Trending Now
A Hungaricana használata függőséget okozhat
Biszak Sándor, az Arcanum.com megálmodója olyan portált hozott létre, amely mára Magyarország leggazdagabb digitális dokumentumtára. Kevesebben ismerik azonban a Hungaricana közgyűjteményi portált, ami szintén az ő nevéhez kötődik, és amelyen régi térképek, népdalfelvételek, képeslapok, oklevelek és szabadalmi leiratok segítségével tehetünk utazást a múltba.
Biszak Sándorral a Magyar Nemzet készített interjút.
– Az Arcanum weboldal készítőjeként már sokan ismerik. Hogyan és miért indítottak egy másik, hasonló internetes portált, a Hungaricana.hu-t?
– A két oldal párhuzamosan alakult ki. A 90-es években CD-kiadással foglalkoztunk. Mára már ezek is megtalálhatók az interneten. Így kerültünk kapcsolatba a levéltárakkal és könyvtárakkal. Be kell vallanom, az elején kételkedtem az internetes technológiában, és visszalépésnek tekintettem. Aztán a kétezres évek elején a Google+ projekt keretén belül elkezdtek nagy tételben digitalizálni, automatikus szövegfelismerés segítségével. Ez teljesen megváltoztatta a világot. Ezzel a technikával kezdtünk el dolgozni a levéltárak és múzeumok különálló gyűjteményén. Eközben könyvtárakkal is kapcsolatban voltunk, így logikusnak tűnt őket is bevonni a munkába, hiszen ez a három intézménytípus szorosan összefonódik és támaszkodik egymásra, egyesített anyagaikból összetettebb képet kaphat az ember, mintha külön-külön tekinti meg azokat. A portál vonzerejét a jól működő weboldal és a pluszszolgáltatások adják.
– Melyek ezek az extra szolgáltatások pontosan? Miben egyedi ez az oldal a gyűjteményeken kívül?
– Az egyik specialitásunk a térképek digitalizálása. Ezen a területen, mondhatni, világhírűek vagyunk. Vektorizáljuk az összes felkerülő helyszínrajzot, így rá lehet vetíteni őket a város mai utcáira, és így lehet benne kutatni. Szintén különlegesek a gigapixeles felbontásban digitalizált nagy méretű festményeink, amelyekhez speciális, panorámafejes fényképezőgépet használunk, így három-négy méteres képeket is fel tudunk rakni az oldalra. Ráadásul – ugyanúgy, mint a Facebookon – arcok szerint keresést lehet indítani a festményeken is. Erre a fejlesztésünkre még a világ legnagyobb tárhelyszolgáltatója is felfigyelt, így amellett, hogy cikket írt rólunk az Amazon, két kollégájukat elküldték hozzánk, és szoros együttműködés kezdődött köztünk. A legújabb fejlesztésünk is világszintű: kidolgoztuk azt a rendszert, amellyel hibátlanul működik a newspaper segmentation, azaz az újságon belüli cikkek elkülönítése, és a képaláírások kereshetősége is megvalósul.
– Hogyan alakulnak ki ezek az együttműködések, és hogyan zajlik a közös munka?
– Egyrészt óriási jelentősége van az NKA-nak, amely például ebben is segít. Mi igazából „csak” a kivitelezők vagyunk. Számos alkalommal az intézmények keresnek meg minket, de sokszor mi vagyunk azok, akik kezdeményezünk. Miután megtörténik a kapcsolatfelvétel, napokig ismerkedünk az anyagokkal, rengeteg kérdést teszünk fel a szakembereknek. Minden esetben más kihívásokkal kell szembenéznünk. A Zenetudományi Intézettel való együttműködésünk során például a legnagyobb feladat a magnófelvételek time code-olása volt. Ez számukra többéves munkát jelentett volna. Ekkor jött az ötletünk, hogy készítsük el azt a hanghullámot megjelenítő felületet, amelyet most is lát a felhasználó a felületen, és amelyben könnyedén tud saját maga is keresni dalok szerint. Ezután már az időzítés beállítása is könnyen ment. Tehát miután felmérjük az adott anyagot, megértjük a problémákat, azután már könnyedén tudunk segíteni azoknak a szakembereknek, akik így tudnak a saját területükkel foglalkozni.
– Hogyan fér meg az oldalon a sok különböző kulturális érték?
– Van egy kiemelkedő és rugalmas keresőnk, magas minőségű képmegjelenítésünk és egy olyan adatbázisunk, amely összeköti a térképet, a képeslapot, az adott területen gyűjtött dalokat. Így minden típusú forrást meg tudunk jeleníteni a kívánt minőségben, és össze tudjuk kapcsolni ezeket az értékeket. Az, hogy ennyi sajátos anyag egy felületen jelenik meg, magában hordozza az értékvesztés lehetőségét, ezért minden esetben törekszünk az adott területnek megfelelően specializálni az oldalunkat és megőrizni a sajátosságokat.
Biszak Sándorral és a Hungaricana csapatával legközelebb a 93. Ünnepi Könyvhéten június 9. és 12. között találkozhatunk. A rendezvényen – mint sok hasonló eseményen – olyan újságokhoz, szórólapokhoz is hozzá juthatnak az érdeklődők, amelyeket már digitalizáltak, s amelyekre nem tartanak igényt sem könyvtárak, sem múzeumok.
A Magyar Nemzet interjúja IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Biszak Sándor, az Arcanum és a Hungaricana alapítója (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.