és hozzátette, hogy szerinte a per “a vallásszabadság próbája lesz”.

“Ha elítélnek (…), az egyenlő lenne a cenzúrával”

– tette hozzá. Kifejtette ugyanakkor, hogy amennyiben győztesen kerül ki a perből, ez “fontos lépés a szólás- és vallásszabadság ügyében, és ez fontos nemcsak Finnország, hanem Európa és más országok számára is”.

Rasanen (aki 2004-től 2015-ig a kereszténydemokrata párt elnöke is volt) a finn lutheránus egyház aktív tagja, és 2019-ben Twitteren vonta kérdőre egyházát azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az egyik LGBT-rendezvénynek nyújtott, s mindezt bibliai idézettel támasztotta alá.

Később hozzáfűzte:

bejegyzését nem a homoszexuális közösség elleni támadásnak szánta, hanem az egyházközösség bírálatának.

A Nemzetközi Lutheránus Tanács – még 2020-ban kiadott – közleményében “felháborítónak” nevezte a Rasanen elleni vádemelést.

A 62 éves volt belügyminiszternek emellett két másik ügyben is bíróság elé kell állnia, egy 2004-ben készített írása és egy 2018-ban adásba került talk show-ban elhangzott megjegyzése miatt.

Vádat emeltek Juhana Pohjola lutheránus püspök ellen is, mert 2004-ben ő publikálta Rasanen írását, amely arról szólt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett.

Tovább olvasom

Trending Now

ÁSZ: az e-kereskedelem térhódítása miatt is szükséges a vásárlói tudatosság erősítése

Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. Az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő számos technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem követték minden tekintetben a fejlődés dinamikáját. Ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek adataik megfelelő védelmét is biztosító felelős döntéseket hozzanak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az e-kereskedelem elterjedésével új online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, amelyek gyakran megtévesztően igyekeznek befolyásolni a vásárlók döntéseit. Eközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága – hangsúlyozzák az ÁSZ szakértői.

Az Európai Unió és az egyes nemzetek célokat határoztak meg a digitalizáció terén, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a “kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – ismertették.

Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben – mutatnak rá.

Tovább olvasom

Trending Now

Ezért nincs beleszólása a magyar médiapiac működésébe a közszolgálati médiaszolgáltatónak

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának képviselőivel – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedden.

Közzétéve:

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója beszél a közmédia és a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös Petõfi-projektjérõl tartott online sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Mohai Balázs

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban a kampányban alkalmazott, a médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták: a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – írták.

Hozzátették: a találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden magyar médiaszolgáltatónak, a közmédiának is be kell tartania a médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom