Kövess minket!

Trending Now

A jelenkor kérdéseivel foglalkozó diákkiállítást rendez a Neumann Társaság

A Neumann-emlékév kapcsán rendezett kiállításon számos olyan grafikai alkotás tekinthető meg, amely kifejezetten a digitális gyerekkorra reflektál, betekintést nyújtva Neumann János sokszínű tudásába.

A Neumann János-emlékév eseményeként, a jelenkor kérdéseivel foglalkozó diákkiállítással várja az érdeklődőket a Neumann Társaság december 5-16. között Budapesten, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériában.

A kiállítás célja, hogy a pályaművek életszerűen és frissen mutassák be, emberközelibbé hozzák Neumann Jánost a jelenkornak.

A 6 és 19 év közötti diákok alkotásai tükrözik a több tudományágban sikeres és népszerű tudós életművét, magyar gyökereit, valamint a jelenre gyakorolt hatását – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Azt írták, Neumann János születésének 120. évfordulóján a #neumann120 emlékév nem korlátozódik csupán a professzionális informatika művelőire, hanem a mindennapok és az alkalmazott művészetek terén is kutatja a Neumann-nyomokat. A számítógép atyjának is tartott matematikus tiszteletére a Neumann Társaság a Deák17 galériával szoros együttműködésben diákalkotói pályázatot írt ki.

A társaság felhívásában a gyerekek képzeletére bízta, hogy saját eszközeikkel fejezzék ki, mit tenne Neumann János, ha egy időgép segítségével ma visszatérhetne a Földre és hogyan viszonyulna az emberiséget foglalkoztató témákhoz, úgymint: mesterséges intelligencia, virtuális valóság, kiterjesztett valóság, deep fake, social media algoritmusok, személyre szabott feedek, humanoid robotok, nanorobotok.

A beküldött pályázatok közül a több mint negyven kiemelkedő alkotást zsűri válogatta ki: Dénes Gábor operatőr és filmrendező, Hajdó Ákos, a Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója, Sztojánovits Andrea fényművész és Talyigás Judit oktatási szakértő.

A zsűri által legjobbnak ítélt pályaművekből – grafikák, videók és makettek – összeállított tárlatot szombaton 11 órakor nyitja meg Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezető igazgatója, a kiállítás december 5. és 16. között ingyenesen látogatható a Deák17 Galériában.

A tájékoztató szerint

a kiállításon számos olyan grafikai alkotás tekinthető meg, amely kifejezetten a digitális gyerekkorra reflektál, betekintést nyújtva Neumann János sokszínű tudásába. A tárlat visszatérő elemei a bináris számsorok, a végtelenül változatos informatikai világ. A művekben visszaköszön Neumann János Túlélhetjük a technológiát? című esszéje, és nem csak a múltra tekinthetünk vissza, hanem a mesterséges intelligencia szemén keresztül betekintést nyerhetünk abba is, hogy milyen lenne Neumann János, ha 120 év múlva visszatérne a Földre.

A látogatók kreatív animált videók segítségével és életrajzi dokumentumfilmek révén ismerkedhetnek meg a kiemelkedő tudóssal, emellett 3D makettek is megtekinthetők a kiállításon.

A Neumann Társaság kiemelkedő fontosságúnak tartja a szoros kapcsolatot a fiatalabb generációkkal, és elkötelezett, hogy átadja Neumann János emlékét a következő nemzedékeknek. Ennek jegyében a társaság aktív szerepet vállal az informatikai tehetséggondozás területén, részt vesz hazai IT-versenyek szervezésében, és nemzetközi diákolimpián is képviselteti magát. Külön említésre méltó a Neumann Társaság által támogatott integráló e-Hód verseny, amely Magyarország legnépszerűbb informatikai megmérettetése, több mint 35 ezer résztvevővel – áll a közleményben.

Trending Now

A tanárok többsége kitiltaná a mobiltelefonokat az iskolákból

Az igazgatók még szigorúbban állnak a kérdéshez.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Egy tavaly év végi felmérés szerint csupán a hazai pedagógusok három százaléka támogatja, hogy mindenféle korlátozás nélkül használhassák a gyerekek az iskolában a mobiltelefonokat. A többségi álláspont elutasító. Itthon az oktatási intézmények maguk dönthetnek a kérdésben, bizonyos országokban azonban már felmerült az egységes tiltás ötlete.

Világszinten jó ideje nagy kérdés, hogyan viszonyuljon az oktatás a modern távközlési eszközökhöz. A témakör a hónap elején – írásbeli kérdés formájában – a magyar Országgyűlésben is napirendre került.

Az oktatási kormányzat nevében a belügyminiszter helyettese válaszolt a képviselői felvetésre. Rétvári Bence először is közölte, hogy a mobiltelefonok és egyéb digitális, infokommunikácós eszközök tanórai és tanórán kívüli használatának szabályait az iskolák szabályozhatják saját házirendjükben, a minisztérium erről kötelező jellegű központi utasítást nem adott ki.

Az igazgatók berzenkednek

A miniszterhelyettes ismertette a tavaly téli digitális szakmai konzultáció eredményeit. Ezek arról tanúskodnak, hogy a pedagógusok 52 százaléka és az igazgatók 59 százaléka szerint egyáltalán nem kellene engedélyezni az iskolai telefonhasználatot, az ugyanis elvonja a tanulók figyelmét. A tanárok 45 százaléka úgy véli, legfeljebb az óraközi szünetekben vagy oktatási célra lehetne használni a mobilokat az iskolában, s csupán a pedagógusok 3 százaléka támogatta, hogy ne legyen korlátozás a kérdésben.

Rétvári Bence ugyanakkor utalt rá, hogy egyre több országban szabályozzák szigorúan a kérdést. Franciaországban és Hollandiában például már korlátozzák, a legtöbb esetben tiltják a mobiltelefonok tantermi használatát, a briteknél pedig a kormány tervei szerint a tanórákra és a szünetekre egyaránt vonatkozna a tiltás.

Mindent azért nem

A kérdés kapcsán érdemes megemlíteni azt is: a kormányzat a tanulást, a tanítást segítő eszközbeszerzésekbe fogott a közelmúltban, amelytől azt remélik, hogy Európa egyik legkorszerűbb digitális eszközparkja áll majd a magyar gyerekek és pedagógusok rendelkezésére. Notebookok mellett robotok és drónok is szerepeltek a beszerzési listán.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Trending Now

A „magyar”, az „élet”, a „sport” és a „család” voltak 2023 online hívószavai

A hírolvasók figyelmét tavaly leginkább a pápalátogatás, a törökországi földrengés, a Wagner-csoport zendülése, az izraeli-palesztin háború és a Suhajda Szilárd halálával kapcsolatos hírek kötötték le.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A magyar online média kínálatát 2022-ben naponta átlagosan 4,2 millióan keresték fel, ez a szám 2023-ra 3,9 millióra csökkent – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn az MTI-vel. A Médiahatóság online média használatáról készült éves elemzéséből az is kiderült, hogy a hírolvasók figyelmét 2023-ban leginkább a pápalátogatás, a törökországi földrengés, a Wagner-csoport zendülése, az izraeli-palesztin háború és a Suhajda Szilárd halálával kapcsolatos hírek kötötték le.

Az NMHH a tájékoztatása szerint a hírportálok, valamint a nézettebb tévék, hallgatottabb rádiók és olvasottabb újságok hivatalos Facebook-oldalainak posztjait más szemszögből is vizsgálta. Mint írták,

minden hónap száz legnépszerűbb bejegyzésének szövegelemzése alapján megállapítható, hogy milyen szavakat preferálnak az újságírók. Toronymagasan vezet a magyar, de az élet, a sport, a válogatott, a család és Európa is felkerült a listára

– közölték.

Az elemzés szerint a magyar online média kínálatát 2022-ben naponta átlagosan 4,2 millióan keresték fel, ez a szám 2023-ra 3,9 millióra csökkent. Napi szinten 64 millió oldalt nyitottak meg, egy olvasó körülbelül 16 hírt, blogbejegyzést, időjárás-jelentést, menetrend-információt vagy éppen szórakoztató tartalmat keresett fel 24 óra alatt. Hozzátették, hogy az applikációkkal és a külföldi oldalakkal együtt a teljes netes választékra napi 5,5 millióan voltak kíváncsiak.

Az NMHH jelentése arra is kitér, hogy megközelítőleg huszonhárommilliárd alkalommal kattintottak magyar oldalakra, ez 11 százalékkal marad el a megelőző év 26 milliárdjától. Ennek egyrészt az az oka, hogy

2022-höz képest kevesebbet neteztek a magyarok, azaz a teljes internetes forgalom visszaesett.

A másik – kevésbé jelentős – ok, hogy számos felhasználó átvándorolt külföldi oldalakra – jegyezte meg a Médiahatóság.

A kifejezetten hazai hírekkel foglalkozó rovatoknál nagyjából napi másfél millió oldalletöltés volt jellemző – írták a közleményben. A 2023. március 11-én, az M1-es autópályán történt baleset 3,2 millióra tornázta fel az értéket, Ferenc pápa magyarországi látogatásának első napja 2,8 millió kattintást generált, szeptemberben pedig egy esztergomi robbanáshoz 3,3 millió oldalletöltés kapcsolódott – emelték ki.

Az elemzés szerint a nagyvilág eseményei közül nagy érdeklődést vonzott a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés; a mentés, a holttestek felfedezése, a magyar csapatok részvétele és a részvétnyilvánítások több mint egy hétig irányították az olvasók figyelmét a külföldi hírekre. A Wagner-csoport június 23-án kezdődött lázadása az átlagos napi 1,9 milliós megtekintést 5,9 millióra növelte. Október 7-én az izraeli-palesztin háború került a hírcentrumba, a megrendítő történések körülbelül másfél héten keresztül fenntartották az érdeklődést – tért ki a részletekre az NMHH.

A sporteseményeket tekintve a magyar labdarúgó-válogatott győzelmeit felkapta a média – emelték ki. Az év legtöbb érdeklődőjét vonzó beszámoló Suhajda Szilárd hegymászó tragikus balesete volt, a sportoló a Csomolungma megmászási kísérletekor életét vesztette. Az augusztus 19-től 27-ig Budapesten megrendezett atlétikai világbajnokság eseményei és a magyar sportsikerek szinte a verseny teljes ideje alatt fenntartották a sport iránt lelkesedők olvasási kedvét – közölte a hatóság.

Íme a 2023-as hírkalendárium

Az NMHH a közösségi médiában legtöbbet olvasott bejegyzések alapján összeállította a 2023 hírkalendáriumát. Eszerint januárban a legolvasottabb hírek Baumann Péter rendőr halálra késeléséről, a férfi kézilabda-válogatott Izland elleni hazai győzelméről és az Aranybulla című sorozat 1,2-es IMDb-s értékeléséről szóló “pennaháborúk” voltak.

Februárban a Deák téren megkéselt 18 éves fiú halála, a törökországi és szíriai földrengések és az azt követő mentőakciók voltak a legolvasottabbak. Márciusban a 3-0-ás magyar győzelem a Magyarország-Bulgária labdarúgó Eb-selejtezőn és a törökországi és szíriai földrengések utáni mentések. Áprilisban Vágó István halála és Ferenc pápa magyarországi látogatása, májusban Suhajda Szilárd, Lang Györgyi és Tina Turner halála voltak a leolvasottabbak.

A júniusi hírek között Szoboszlai Dominik Liverpoolhoz igazolása és Rákay Philip nyílt vitái, júliusban Szoboszlai Dominik Liverpoolhoz igazolása, a magyar sportsikerek és egy ferencvárosi pad színváltó históriája.

Augusztusban a Budapesten rendezett atlétikai világbajnokság eseményei, a magyar győzelem a férfi vízilabda-világbajnokságon és a Szoboszlai Dominikot méltató posztok voltak kedveltek a közösségi médiában.

Szeptember az újabb magyar sportsikerek, a Szoboszlai Dominikot ünneplő posztok és a Törökországban, egy ezer méter mély barlangban megsérült kutató mentőakciójában kulcsszerepet játszó magyar barlangászok és barlangász orvosnő volt a legolvasottab bejegyzés.

Októberben a magyar labdarúgó-válogatottal kapcsolatos hírek és a Gáspár Győzőről szóló posztok, míg novemberben újra a magyar labdarúgó-válogatottal kapcsolatos posztokra voltak a legtöbben kíváncsiak.

December a Szoboszlai Dominikot dicsérő posztok, a karácsonnyal és a szilveszterrel kapcsolatos bejegyzések, valamint a magyar labdarúgó-válogatott kisorsolt Eb-csoportja, a meccsek időpontjai és helyszínei voltak a legolvasottabbak.

A közlemény kitér arra is, hogy a teljes tanulmány az NMHH honlapján, a Kutatások menüpontban érhető el.

Tovább olvasom

Trending Now

Elon Musk odaszúrt Zuckerbergnek

A techguru az X-oldalán reagált egy posztra.

Közzétéve:

MTI/EPA pool/Tolga Akmen

„Érdekes” – írta X-oldalán Elon Musk egy olyan posztra reagálva, mely szerint

2023-ban a legtöbben az Instagram applikációt törölték a készülékeikről

– számol be róla a Mandiner.

Borítókép: Elon Musk dél-afrikai-amerikai üzletember Londonban 2023. november 2-án

Tovább olvasom