Kövess minket!

Trending Now

A járvány az idősek körében is gyorsította a digitalizációt

A koronavírus-járvány következtében a hatvan év fölöttiek körében is nőtt az igény az adatforgalmat igénylő mobilkommunikációra – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának pénteki közleménye szerint az újszerű igények kiszolgálására már nem feltétlenül alkalmasak az idősebb korosztály által többségében használt 2G-s és 3G-s telefonok, a fejlettebb technológiájú és gyorsabb internetkapcsolatra alkalmas 4G-s vagy akár 5G-s készülékeket érdemes vásárolni nekik.

Az NMHH megbízásából készült, a szüleivel rendszeresen kapcsolatot tartó 35-59 évesek körében végzett kutatásból az látszik, hogy a nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, az idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni egy okostelefon funkcióival.

Hozzátették, a kiemelt rizikócsoportba tartozó hatvan év felettiek is egyre gyakrabban végeztek adatforgalmat igénylő tevékenységeket a Covid-19 első hulláma alatt. “Az idősebb korosztály tagjai egyre nagyobb rutinnal használják a videóhívást, amikor például nem tudnak részt venni egy családi eseményen (52 százalék), vagy ha valaki a családból elutazott (50 százalék). Ötödük (22 százalék) pedig már akkor is használja, ha csak rossz napja van, vagy éppen meg akarja beszélni a napi történéseket” – idézték a közleményben Karl Károlyt, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályának vezetőjét.

A hatóság közölte, az egyedi igényekre szabott mobil szolgáltatáscsomag megtalálásában az NMHH online kalkulátora is segítséget nyújthat. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai mobilszolgáltatók mindegyikénél létezik elérhető áron olyan konstrukció, amelynél a népszerű üzenetküldő, audio- és videóchat-alkalmazások által felhasznált adatmennyiség nem számít bele az adatforgalomba.

Trending Now

Fél éven belül két rangos szakmai díjat nyert a magyar sportfotós

A 23 éves Szilágyi Anna a hazai kitüntetés, az MSÚSZ Nívódíja után az AIPS elismerését is kiérdemelte, pólós képe kategóriájában fődíjat ért.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szilágyi Anna a Corvinus Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, jelenleg a Testnevelési Egyetem (TE) sportmenedzseri mesterképzésének elsőéves hallgatója. S nem mellesleg ígéretes sportfotós, aki a Fotósarok képügynökség munkatársaként elsősorban a Fradi- és a Honvéd Médiának dolgozik.

„Már kisgyerekként érdekelt a fényképezés, emlékszem, a nagymamám kertjében a virágokat örökítettem meg  – mondja. – Az első gépem egy tükörreflexes Nikon D 5100-as volt. Gimnazistaként beiratkoztam a XVI. kerületben egy fotós iskolába, és szívesen mentem volna a Metropolitan Egyetem fotósképzésére, de az fizetős szak volt, így másfelé is tájékozódtam. Mivel matematikából erős voltam, adta magát a gazdasági irány.”

Hogy a fényképezéssel se kelljen szakítania, beállt laborasszisztensek az egyik fővárosi fotólaborba. A szálak lassan összeértek: corvinusos kötelező gyakorlatát a birkózószövetségben töltötte, a 2019-es U23-as budapesti vb szervezésében segédkezett, építve a kapcsolatrendszerét is.

Az Indexhez jelentkezett, s ez remek iskola volt. Számos műfajban kalandozhatott, kedvére kipróbálhatta magát a különféle sportágakban, kísérletezhetett, melyik eseményen mikor érdemes exponálni ahhoz, hogy ideális kép szülessen. Kedveli a kézilabdát, fényképez akrobatikus tornát, olykor futballt is, de mára már leginkább a vizes sportok világában érzi magát otthon; kedvence a vízilabda. Az a sportág, amelyről köztudott, hogy szereplői tradicionálisan összezárnak, s keményen meg kell dolgoznia az elismerésért annak, aki be akar kerülni, bele akar látni a pólósok világába. Szilágyi Anna úgy érzi, esetében az áttörés megtörtént. Büszkén idézi fel, hogy az AIPS-versenyében díjazott képe 2020-ban már hozott egy harmadik helyet neki a Magyarország 365 fotópályázaton; a sikerhez a kép főszereplője, Märcz Tamás személyesen gratulált.

A fiatal fotós tavaly január óta dolgozik a FradiMédiának. A pólóválogatottnál sok-sok ismerős arcot fényképezhet, a tavalyi Eb-keretben például hét ferencvárosi vízilabdázó kapott helyet – írja a Nemzeti Sport.

„Szerintem egy kép három esetben lehet sikeres: ha látványos, esztétikus, ha egy ritkán látható pillanatot kap el, vagy ha történelmi eseményt örökít meg. Az »Európa-bajnokok« esetében mindhárom szempont érvényesül; hálás vagyok a FradiMédiának, hogy ott lehettem a tornán. Már csak azért is, mert 2020-ban számos világeseményt töröltek a pandémia miatt, így a szokásosnál kevesebb fotóból válogathattam ki a pályázatra szánt képet.”

A fődíj (amelyet azóta az egyik csomagküldő szolgálat elhozott Budapestre, így készülhetett el képünk) mellé ösztöndíj is jár: a győztes részt vehet majd egy, az AIPS által kiválasztott világversenyen. Hogy melyik lesz ez az esemény, egyelőre nem tudni. Ha Anna választhatna, a téli olimpiára voksolna: „Több olyan sportág szerepel a műsorán, amely itthon kevéssé van reflektorfényben. Izgalmas szakmai kihívás lenne ezeknek a megismételhetetlen pillanatait fotózni.”

Tovább olvasom

Trending Now

Online előadást tartottak a cancel culture áldozatai

A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.

A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is.

De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.

Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?

A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt. 

A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.

Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.

Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.

De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson.

Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak – írja a V4NA Hírügynökség.

Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük.

Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.

Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.

Tovább olvasom

Trending Now

Idén sem lesz Sziget fesztivál

Európa egyik legnagyobb fesztiválja, amely Magyarország legfontosabb turisztikai rendezvénye, 2022-ben nagy visszatérést tervez.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

“Sajnos lejárt az idő, döntenünk kellett az idei Szigetről. Szomorú szívvel, de felmérve a felelősségünket, látva a bizonytalanságok sokaságát, akár az utazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolások hazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra jutottunk, hogy mostantól inkább a jövő évi Szigetre készülünk” – közölte Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője.

A szervezők tervei szerint 2022-re a hosszú szünet utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel készülnek.

Kádár Tamás elmondta, hogy a két fesztiválmentes év a szervezők, a rendezvényekhez kapcsolódó cégek és dolgozók életét nagyon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét, a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalkozókig szinte ellehetetlenítette.

Az ország két másik nagy könnyűzenei rendezvényét, a soproni Telekom VOLT-ot és zamárdi Balaton Soundot sem rendezik meg idén, ezek szervezői már március közepén bejelentették ezt.

A nagy koncerteket és fesztiválokat sorra mondják le szerte Európában, emellett a nemzetközi turnék is elmaradnak a bizonytalanság miatt.

Borítókép: Közönség a finn Alma (Alma-Sofia Miettinen) énekes-dalszerző koncertjén a 27. Sziget fesztiválon az óbudai Hajógyári-szigeten 2019. augusztus 13-án

Tovább olvasom