Trending Now
A karácsonyi időszakban érdemes figyelni a levél- és csomagfeladásra
Az ünnepek előtti néhány hét kiemelten nagy küldeményforgalommal járó időszak a postai szolgáltatók számára. Ha szeretnénk, hogy a képeslapok és a csomagok rendben megérkezzenek, érdemes időben feladni a küldeményeket – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint,
ha egy másik európai országba szeretnénk ajándékot küldeni, érdemes megnézni az NMHH holnapjáról is elérhető Európai Csomagár-összehasonlító oldalt, ahol több mint 400 szolgáltató mintegy 46 ezer szolgáltatásának tarifáit lehet összehasonlítani.
Az Európai Bizottság által közzétett alkalmazás nemcsak a fogyasztóknak, de a kis- és középvállalkozásoknak is hasznos lehet – fűzték hozzá, azzal, hogy az érdeklődők a küldő és fogadó ország kiválasztásával összehasonlíthatják, hogy az egyes szolgáltatóknál mennyibe kerül a csomagküldés bármelyik uniós tagállamba, valamint Izlandra, Liechtensteinbe vagy Norvégiába.
Az NMHH szerint a weboldal a leggyakrabban használt súlykategóriák nyilvános tarifáit veti össze, a borítékban feladott küldemények esetében a fél-, egy- és kétkilós, a dobozban küldött csomagoknál pedig az egy-, a két- és az ötkilós kategóriákat. Ezen kívül megkülönböztet regisztrált és nyomkövetéses csomagokat – tették hozzá.
Úgy folytatták, hogy
mivel az ünnepekhez közeledve a postai szolgáltatók egyre terheltebbek lesznek, ajánlott a levelek, képeslapok és csomagok feladását minél korábbra időzíteni.
Az emberek a pontos címzéssel segíthetik a küldemény gyors kiszállítását: a többlakásos társasházakban az épület, emelet és ajtószám nagyon fontos információ, emellett, ha lehetőség van rá, érdemes megadni a címzett telefonszámát, e-mail-címét, hogy a kézbesítésről a szolgáltató értesítést tudjon neki küldeni, fel tudja venni vele a kapcsolatot. Címzettként pedig azzal segíthetjük a kézbesítő munkáját, ha a postaládán, csengőn jól olvashatóan szerepel a nevünk, valamint gondoskodunk róla, hogy a postaláda jól megközelíthető legyen – sorolták.
Ha külső sérüléssel érkezik meg a csomag, arról mindenképpen szólni kell a futárnak, kézbesítőnek, aki a kézbesítési okiraton jelzi a sérülés tényét. Ha csak felbontás után derül ki, hogy megsérült a tartalom, azt a kézbesítést követő három munkanapon belül tudja a címzett a postai szolgáltató felé írásban jelezni és jegyzőkönyvbe vetetni, ilyenkor kártérítési igénnyel is lehet élni. Ha a feladott küldemény nem érkezett meg, vagy a nyomkövetési információk szerint már hosszú ideje nem változik a helyzete, ugyancsak a postai szolgáltatóhoz fordulva érdeklődhetünk a küldemény hollétéről – írták.
A közlemény szerint
ha egy csomag vagy levél elveszett, kártérítést csak az egyedi azonosítószámmal rendelkező küldemények esetén kaphatunk, mivel csak ezeknek az életútja követhető nyomon.
Alapesetben a kártérítés összege nem a küldemény értékéhez, hanem a feladáskor fizetett díjhoz igazodik, ezért drága küldeményt érdemes értéknyilvánítással vagy biztosítással feladni, mert ha a csomag eltűnik, a szolgáltató a megadott értéket köteles megfizetni, aminek díjáról és feltételeiről a feladáskor tájékozódhatunk – közölték.
Kitértek arra is, hogy ha olyasmit küldenének ajándékba, ami törékeny vagy speciális kezelést igényel (például bor, edények), akkor mindenképpen érdemes gondosan tájékozódni a feladás előtt; sok szolgáltató egyáltalán nem vállalja az ilyen küldemények szállítását, így ha mégis feladják őket és bajuk esik, akkor nem számíthatnak kártérítésre.
Más esetekben csak külön elővigyázatossági intézkedések mellett szállíthatók az ilyen csomagok, amelyeket a feladónak kell betartania, ha ezek elmaradnak, hiába írjuk rá a csomagra, hogy “Törékeny!”, ezt a szolgáltatók nem tudják figyelembe venni – tették hozzá.
A küldeményt felvevő munkatárs nem köteles ellenőrizni a csomag tartalmát, tehát az előzetes tájékozódás és a gondos csomagolás a saját érdekünk
– figyelmeztetett az NMHH.
Nagyon fontosnak nevezték az előzetes tájékozódást akkor is, ha élelmiszert – például a karácsonykor szokásos bejglit – szeretnének küldeni: a postai szolgáltatók általában nem tudják teljes biztonsággal garantálni, hogy egy küldemény egy adott napon megérkezik a címzetthez.
Emellett előfordulhat, hogy a címzett nem tudja azonnal átvenni a küldeményt, és akár napokig raktározni kell. Ha a szolgáltató nem vállalja ilyen tartalmú csomagok szállítását, akkor a romlott finomságok miatt kártérítésre sem számíthatnak – írták.
Mint írták, a postai szolgáltatással kapcsolatos panaszok kivizsgálása elsődlegesen a szolgáltató feladata, akinek 30 napja van az írásban benyújtott panasz kivizsgálására.
Ha a szolgáltató a panaszra határidőn belül nem vagy késve válaszol, esetleg az ügyfél szerint nem tartotta be a jogszabályokat, a válasz kézhezvételétől, vagy a válasz elmaradása esetén a válaszadási határidő lejártától számított 30 napon belül az NMHH-hoz fordulhat, és felügyeleti eljárást kezdeményezhet.
A kártérítési igényekkel is a szolgáltatóhoz kell fordulni. Ha ezt a szolgáltató elutasítja, vagy nem az általunk kért összeget fizeti ki, akkor léphetünk tovább rendszerint a bíróságra vagy a békéltető testülethez.
Az NMHH-hoz ebben az esetben is csak akkor lehet fordulni, ha az ügyfél szerint a szolgáltató nem a jogszabályok szerint járt el, de magáról a kártérítési igényről a hatóság nem dönthet – olvasható a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.