Kövess minket!

Trending Now

A lakosság fele használ még vezetékes telefont

A 14 éves és annál idősebb lakosság fele használ még vezetékes telefont, de kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása alapján.

Pixabay

Az előfizetők csaknem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja, és csak nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az előfizetők harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig készülék sincs, csak előfizetésük van.

Ezzel szemben a háztartások 94 százalékánál van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is

– fűzték hozzá.

Azt írták: a vezetékes telefon túlélésében fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon – tették hozzá, ismertetve: a dolgozó emberek húsz százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak a 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak pedig csupán 14 százaléka.

A kutatás eredménye szerint a vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, valamint a kor és az anyagi helyzet együttesen.

A vezetékes telefont a legnagyobb arányban a magukat jómódúnak tartó idősek használják (69 százalék), a legkevésbé pedig az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe (29 százalék), de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak az 57 százaléka

– tudatták.

A kutatásban feltett állítások közül azzal értettek a legtöbben egyet, hogy a vezetékes telefonra az időseknek és a cégeknek van még szükségük. Ehhez képest jóval kevesebb pontot, 100-ból 71-et kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra, hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni. Továbbá 50 pontot kapott az az állítás, hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne.

A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így – írták.

A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, a 14 évesek és az annál idősebbek személyes megkérdezésével. Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Könyvet írt a halálosan megfenyegetett francia tanár

Didier Lemaire francia tanár halálos fenyegetéseket kapott, hónapokig rendőri védelem alatt állt, majd elhagyta a pályát, mert nem érezte magát biztonságban. Könyvében saját tapasztalatairól mesél.

Közzétéve:

MTI/EPA/Arsad Arbab

Könyvet adott ki Didier Lemaire, az a francia filozófiatanár, aki idén februárban arról vált ismertté, hogy nyíltan beszélt arról, mennyire intenzíven van jelen az iskolákban az iszlamizmus – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Lemaire a lakóhelye, az Yvelines megyében lévő Trappes nevű település fiataljait szerette volna megóvni attól, hogy teljesen iszlám befolyás alá kerüljenek, ám jó szándékát félreértették és diákjai dühös szülei többször is halálosan megfenyegették.

A helyzet odáig fajult, hogy a tanár már csak rendőri védelem mellett mert dolgozni járni, majd, nem bírva a nyomást, elhagyta a tanári pályát és a városát is.

A Sud Radiónak februárban adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy bár nem szeretné, kénytelen felhagyni a tanítással, mert már nincs biztonságban.

Didier Lemaire ezt követően hosszú időre eltűnt, ám most újra hallat magáról, A köztársaság egyik huszárjának levele című, nemrég megjelent könyvében a szekularizmus és az iskola viszonyáról ír, valamint részletesen beszámol a saját maga által átélt tapasztalatokról, elmondja, hogy miket hallott és látott a diákoktól és a tanulók szüleitől az iskolában.

Trappes egykori tanára a CNews nevű hírportálnak nyilatkozott, a riporter kérdésére elmondta, hogy jól van, de biztonsági okokból nem taníthat, hozzátéve, hogy

a radikális iszlamista által lefejezett történelemtanár, Samuel Paty meggyilkolása óta semmi nem változott a francia oktatásban, sőt, épp ellenkezőleg, a dolgok még rosszabbra fordultak.

Didier Lemaire elmondása alapján legalább nyolc olyan tanárról van tudomása, akiket diákok szülei szemtől szemben halálosan megfenyegettek, mindannyiukat iszlamista indíttatásból. Lemaire arról is beszámolt, hogy a szóban forgó, iszlamisták által megfenyegetett tanárok nem állnak védelem alatt, továbbra sem történik semmi.

Didier Lemaire könyvében arról is ír, hogy a tanítványait soha nem a származásuk alapján ítélte meg, mindenkire úgy tekintett, mint a Francia Köztársaság állampolgárára, ám ez most már nem lehetséges. A filozófiatanár szerint olyan erős a társadalmi nyomás, hogy a diákok két teljesen eltérő és egymástól elválasztott világban élnek. A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlással kapcsolatban Didier Lemaire elmondta, hogy az osztályai igencsak eltérően vélekedtek a támadásról, volt olyan tanuló, aki egyetértett a merénylőkkel. A tanár arról is beszélt, hogy igencsak összetett osztályokkal volt dolga a trappes-i középiskolában, ugyanis voltak olyan tanulók, akik szalafista nézeteket vallottak, de olyan muszlim diákjai is voltak, akik szeretik Franciaországot. Didier Lemaire az egyik beszélgetőpartnere, a Le Figaro nevű lap munkatársának kérdésére azt felelte, hogy pesszimista, mert úgy látja, hogy a francia kormánynak nincs olyan politikája, amellyel gátat vethetne az iszlamista támadásnak, egyre több gyilkosság történik, ami akár odáig is vezethet, hogy pár éven vagy akár hónapokon belül valóságos gyilkossághullám söpör majd végig az országon gerillaháború formájában. A könyvében erre is figyelmeztet az egykori tanár.

Didier Lemaire úgy véli, meg kell védeni a tanárokat és fel kell hívni az intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a diákok szülei között vannak olyan radikalizálódott, S kartonnal rendelkező személyek, akik a társadalomra különösen veszélyes egyének. Ezenkívül meg kellene azt is akadályozni, hogy a szülők arra használják fel a gyerekeiket, hogy nyomást gyakoroljanak az iskolákra. Didier Lemaire szerint az állam feladata lenne ezeknek a gyerekeknek a védelme, de évek óta magukra hagyja őket.

Borítókép: Pakisztáni tüntetők egy francia zászló mását égetik tiltakozásul Emmanuel Macron francia elnöknek a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt Pesavarban 2020. október 26-án. Macron azt mondta, hogy Franciaországban ezután is lehet Mohamed-karikatúrákat publikálni, valamint országa megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben Samuel Paty középiskolai tanár brutális meggyilkolását követően.

Tovább olvasom

Trending Now

Újabb kínai korlátozás, ezúttal a közösségi médiában

A világszerte népszerű videómegosztó kínai változata alkalmazkodik a szigorú kormányzati előírásokhoz. A 14 év alatti gyerekek kevés hozzáférési időt kapnak, este tízkor villanyoltás.

Közzétéve:

A TikTok az ifjúság körében a legnépszerűbb internetes alkalmazás világszerte, úgy tűnt, kivételesen egy nem amerikai cég is elérheti ezt. Kínának ez akár nagy presztízsnyereség is lehetne, és a népszerűséget az sem tudta megtörni, hogy az előző amerikai elnök, Donald Trump korlátozni akarta az alkalmazást vagy amerikai cégek bevonására kényszeríteni a tulajdonosokat – írja a Magyar Nemzet.

Trump elnöksége véget ért, az alkalmazás vidáman működik tovább. Azonban most saját hazájában kezdték korlátozni a mozgásterét, ami ráadásul nem elszigetelt jelenség, hisz a kínai szabályozók egymás után hozzák meg a technológiai cégeket korlátozó törvényeket, és mindezt szokatlanul szigorú, esetenként részvényjegyzés idején végrehajtott ellenőrzésekkel egészítik ki.

A TikTok anyacége, a ByteDance is fontolgatta a tőzsdére menetelt, de amióta ezek az események zajlanak, leállt a folyamat. Most pedig a cég kénytelen alkalmazkodni azokhoz a szabályokhoz, amelyek korlátozzák egy adott kor alatt bizonyos internetes alkalmazások elérését, ahogy mondják, vigyázva az ifjúság egészséges fejlődésére, de miután máshol ilyen nincs, inkább az állami kontrollról vagy akár a szocialista ifjúság neveléséről beszélhetünk, aminek már van múltja az országban.

A cég vállalta, hogy helyi alkalmazását 14 éves kor alatt csak napi negyven percet lehet használni, este 10-től reggel 6-ig pedig elérhetetlenné teszik számukra. Ehhez persze azonosítani is kell a felhasználót, ezt elő is írták a netes cégeknek; nagyjából olyan az azonosítás, mint nálunk egy bankszámlanyitásnál.

Kérdés, hogy ezek a szabályozások mennyire befolyásolják a platformot üzemeltető cég általános sikerét. A versenytársak nem ülnek ölbe tett kézzel: a YouTube máris ajánl olyan alkalmazást, ami a TikTok mintájára a telefon formátumában, állóképpel tölti fel és mutatja be a rövid videókat. Ezzel nyilvánvalóan a TikTok nemzetközi közönségét célozza, ami persze sokkal sikeresebb, ha a cégről a mostanihoz hasonló hírek látnak napvilágot. Önmagában a felhasználókat nyilván nem zavarja, hogy kínai társaikra milyen szabályok vonatkoznak, de ha csak a gondolat felmerül valakiben, hogy a nemzetközi változatot is érinthetik hasonló változások, máris átvált konkurens változatra.

A korlátozások mindenképpen hátrányosak a kínai cégeknek – kérdés, hogy ez mikor ér el olyan szintet, ami már a kínai gazdaság egészét is visszavetheti – jegyzi meg a Magyar Nemzet cikke.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Legkisebb nézőinek rajzaival köszöntötte a gyermekeket a közmédia

A gyerekeké volt a főszerep a közmédia időjárás-jelentésében. Szeptember 20-án, a gyermekek világnapján a különböző természeti jelenségeket bemutató gyerekrajzok virtuális galériája mellett a nézők megismerhették, miért jelenthet napjainkban a nélkülözés mellett a klímaváltozás is súlyos veszélyt a legkisebbeknek.

Közzétéve:

Szeptember 20-át az UNICEF kezdeményezésére 1954-ben a gyermekek világnapjává nyilvánították, amellyel elsősorban a fejlődő országok gyermekeinek támogatására hívják fel a figyelmet. A közmédia aktuális időjárás-jelentéséből kiderült: napjaikban a nélkülözés mellett a globális környezeti hatások is veszélyeztetik a legkisebbeket. Förhécz Adrienn műsorvezető hozzátette, szerencsére hazánkban nincsenek olyan extrém, nehezített időjárási körülmények, amelyek életet fenyegető kockázatot jelentenének a gyerekeknek.

Az időjárás-jelentésében a világnap kapcsán a közmédia legkisebb nézőinek színes gyermekrajzaiból mutattak be virtuális tárlatot a közelmúltban meghirdetett rajzpályázatuk legszebb műveiből. Förhécz Adrienn kiemelte, nem volt könnyű dolguk a válogatáskor, mivel rengeteg pályamű érkezett be határon innen és túl.

A további részletek az aktuális időjárás-jelentésében megtekinthetők.

Tovább olvasom