Trending Now
A kokain legalizálása mellett kardoskodik a The Economist
A baloldali elit magazin, a The Economist a héten egy rovatában a kokain legalizálására szólított fel, bírálta Joe Biden amerikai elnököt azért, mert nem áll ki nyíltan az ügy mellett, ugyanakkor méltatta Gustavo Petro marxista kolumbiai elnököt, aki az ENSZ-ben is a kokainkereskedelem dekriminalizálását javasolta
A baloldali beállítottságú The Economist hetilap egy cikkben reagált az ENSZ egyik lesújtó jelentésére, amely szerint a kokaintermelés világszerte “rekordmagas”. A kábítószer előállításához használt kokacserje több mint hatvan százaléka Kolumbiából származik.
A termelés az egekbe szökött, miután 2016-ban Bogotá város és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC), egy marxista terrorszervezet között létrejött egy “békeszerződés”, amelyet a korábbi kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos kormánya a Kongresszuson keresztül erőltetett – de a kolumbiai nép egy országos népszavazáson elutasított.
A The Economist azonban nem a FARC-ot hibáztatta a kokain legalizálására vonatkozó felhívásában, helyette inkább a 2016-os “békeszerződést” követő hirtelen megugró kokaintermelésért Richard Nixont okolja.
“Mióta Richard Nixon fél évszázaddal ezelőtt elindította a “drogok elleni háborút”, a kokain beáramlása az Egyesült Államokba megugrott. A globális termelés a legfrissebb adatok szerint 2020-ban elérte a rekordot (1 982 tonna), bár ez valószínűleg alulbecsült adat”
– állítja a cikk szerzője. Csakhogy a kokaingyártás és a túladagolásos halálesetek drámai megugrása Amerikában 2016-ban, a FARC “békeszerződés” évében kezdődött, nem pedig az 1970-es években – derül ki az ENSZ 2020-as kábítószer-világjelentéséből. A magazin cikke szerint egyszerű a képlet: a tiltás nem működik és ezt a kokain esetében lehet a legszembetűnőbb módon látni, ezért van szükség a legalizálásra.
“Két elnök, a kolumbiai Gustavo Petro és a perui Pedro Castillo a változásért kiált. Petro úr azt javasolta, hogy a rendőrséget irányítsák el a kokaintermesztőktől azáltal, hogy dekriminalizálják a kokalevéltermelést, és lehetővé teszik a kolumbiaiak számára a biztonságos kokainfogyasztást”
– üdvözölte a két elnök véleményét a szerző, aki megjegyezte ugyanakkor hogy a kokainbandák mindaddig erősek maradnak, amíg a termékük illegális a legtöbbet fogyasztó gazdag országokban, például az Egyesült Államokban.
“Az igazi válasz a teljes legalizálás, amely lehetővé teszi, hogy a nem bűnözők egy szigorúan szabályozott, magasan megadóztatott terméket szállítsanak, ahogyan a whisky- és cigarettagyártók teszik
– írja a szerző. Gustavo Petro többször is azt állította, hogy a kokain kevésbé veszélyes, mint a fosszilis tüzelőanyagok és a cukor. Szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésében tartott első beszédében azzal érvelt, hogy a kokain nem is olyan veszélyes.
“Mi mérgezőbb az emberiségre nézve, a kokain, a szén vagy az olaj?” kérdezte Petro, majd elmagyarázta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok azért veszélyesebbek és halálosabbak, mert a teljes emberiségre veszélyt jelentenek.
Európában is van olyan politikai erő, amely a drogok legalizálása mellett kardoskodik. Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, a szövetségi kormány azt tervezi, hogy részben engedélyezi a kannabisz használatát, és bizonyos üzletekben bevezeti a kábítószer ellenőrzött forgalmazását felnőttek számára fogyasztási céllal. Az erről szóló törvényjavaslatot az év végén nyújtják be. A berlini zöldpárti politikusok szerint mindez kevés, úgy vélik ugyanis hogy nemcsak a kannabiszt kellene legalizálni, hanem meg kellene szüntetni a fővárosban a kemény partidrogok, mint a kokain, az ecstasy és az amfetaminok kriminalizálását is.
“A mámorhoz való jognak természetesnek kell lennie egy olyan szabad városban, mint Berlin”
– állítja Werner Graf zöldpárti frakcióvezető. A Zöldek nevű párt szerint Berlinben ennek megfelelően el kell törölni a büntetőeljárást a kemény drogok kisebb mennyiségének birtoklása esetén is – ahogyan azt például a marihuána és a kannabisz esetében is teszik. Néhány más szövetségi államban ez a gyakorlat egy gramm kokain vagy kis mennyiségű ecstasy esetében is bevett gyakorlat.
Graf szerint azt pedig végképp meg kellene tiltani, hogy elkobozzák a kábítószert csak azért, mert valaki rágyújt egy füvescigarettára a parkban. Graf szerint a jelenlegi büntetőjog “rossz válasz az ártalmatlan füvezőkre”. A kábítószer-fogyasztók kriminalizálása a múlt évezredből származó reliktum, és véget kell vetni annak”. A zöldpárti frakcióvezető szerint a drogosok “nem elkövetők, hanem áldozatai egy tiltó politikának, amely láthatóan kudarcot vallott.”
Berlinben a jelenlegi törvények szerint ha a rendőrség marihuánát talál valakinél, vizsgálatot indít. Ha azonban a talált mennyiség kevesebb, mint 10 gramm, az ügyészség általában megszünteti a nyomozást. A Zöldek frakciója most ezt szeretné felemelni 15 grammra – írta meg a V4NA hírügynökség.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.