“Sűrűn utazom metróval, busszal, vonattal, amivel nagyon sok információhoz lehet jutni. Különösen a ma nagyon égető témáiról, mint a koronavírus vagy az ukrajnai háború. Viszont ami a médiát illeti, mostanában nagyon örülök, hogy van egy  új rádióadó, rövid ideje működik, Kontrafunk a címe. Sokszor követem az adásukat, mert nagyon megbízható információkat kapok, olyat, amit más médiumok agyonhallgatnak” – fejtette ki Peter Hahne a Híradó.hu cikke szerint.

Hol a diverzitás, a véleményszabadság?

Megjegyezte, természetesen továbbra is hallgatja azokat az adókat, melyeknek munkatársa volt, így a ZDF-et, amelynek 30, vagy az ARD-t, melynek 13 éven át volt alkalmazottja. „Ugyanakkor sokszor csalódott vagyok amiatt, amit sugároznak vagy mondanak. És amiatt is csalódott vagyok, hogy ez rámutat arra, hogy a vélemény- és sajtószabadsággal nincs minden rendben” – tette hozzá.

Mint mondja, örömmel fogadta tehát, hogy jelentkeztek olyan médiumok – így a Kontrafunk, a Tichys Einblick vagy a Reitschuster.de, illetve Henryk M. Broder publicisztikái –, amelyek alternatív véleményeket fogalmaztak meg.

„Szóval léteznek új informálódási lehetőségek is. Emellett pedig úgy vélem, hogy újságíróként az embernek minden elérhető médiumot használnia kell. Előzetes nem zárhat ki egyes médiumokat a tájékozódási forrásai közül. Tehát alternatív forrásokat kell keresnie, és talán ezeket összevetni a közszolgálati médiával a tartalmát tekintve. Ez is része a vélemény- és sajtószabadságnak. Tudja az új kormány Berlinben, a jelzőlámpa-koalíció, a koalíciós szerződésébe belefoglalta a médiával és kultúrával foglakozó fejezetbe a sokszínűséget; »diverzitást« – így hangzik a csodakifejezés” – folytatta Hahne.

“Ennek fényében különösen nem értem azt, hogy miként is akadályozhatják bizonyos médiumok működését; például az említett

Kontrafunk YouTube-csatornáját éppen néhány napja tiltották le, de a Reitschuster átutalási számláját is lezárták. Ez a véleményszabadságba való beavatkozás”

– hangsúlyozta Peter Hahne.

Ez  “ellentmond annak, amit a kormány Berlinben előír. Ugyanis, ha tényleg komolyan gondolja a sokféleséget, a diverzitást, akkor pontosan ennek a kormánynak kellene támogatnia az alternatív médiát. De mivel ezt nem teszi, az egy jele annak, hogy a véleményszabadságunk veszélyben van. És megmutat valamit a német nyilvánosság állapotáról a vélemény-, szólás- és sajtószabadságot tekintve. Mondhatjuk, hogy a vélemény szabadsága mindenütt létezik, de a gondok akkor kezdődnek, amikor ezt ki akarja mondani” – mondja a televíziós műsorvezetőként és protestáns teológusként is ismert (evangélikus lelkészként végzett) Hahne.

Nem bíznak a médiában

Ötven éve kezdett újságíróként dolgozni, “még Saarbrückenben, az Europawellénél, ami egyébként annak idején Magyarországon is nagyon hallgatott volt. Ez voltak az az idő, amikor az emberek még nagyon megbíztak a médiában; rádióban és televízióban. Ma minden felmérés azt mutatja – legyen az Allensbach vagy az INSA kutatóintézet, de még a baloldalhoz kötődő közvélemény-kutatók is –, hogy

Németországban az emberek kétharmada nem gondolja úgy, hogy a véleményét szabadon kimondhatja,

és még ennél is többen, a lakosság háromnegyede nyilatkozik úgy, hogy már nem bízik a médiában, de a politikában, a pártokban sem, sőt már az egyházban sem. Szóval nincs bizalom a társadalmi intézmények iránt. Az ember fél kimondani a véleményét, elsősorban olyan témákat illetően, mint a migráció, integráció, valamint ez a szörnyűséges genderideológia, illetve az elmúlt két évben a járványügyi intézkedések” – figyelmeztetett Hahne, aki az utóbbi időben a fősodratú német balliberális média gúnyolódásának, őt szélsőjobboldalizó támadásainak kereszttüzébe került.

No-go zónák, no-go témák

Németországban a nagyvárosokban léteznek a no-go zónák, ahova az ember legjobb, ha nem megy be, mert veszély fenyegeti. Ennek mintájára ma már léteznek no-go témák, vagyis tabuk, amelyekbe legjobb nem belemenni – fejtette ki Hahne.

“Számomra, 50 év újságírói munka után ez számít a legnagyobb katasztrófának. A legrosszabb pedig az, hogy úgy tűnik, a politikusok és a médiában dolgozó volt kollégáknak teljesen mindegy ez. Nem próbálják visszanyerni az emberek, a társadalom bizalmát. Ha én azt hallanám, hogy már senki nem bízik meg bennem, akkor minden elkövetek annak érdekében, hogy ezt a bizalmat visszanyerjem” – vélte az ismert televíziós személyiség.

Arra a kérdésre, hogy a német média miképpen jeleníti meg az ukrajnai háborút, Hahne elmondta: “Ha belepillant a közszolgálati média műsoraiba vagy az úgynevezett fősodratú újságokba, akkor azt tapasztalja, hogy alig van bennük eltérő vélemény, csak egyféle vélekedéssel találkozik.” 

A konfliktusról kifejtette: “Számomra világos és egyértelmű, hogy Oroszország az agresszor. Viszont hadd legyen szabad kérdéseket feltennem! Ukrajnát, mint államot nem kellene rögtön szentként kezelni, mintha ott nem lennének oligarchák, nem létezne korrupció.

Berlinben, ha az utcán járok, elképzelhetetlenül sok luxusautót látok: Maseratit, Ferrarit, Porchét, BMW-t, ukrán rendszámmal. Ilyenkor fel kell tennem a kérdést: milyen emberek ezek? Tőlük miért nem vonnak el vagyont, hogy abból Ukrajna szegény lakosságát támogassák? S azt is megkérdezem: hol vannak az Ukrajnából Németországba folyósított milliárdok? Tulajdonképpen ki kapja meg a pénzt?”

– vetette fel az újságíró.

“Egyszerűen csak kérdéseket teszek fel, például hogy miért nem zajlanak végre-valahára béketárgyalások? Hogy Zelenszkij úr miért nem kerekedik fel, és miért nem mondja ki, “Beszélni akarok Putyinnal a Kremlben, mert békét akarok a hazámnak” – fogalmazta meg fenntartásait.

A tűzoltás ára

„Arról, amit ön felhozott az energiaárakra, az inflációra vonatkoztatva Németországban, nekem volt egy mondásom már két éve a járványpolitikát illetően, ami úgy hangzott: a tűz oltása nem okozhat nagyobb kárt, mint maga a tűz” – válaszolta Hahne arra a kérdésre, hogy az ukrán háború milyen hatással van a gazdaságra, a társadalomra, a gázszállításokra és az energiaellátásra.  „Vagyis az intézkedés, amit egy katasztrófa, egy járvány, egy vírus elhárítására hozunk, nem járhat rosszabb következményekkel, mint az elhárítandó esemény hatásai. Tehát a tűzoltás nem lehet drágább, mint maga a tűz” – húzta alá.

„Időközben viszont azt éljük át, hogy az Oroszország elleni szankciók, az oroszoknak alig okoznak károkat, míg a károkat mi szenvedjük el Németországban. Alig néhány napja közölte a baden-württembergi tartományi kormány, hogy várakozásaik szerint a gáz ára a jelenlegihez képest ötszörösére emelkedik. Ez egy elképzelhetetlen dolog” – válaszolta az újságírói kérdésre.

Ha felébred Németország

Arra a kérdésre, nem gondolja-e, hogy eljön majd egy pillanat, amikor a németek tényleg azt mondják, elég volt, kijelentette: már semmilyen illúziója nincs arra vonatkozóan, hogy a németek rádöbbenek a helyzetre, s felébrednek, „még olyan kérdésekben sem, mint az infláció, az energiaárak, vagy hogy lekapcsolják az atomerőműveket, miközben újraindítják a szénerőműveket” – mondta Hahne, aki úgy fogalmazott: „Németországban alig tapasztalni ellenállást.” Vezető német politikusokkal készített beszélgetései során olyan véleményekkel találkozik a mai napig, mint amit egy korábbi német szövetségi elnök fogalmazott meg: „Mi még mindig túl jól élünk.”

“Mindemellett mintha azt lehetne tapasztalni, hogy a lakosság lassan mégis felébred: itt már a lényegről szól a dolog, az infláció mindent felzabál.

Ha majd az újságírók is felismerik, hová vezet ez a jelenlegi út, változik az ő hozzáállásuk és véleményük is. Az emberek lassan észreveszik, mennyire drága az Ukrajnával való szolidaritás” – fűzte hozzá.

Hahne, aki evangélikusként is a tradicionális értékek mellett foglal állást, rámutat:

Ma már saját személyes életén keresztül észleli sok kolléga azt, hogy hová vezet ez a szerencsétlen politikai korrektség, hogy ez az irány semmiképpen nem pozitív – teszi hozzá Hahne.

A Híradó.hu cikke IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Peter Hahne