Kövess minket!

Trending Now

A koronavírusnak köszönhetően megtanuljuk használni az internetet

Nincs értelme szépíteni a helyzetet, a vírushelyzet sokak számára negatívumok sorozatát rejti magában, a kötelező szobafogságtól az állások elvesztéséig. Vannak azonban olyan területek, amelyekre kifejezetten jó hatással lehet az izoláció, ilyen például a digitális átalakulás egy részének felgyorsulása. Ez alkalmat teremt mind az otthon ülő közönség, mind pedig a hirdetők és cégtulajdonosok számára, hogy megtanulják jobban kihasználni az internet adta lehetőségeket.

A vírus terjedésének kevés vidám oldala közül az egyik, hogy a távolságtartás miatt az emberek egyre kreatívabb szolgáltatásokat találnak ki saját maguk vagy közösségük számára. Kínában példáula bulizni vágyó tömegek igényei miatt megjelent az úgynevezett cloudclubbing jelenség, aminek a lényege, hogy rengeteg koncertterem tart élő közvetítést. Felpezsdültek az online játszható közösségi játékok is, amelyeket a gyerekek már nemcsak arra használnak, hogy kikapcsolódjanak, hanem arra is, hogy rajtuk keresztül tanuljanak. Sok tanár kénytelen diákjait online oktatni, aminek van egy nagy előnye: az órákról felvétel készül, így azokat később némi utómunka és vágás segítségével, csomagokba rendezve akár értékesíteni is lehet majd. Kevésbé komoly fejleményei is vannak a válságnak, a Facebookon például elterjedt egy olyan videó, amelyen az látható, hogy valaki drónnal sétáltatja a kutyáját, miközben az eszközt otthona biztonságából irányítja.

A komolyabb átalakulásokra visszatérve a felgyorsult digitalizációnak számos előnye lehet. Sok ágazat generál jelenleg olyan tartalmakat, melyeket a későbbiekben értékesíteni lehet, illetve amelyek nagy mennyiségű adatot szolgáltatnak egy esetleges későbbi elemzéshez. Rengeteg múzeum indított online múzeumlátogatást, és sok koncertterem élő közvetítést nyújt az üres termekben játszó zenekarok koncertjeiről. Az ilyen eseményekről készült felvételek később felhasználhatók például zeneelemző programok készítéséhez.

Az online oktatási rendszerek nagyot nyernek a helyzeten, a kialakult káosz és kapkodás miatt pedig sokan egyszerre több lehetőséget is igyekeznek kiaknázni – ami viszont csak a hatékonyság csökkenéséhez (és a kiadások növekedéséhez) vezet. A vészhelyzetben érdemes kicsit lassítani és átgondolni, mi is a cél tulajdonképpen. Nem feltétlenül kell attól tartani, hogy egy hét kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermekekben vagy akár az egyetemi hallgatókban, ellenben sokkal több idő jut egy minőségi, működőképes távoktatási rendszer kiépítésére, ha a tanévet kitoljuk, és időt adunk a tanulóknak. Sean Micheal Morris, a Colorado Egyetem professzora arra figyelmeztet az NPR cikkében, hogy  kapkodás miatt pedagógia helyett – találó kifejezésével élve –„pánikgógiába” torkollhat a távoktatás, pedig mindenkinek jobb, ha inkább kis lépésekben történik az átállás.

A hirdetők számára is jó tanulási lehetőséggel kecsegtet a vírus: mivel a fogyasztók nagy része otthon ül, lehetőség nyílik a kísérletezésre az online felületeken, a közösségi médiában. Az emberek nagy része jelenleg megoldást és nyugalmat, szórakozási lehetőséget keres, és ez csak egyre inkább igazzá válik az idő előrehaladtával. Ennek megfelelően lehetőség nyílik a hirdetők számára, hogy sokkal mélyebb, hosszabb anyagokkal is kísérletezzenek – például oktatóanyagokkal, értéket nyújtó tartalmakkal –, azaz arra használják az internetet, amire ki lett találva: hogy összekössék az embereket egymással (és magukkal).

Az IOL cikke szerint itt az ideje annak is, hogy a vállalatok a felhőbe költözzenek. Ha eddig nem volt elég sürgős az infrastruktúra átalakítása, a járványügyi helyzet miatt azzá vált, így érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen váltás. Sokan csak azért nem vágtak eddig bele a projektbe, mert nem érezték szükségét, vagy nem volt rá idejük, pedig a felhőbe való költözéssel könnyen megspórolhatóak a karbantartási, védelmi és adatkezelési költségek.

Azáltal, hogy az elhalasztott eseményeket online kényszerülnek megszervezni a rendezvényszervezéssel foglalkozó ügynökségek, sok olyan új tapasztalatot nyerhetnek, amire eddig nem volt lehetőség. Mivel a jelenlegi helyzet megbocsáthatóbbá teszi a hibákat és megengedőbbé a fogyasztókat, illetve a közvetítések közönségét, kevesebb az ok a félelemre. Az is nagy teljesítménynek számít már ugyanis, ha sikerül legalább digitális formában pótolni egy rendezvényt és ezáltal minimalizálni a veszteséget.

Az internetes kommunikáció tehát – úgy tűnik – megtelik jelentéssel és interaktivitással. Elmondhatjuk, hogy bár a vírus által okozott válság nagy, „szerencsére” olyan korban ért minket, amikor a digitális világ segítségünkre lehet abban, hogy a fizikai elszigeteltséget a digitális kommunikációval ellensúlyozzuk. Létezik olyan kutatás, amely szerint a közösségi média és a túl sok internethasználat önmagában nem káros, inkább az ártalmas, ha passzív fogyasztóként kezeljük. Azok az emberek viszont, akik interaktív módon használják, kimutathatóan boldogabbak.

Többen külön Facebook-csoportokat alapítottak azzal a céllal, hogy megosszák a környezetükben élőkkel a híreket, és segíthessenek azokon, akik rászorulnak. Amerikában pedig tanárok fogtak össze abból a célból, hogy a Google Docs segítségével olyan ötleteket gyűjtsenek, amelyek segítenek a hatékony távoktatás kialakításában. Mivel a fizikai világban nem tudják megbeszélni érzéseiket, a nyitott kultúrájukról és gyakori érintkezéseikről híres olaszok a Facebookon tesznek közzé rövid üzeneteket arról, hogy mi jár a fejükben, és hogyan töltik a mindennapjaikat.

Beppe Severgnini, a The New York Times (olasz) újságírója úgy fogalmazott:

„Kis manifesztumokat osztanak meg (…), amelyek olyanok, mint a palackba zárt üzenetek.”

Vagy említhetjük az amerikai Core Power Yoga és Kindness Yoga jógastúdiókat, amelyek ingyenes távjógaórákat tartanak, mivel az összes jógatermüket be kellett zárniuk.

Kétséges, hogy ezek a kommunikációs formák a vészhelyzet után is megmaradnak-e, de az biztos, hogy a hatásuk tartós lesz: nagyon gyorsan rengeteg új dolgot tudtunk meg az internetről és annak újfajta felhasználási formáiról. Az újszerű, kreatív tartalmakon túl izgalmas következtetésnek látszik, hogy az internet képes valódi összeköttetést teremteni az emberek között.

Az utóbbi években sokkal több negatív cikk jelent meg a kapcsolattartási céllal létrehozott internetes szolgáltatásokról, mint amennyi pozitív. Dunát lehetne rekeszteni azokkal a jelentésekkel és tanulmányokkal, amik hangsúlyozzák az internetezéssel töltött idő káros mivoltát. Ezek az egyoldalú információk abba az irányba mozdították a társadalmat, hogy a világhálót ne lehetőségekkel teli eszköznek, hanem inkább függőséget okozó, a nagyvállalatok által irányított veszélyes szolgáltatásnak lássák.

Fontos azonban felismerni ezt a pozitív hatást, mégpedig a következő okból kifolyólag: rengeteg embernek még ma sincs minőségi, használható internet-hozzáférése. Azok közül, akiknek van, nagyon sokan nem tudják használni a digitális oktatás hiánya és az ebből következő digitális kompetenciák alacsony szintje miatt.

A The Washington Post cikke rávilágít arra, hogy az Egyesült Államokban éppen a járvány kitörése miatt bukkant felszínre ez a probléma. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság kutatása szerint 21 millióan nem rendelkeznek gyors internetszolgáltatással – ami a világhálón küldött egyre nagyobb méretű fájlok, grafikák, videók mellett ma már szinte egyet jelent a nem létező internettel. A Pew Research Center 2018-as  kutatása szerint ötből egy amerikai gyermek (az óvodás korútól a tizenkettedikes korosztályig) nem fér hozzá olyan eszközhöz, amelyen van internet, vagy csak nem megfelelő gyorsaságú internettel rendelkezik. Ez a jelenlegi vészhelyzetben az egyre elterjedtebb távoktatás miatt jelentős problémát okoz.

A tanulság tehát kettős: egyrészt itt az ideje az internetet a pozitívumokkal együtt szemlélni és kreatívabban élni az általa teremtett lehetőségekkel, mind a fogyasztók, mind pedig a hirdetők szempontjából. Másrészt a világháló jelentőségének tudatában el kell érni, hogy a lehető legszélesebb réteg férhessen hozzá az internetes tartalmakhoz, hiszen a minőségi információ szabad áramlásából mindenki profitálhat.

Trending Now

A jövő magyar startupjait díjazták az Antenna Hungária startup versenyén

A Demo Day-jel és díjátadóval véget ért az egyik legjelentősebb vállalati startup program idei eseménye, az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0., amelyen a nyertes termékek között volt okos babamonitor, mezőgazdasági drónrendszer, elektromos légi jármű és személyi vészjelző rendszer is – közölte az Antenna Hungária csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az idén negyedik alkalommal mutatkoztak be az Antenna Hungária, és partnerei, az MFB csoporthoz tartozó Hiventures, a Telenor, az Input Program és a Drukka Startup Studio által meghirdetett AHa!Brainstore Startup Versenyen az ígéretes, prototípussal rendelkező magyarországi induló vállalkozások – írták.

A verseny fő fókuszterületei az Antenna Hungária tevékenységéhez illeszkedően az IoT, a dróntechnológia, a multimédia/streaming, az IT-biztonság, az e-sport, a mesterséges intelligencia és az 5G voltak.

Ismertették, az AHa!Brainstore Startup Verseny 4.0 megmérettetésre mintegy hatvan csapat jelentkezett. A kétkörös interjún kiválasztott tizenegy csapat a háromhetes felkészülés során előadássorozaton, célzott szakértői workshopokon vehetett részt, emellett mentorok is segítették a szakmai fejlődésben. A csapatok a verseny záróeseményén, a november 25-i Demo Day-en az Antenna Hungária, a stratégiai és szakmai partnerek képviselőiből álló zsűri, valamint a szakmai közönség előtt mutathatták be ötleteiket, megoldásaikat.

Mándi Gábor, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a közleményben hangsúlyozta, a magyar telekommunikációs szektor meghatározó vállalataként az Antenna Hungária elkötelezett a szellemes és piacképes ötletekkel rendelkező hazai startupok és innovatív projektek szakmai támogatása mellett. A csapatok érettsége és felkészültsége egyértelműen a hazai startup ökoszisztéma fejlődését tükrözi az elmúlt évekhez képest – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

A tájékoztatás szerint a legjobb pitch a Dreamsense – okos babamonitor rendszer lett. Közönségetdíjat nyert a Marketyour.store – robotizált e-commerce termékfotózás.

A leginnovatívabb csapat kategóriában elimerést kapta a BugProve – IoT biztonságtechnikai rendszer, az Agron-Mi – mezőgazdasági drón- és AI megoldások.

A legjobb közép-magyarországi régión kívüli csapatokat elismerő Input program különdíjat kapott az Orca Aerospace – elektromos légijármű, a Change Hungary – okos jótékonykodási megoldás, valamint a Kezedben a biztonságod – személyi vészjelző rendszer.

A legaktívabb csapattag kategória díjazottjai Fedor Anna, Fodor Gábor, Kovács Balázs, Rózsvölgyi Péter, Szász Attila lett.

Tovább olvasom

Trending Now

Netflix: a Médiatanács tehetetlen

Bár a magyarok körében a legismertebb és leginkább használt amerikai streaming szolgáltató, a Neflix is felelősséggel tartozik a gyermekvédelmi törvényben foglaltak betartásáért, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak Médiatanácsa csak magyar joghatóság alá tartozó ügyekben tud eljárni.

Közzétéve:

Pixabay

A kiskorúakra káros médiatartalmakat ugyanakkor – a magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatásokon túl –hivatalból és bejelentés alapján is ellenőrizhetik, ami jogsértés esetén eljáráshoz is vezethet – ismerteti a Magyar Nemzet.

A médiatörvény rendelkezései nem vonatkoznak az összes, magyar nyelven és Magyarországon elérhető lekérhető médiaszolgáltatásra, mivel a törvény hatálya csak a Magyarország területén székhellyel rendelkező médiaszolgáltatókra terjed ki

– válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága, annak kapcsán, hogy az amerikai Netflix esetében, amelyik LMBTQ-karaktereket is megjelenítő mesét közvetít az óvodások számára, számonkérhető-e a gyermekvédelmi törvény vonatkozó része.

A tájékoztatás szerint mivel a Netflix (HU) elnevezésű lekérhető médiaszolgáltatást üzemeltető médiaszolgáltató Hollandiában bejegyzett társaság, ezért e külföldön bejegyzett médiaszolgáltatásra – noha magyar nyelven és Magyarországon elérhető – nem terjed ki a médiatörvény hatálya. Ennek megfelelően a szolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémákat a magyar hatóság érdemben nem vizsgálhatja – rögzítették, megjegyezve:

a médiaszolgáltatóra annak az országnak a joga vonatkozik, amelyben a székhelye található, tehát a Netflixnek a holland szabályozásnak kell megfelelnie,

ennek sérelme esetén pedig a Commissariaat voor de Media (a holland társhatóság) jogosult eljárni.

A hatóság Kommunikációs Igazgatósága ugyanakkor hangsúlyozta: az NMHH és a Médiatanács kiemelt fontosságú feladata a gyermekek és kiskorúak védelme a számukra káros médiatartalmakkal szemben, ezért

a magyar joghatóság alatt álló médiaszolgáltatásokon túl – hivatalból és bejelentés alapján is – rendszeresen ellenőrzi a Magyarországon elérhető, de külföldi joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatókat is.

Ha pedig az ellenőrzés során jogsértés merül fel, a magyar hatóság a kifogásolt műsorszámokat további vizsgálat lefolytatása céljából megküldi a külföldi médiahatóságnak –magyarázták. Az eljárásuk eredményéről pedig – fűzték hozzá – a társszervezet a NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak is tájékoztatást ad.

Ismert,

a több mint száz LMBTQ-sorozat mellett idén nyáron egy új, óvodáskorú gyermekeknek szóló animációs rajzfilmsorozattal jelentkezett a Netflix, amelyben három LMBTQ-karakter is feltűnik.

A korhatár nélküli, gyermekeknek szóló oktatóműsorként titulált animációs rajzfilm egy bátor és kíváncsi hatéves kislány, Ridley Jones történetét követi nyomon, aki édesanyja és nagymamája segítségével egy múzeum gondnokaként működik, ahol éjszaka minden életre kel. A kalandosnak ígérkező gyermekmese ugyanakkor csendben megragadja a lehetőséget a legkisebbek érzékenyítésére is, ugyanis a sorozat egyik főszereplője egy nonbináris bölény, de feltűnik benne egy múmialány is, akinek két apukája van.

Az eset kapcsán ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász megerősítette: a gyermekvédelmi törvény 6/A paragrafusa szerint tilos a 18 éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását és a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg. Hangsúlyozta,

ez a rendelkezés a Netflixre is vonatkozik, ami – bár szabadon meghatározhatja a szolgáltatása tartalmát – felelős a jogszabályok betartásáért.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Álhíreket gyárt a Momentum, a balos hírportál segíti

Az utóbbi két napból csak néhány példa: évente tízmilliós parkolás, luxustaxizás, kétszázmilliós tesztmegsemmisítési költség az Országos Kórházi Főigazgatóságnál. A valóság? Az már kevésbé érdekli őket. Hírlapi kacsavadászatot tartott a Mediaworks Hírcentruma.

Közzétéve:

Borítókép: Donáth Anna és Kerpel-Fronius Gábor momentumos politikusok egy tüntetésen, fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Tompos Márton frissen kinevezett momentumos szóvivő tett arról, hogy a nyilvánosság hamar megismerje a nevét, ugyanis az elmúlt napokban két, szédületes baromságokat tartalmazó álhírt jelentetett meg az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) kapcsán a Facebook-oldalán, amit a baloldali sajtó sikeresen át is vett. Tompos egyébként a Momentum „KorrupcióVadász” munkacsoportjának vezetője – írja a Mediaworks Hírcentruma nyomán a Magyar Nemzet.

 – Az Országos Kórházi Főigazgatóság idei szerződéslistájából kiderül, hogy évi bruttó 10,7 millióért bérelnek három parkolóhelyet a vezetőknek a Szent István téri mélygarázsban 

– írta Tompos a Facebook-oldalán. Azt persze nem tudni, hogy a „korrupcióvadász” honnan szedte, hogy egy évre ennyi a bérleti díj. Az összeget az Okfő szerződéslistájából nyomozta ki. 

A dokumentum kapcsán árulkodó, hogy míg a legtöbb szerződésnél fel van tüntetve a listában annak lejárati dátuma, ennél a konkrét parkolóbérlésnél (és még néhány tételnél) nincs. Aki persze nem ismeri a közigazgatási rendszert, annak fogalma sem lehet arról, hogy miért van ez így. 

A végdátum hiánya a szakavatottak számára azt jelenti: egy több éves keretszerződésről van szó, amely határozatlan időre szól, a benne feltüntetett összeg azonban biztosan nem egy évre vonatkozik. Az államigazgatási gyakorlat szerint ezek a megállapodások jellemzően 3-4 éves periódusra szólnak, vagyis az Okfő igazgatói pontosan annyiért parkolnak, mint mindenki más azon a környéken: évi 2-3 millió forintért.

Tompos vadász azonban itt nem állt meg: 16,5 millió forintos taxiszerződést is talált! Három évre egy 800 főt foglalkoztató intézménynél! Világbotrány. 

A főigazgatóság minderre így reagált: 

„Az Okfő szeretné egyértelművé tenni, hogy nem igazak azok a hírek, amelyek szerint az Okfő többszörösen túlárazva bérel parkolóhelyeket a belvárosban. A Belügyminisztérium a saját parkolójában ugyanis csak egyetlen gépkocsinak tud parkolóhelyet biztosítani, az Okfő egyéb gépjárművei részére nem.

 A járvány elleni védekezés során azonban akár napi több alkalommal is szükségessé válik az Okfő fővárosi telephelyein dolgozó munkatársainak a Belügyminisztériumban vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumában történő megjelenése, ezért került sor három gépkocsi részére parkolóhely bérlésre, autónként havi 64 173 forintos áron. A beszerzés során hivatalunk minden hatályos jogszabályt betartott. 

Ugyancsak nem igaz az az állítás, amely szerint luxustaxi-szerződést kötött volna az Okfő. Az éves keretszerződés ugyanis tartalmazza az Okfő összes Budapest Taxival kapcsolatos taxikártyáját (ügyintézői taxikártya). Az Okfő taxiforgalma átlagosan 300 000 forint körül alakul havonta. Egy több mint 800 fő dolgozót foglalkoztató, 10 fővárosi telephellyel rendelkező szervezet esetében mindez nem tekinthető kiugrónak.” 

A hab a tortán pedig a Lakner Zoltán baloldali politológus neve által fémjelzett Jelen hírportálon megjelent álhír volt, amely szintén futótűzként terjedt el a balliberális médiában: az Okfő 206 millió forintért semmisített meg 5 milliárd forintnyi értékű, lejárt PCR-tesztet. A valóságot azonban már az Okfő közleménye tartalmazza: 

„Nem 200 millióért, hanem 239 ezer forintért történt lejárt szavatosságú, fel nem használható PCR-tesztek megsemmisítése a szakmai előírásoknak megfelelően.” 

Hozzátették: „a beszerzett PCR-tesztek a kórházak számára folyamatosan rendelhetők a koronavírus-járvány kezdete óta. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a rövid idő alatt eredményt adó, így a járvány hatékonyabb kezelését biztosító gyorstesztek megjelenése visszaszorította a PCR-tesztek felhasználási mennyiségét. Az egészségügyben mindig a betegbiztonság a legfontosabb szempont, éppen ezért a betegellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú.”

Bravúros napokat tudhat maga mögött a baloldali sajtó.

Tovább olvasom