Kövess minket!

Trending Now

Durván korlátozza a hazai keresztény tartalmakat a Facebook

Újra és újra felmerül a gyanú, hogy a közösségi média nagy platformjai szándékosan kritikusabbak a keresztény tartalmakkal szemben – figyelmeztet cikkében a Mandiner, amely újabb példával támasztja alá sejtését, itthonról.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A hazai piacon abszolút vezetőnek számító közösségi médiafelület újra gyanúsan részrehajló módon tesz különbséget tartalom és tartalom között. Arról már sok szó esett, hogy a kék óriás hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a keresztény tartalmakkal szemben, ennek pedig most újabb jelét adta a vállalat – írja cikkében a Mandiner.  

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának egyik, a kortárs keresztényüldözés jelenségét körbejáró adásában beszélt arról, hogy a Facebook nem engedi hirdetni a hazai történelmi felekezetek párbeszédét szolgáló szervezetet. Fischl Vilmos tájékoztatása szerint a rendszertől kapott virtuális indoklások szerint a MEÖT által hirdetni kívánt evangéliumi tartalmak „nem felelnek meg a hirdetési felület szellemiségének”. 

„Nyilvánvaló, hogy Európában nem a kereszténység rendszerszintű, fizikai üldözéséről van szó, hanem egy olyan kulturális környezet tudatos felépítéséről, amelyben a kereszténység kevésbé érvényesülhet”

– írta akkor az esettel kapcsolatban Köntös László református lelkész, aki már találkozott a jelenséggel: a korábban a RePoszt oldalán publikáló szerzők írásai közül az övét nem hirdethette a református blog. A Szilícium-völgyből sem akkor, sem most nem érkezett tartalmi válasz a miérteket firtató magyar (keresztény) kérdésekre. 

Köntös László értékelése szerint

„míg tehát egyik oldalról megy itt a nyugati mainstream liberális lózung az »értékekről«, a »nyilvánosságról«, a »szabadságjogokról«, addig simán meg lehet azt csinálni, hogy a közösségi média egyik leghatékonyabb, milliókat befolyásoló felülete egy hivatalos egyházi szervezet hirdetéseit letiltja”. 

Korábban széles körben váltott ki értetlenséget, amikor a legnagyobb közösségi médium törölte egy katolikus hitvédelmi oldal cikkét, amely a lelki áldozásról szólt – azaz mélyteológiai értekezést tartalmazott, és semmiféle kényes témát nem érintett. A szankciót követően a Facebook letiltotta a KV Blog valamennyi linkjét, amelyeket napokig üzenetként sem küldhettek egymásnak a felhasználók. Akkor többen rámutattak:

ugyanezen időszakban az Iszlám Állam félhivatalos oldalain keresztül toborzott terroristákat soraiba és fenntartotta közösségi hálóját.

A blog szerkesztői a tiltás idején a Mandinernek nyilatkozva rámutattak; meglátásuk szerint egyértelműen azért akadályozzák tartalmaik terjesztését, mert nem felelnek meg a progresszív ideológiai elvárásoknak, sőt, nyíltan szembe is szállnak azokkal. 

A fentivel párhuzamosan lehetetlenült el napokra a szintén hitvédelemmel foglalkozó karizmatikus.hu és az egyházzene.hu oldal, amelyek linkjei szintén tiltólistára kerültek a Facebookon. Az pedig az algoritmus egyik csúnya túlkapása volt, amikor Rubens Keresztlevétel című híres festményét minősítette tiltott tartalomnak. A rendszer akkor Jézus ábrázolása miatt „akadt ki”, a vonatkozó alkotáson ugyanis Jézus Krisztus fedetlen felsőtesttel látható. 

David Curry, a keresztényüldözést világszerte monitorozó Open Doors szervezet vezetője korábban már többször is arra figyelmeztetett, hogy a keresztényeknek a nyugati világban is fel kell készülniük a cenzúrára.

A Hetek című hetilapnak nyilatkozva azonban rámutatott arra is; ahol korlátozzák a vallásszabadságot, ott az ateisták jogai is csorbulnak. 

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom