Kövess minket!

Trending Now

A hamis CD vajon mi?

Nagyon visszaesett a CD-k, a DVD-k népszerűsége az elmúlt években, ezért egyre kevésbé hamisítják őket.

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Tavaly mindössze 13 jogsértő módon forgalomba hozott CD-t, DVD-t foglalt le az adóhivatal, de három évvel ezelőtt is mindössze kétezer darab akadt a hatóság hálójába. Az ok egyszerű: ma már szinte senki nem használ lemezeket.

Bizonyára sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor piacokon, vonat- és buszpályaudvarokon, vagy éppen a belvárosban, a kapualjakban és az árkádok alatt kisebb nagyobb szétnyitható asztalokon, vagy éppen a földre leterített pokrócon sorakoztak mindenféle műsoros kazetták, később CD-k, netán DVD-k. Bár az árusok rendre bizonygatták portékájuk eredetiségét, az érdeklődőben mindig ott motoszkált a gyanú, hogy bizony hamis, jogsértő módon előállított termékkel van dolga.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból arra lehet következtetni, hogy ezeknek az időknek és viszonyoknak egyszer és mindenkorra vége.

Három évvel ezelőtt kétezer jogsértő módon előállított, forgalomba hozott CD-t, DVD-t foglaltak le a hatóság pénzügyi nyomozói és rendészeti emberei, a darabszám már akkor sem volt különösebben magas. Tavaly viszont nagyságrendekkel esett a lefoglalt adathordozók száma, mindössze 13 CD, DVD akadt a NAV horgára. Ennek megfelelően az okozott kár is csupán pár tízezer forint volt a múlt évben. Az utóbbi időkben lefoglalt lemezek egyébként rendszerint üresek voltak, az ezek után fizetendő jogdíjat viszont nem rótták le.

– Tulajdonképpen eltűntek a feketekereskedelemből az efféle illegális adathordozók? – tettük fel a kérdést a NAV szóvivőjének.

– Az elmúlt években nagyon visszaesett a CD-k, a DVD-k népszerűsége. Ennek oka leginkább az lehet, hogy az elterjedté vált memóriakártyák és pendrive-ok mellett megjelentek a felhő alapú médiaszolgáltatások

– mondta a Médiapiac.com kérdésére Kis Péter András. Hozzátette: egyre több a streamingszolgáltatás, de jogtiszta tartalmakat más forrásból is könnyebben meg lehet szerezni, mint a korábbi években, évtizedekben.

A szóvivőtől megtudtuk, hogy a szerzői jogsértések száma összességében mindezzel együtt sem csökkent. Tavaly 157 esetben fogott vizsgálatba a NAV, az ügyek együttesen hétszázmillió forint kárról szóltak. Kis Péter András megjegyezte: szerzői jogsértésnek számít, ha például egy – akár irodalmi, akár zenei – művet engedély nélkül, a szerzőnek vagyoni hátrány okozva használnak fel. Ilyen, engedély nélküli felhasználás például a másolás, a terjesztés, a nyilvános közzététel, az ilyen sugárzás.

Jakubász Tamás

Trending Now

Máté Bence természetfotóssal beszélgetett podcastjában Áder János

A természetfotózásról és természeti értékeinkről szólt az eszmecsere a köztársasági elnök Kék bolygó című sorozatában.

Közzétéve:

Borítóképünkön Máté Bence természetfotós, forrás: MTI/Balogh Zoltán

Máté Bencét már 17 évesen az év ifjú természetfotósává választották, 2010-ben pedig az év természetfotósa lett felnőtt kategóriában, amit a természetfotózás Oscar-díjának tartanak – vezette fel a beszélgetést az államfő.

A természetfotós elmondta: kezdetben lakóhelye élővilágának felfedezése volt a célja, később pedig az, hogy bejárhassa a világot, és lássa, más vidékeken milyen természeti értékek vannak. Máté Bence

a természet bonyolult rendszerét csodavilágként jellemezte, amelynek feltérképezése kikapcsolódás is, azáltal, hogy kiszakad az urbanizált világból.

A természetfotós hangsúlyozta: a természetben is demokrácia van, egyes fajok lekövetik a változásokat – például egy túlszaporodást -, a monokultúrás gazdálkodás azonban nagy veszélyt jelent.

Itt tudja meghallgatni a beszélgetést:

A köztársasági elnök a mezőgazdasági termelés és a biológiai sokszínűség kapcsolatára példaként hozta a göttingeni egyetem felmérését, amely megmutatta, hogy a hagyományos termelési formáknál egy viszonylag jól működő piramist lehetett látni az emlősöktől egészen a legapróbb rovarokig. A monokultúrás termelés megjelenésével viszont alig marad olyan élőlény, amely megtalálja saját életfeltételeit – tette hozzá.

Az emberi beavatkozásokról Máté Bence úgy vélte, ha bármelyik fajnak lenne esélye ugyanazt tenni, mint az embernek, akkor valószínűleg meg is tenné.

Azonban ha nem használjuk megfelelően a tudásunkat, az előbb a többi élőlény, majd saját magunk kárára válik – tette hozzá.

“Ezért nagyobb az ember felelőssége más élőlényeknél”

– figyelmeztetett Áder János.

Máté Bence beszélt Costa Rica-i, afrikai, oroszországi, norvégiai élményeiről, és arról, hogy egy tanyán lakik, ahol közel tíz hektáron végzett élőhely-rekonstrukciót; jégmadárfészkeket is kialakított, most pedig denevérodúkat készít.

Kidolgozott egy detektívüveg mögül történő állatmegfigyelési módszert, amely nem zavarja az élővilágot, mégis teljes panoráma nyílik az ember elé.

Elmondta: az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossággal közösen terveznek egy Madárszínház nevű rendszert, ahonnan akár egy 30 fős iskolai osztály is természetes élőhelyén figyelheti meg a madarakat, valamint egy méter mélyen a vízi élővilágot.

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI-ről szól Tilesch György magyarul is megjelent könyve

A mesterséges intelligencia (MI) mindennapjaink szerves része, amely óriási esélyeket rejt magában, de hatalmas veszélyeket is.

Közzétéve:

Borítóképünk részlet a könyv borítójából

Az Egyesült Államokban élő Tilesch György a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke. Tanácsadói és közvetítői munkát végez a transzatlanti mesterséges intelligencia szövetségesi partnerségben. A Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában című kötet a Libri Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Alföldi István, aki majdnem 25 éven át volt a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, kiemelte: a könyv hangsúlyozza, hogy

a mesterséges intelligencia itt van velünk. Vannak, akik tudják ezt, de a nagy tömegek gyakorlatilag úgy élnek együtt vele, hogy nem is tudják, miről van szó.

Az MI elképesztő ütemben, exponenciálisan fejlődik, mindezt a nemzetközi pénzügyi adatok is igazolják: a következő három-négy évben minimum 35-40 százalékkal nőnek a fejlesztésére fordított kiadások. A szakértő szerint a könyv olyan időben született, amikor a biológiailag lineárisan fejlődő ember szembesül azzal, hogy megállíthatatlan az exponenciális technológiai fejlődés. Ezzel együtt kell élni, a fejlődést kézben kell tartani, ami közös felelősség.

Ha mindehhez nincs meg a megfelelő ismeret, akkor mindez nem tud megvalósulni. Ennek felismerésében segít ez a könyv, amely nem elsősorban a technológiai finomságokkal, hanem éppen az említett “hozzáállási kötelezettségekkel” foglalkozik.

A könyv borítója

Tilesch György és szerzőtársa magyarázatot próbál adni arra: a szabályozást miképp kell megvalósítani, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen a kezünkben maradjon. Hogy az a hatalmas verseny – amely ezen a téren most mindenekelőtt Washington és Peking között zajlik – ne egy “elszabadult hajóágyúvá” váljon.

Alföldi István szerint ma az egyik legfontosabb teendő az, hogy olyan MI-stratégiát kell alkotni, amely ezeket a kérdéseket figyelembe veszi.

A 2030-ig szóló magyar stratégia is az egyik legfontosabb feladatként fogalmazza meg a mesterséges intelligencia minél szélesebb tömegek számára történő megismertetését, mindenekelőtt azt, hogyan kell együtt élni vele.

Magyarországon 2019-ben jött létre a mesterségesintelligencia-koalíció, amely kidolgozta a 2030-ig szóló stratégiát. Ezt azonban 2-3 évenként felül kell vizsgálni, főként azért, hogy az időközben bekövetkezett fejlődést figyelembe lehessen venni a stratégia pontosításánál, továbbfejlesztésénél. A 2030-at azért jelölték meg határévnek, mert az előttünk álló tíz évben várhatóan elképesztő mértékű fejlődés következik be.

A magyar stratégiában 2021-re fogalmazódik meg az a feladat, hogy

legalább egymillió emberhez el kell juttatni a mesterséges intelligencia legfontosabb ismérveit és minimum százezer embernek pedig mélyebben kell megismernie azt.

Ebben segít az MI-Kihívás nevű online program. A munka azonban nem fejeződik be 2021-ben, különös tekintettel arra, hogy amit ma megtud az ember, az három-négy éven belül teljesen átalakulhat.

Felhívta a figyelmet arra: minél több emberben tudatosítani kell, hogy a mesterséges intelligencia itt van velünk és a világ legnagyobb hatalmai versenyeznek egymással ezen a téren. Tudatosítani kell azt, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségek, de egyben veszélyek együttese.

Ma a mesterséges intelligencia a napi gyakorlatban leginkább azt hajtja végre, amire megtanítjuk. A következő fázis az általános mesterséges intelligencia, ami azért nagyon fontos, mert ez az a pont, ahol eléri az emberi agy működésének lehetőségét. A szakértők ehhez kötik az úgynevezett szingularitást, ami után már semmi nem lesz úgy, ahogy addig volt.

A legfőbb veszély az úgynevezett szuperintelligencia kialakulása, amely ugyan a távoli jövő, de akár már unokáinkat is érintheti. A veszély tehát a mesterséges intelligencia tőlünk független önállósodásában rejlik. Ezért a folyamatos együttműködés nagyon fontos. Ezért hangsúlyozza Tilesch György könyvének utolsó mondatában:

a végső megoldást csakis az jelentheti, ha a kiterjesztett mesterséges intelligencia és humánus bölcsesség “kéz a kézben” jár. Ellenkező esetben a “kés a kézben” , az emberi jövőt megkérdőjelező disztópia valósulhat meg

– mutatott rá a veszélyre a szakértő.

A mesterséges intelligencia fontosságát bizonyítja, hogy a közelmúltban Ferenc pápa is külön nyilatkozatban hívta fel a figyelmet az ember által kézben tartott alkalmazás szükségességére. A mesterséges intelligencia pozitív megközelítését sürgetve a pápa ugyancsak az emberközpontúságot emelte ki – emelte ki Alföldi István.

Tovább olvasom

Médiapiac

CNN-es botrányok: Ágyban szerzett hírek

A Tűzfalcsoport A CNN legnagyobb agyonhallgatott botrányai címmel Indított sorozatot.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Kedves Olvasóink bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a „függetlenobjektív” újságírás hierarchiájában a piramis tetején az angolszász hírcsatornák, így a brit BBC és az amerikai CNN állnak – írja bevezetőjében a Tűzfalcsoport

Azonban mind tudjuk jól, hogy ez csupán a látszat, egy mítosz, amit ezek a gigászi médiacégek kiépítettek saját magukról. Aki a hitelességüket megkérdőjelezi, azt félnótásnak állítják be: láthattuk, mi történt Donald Trumppal. A volt amerikai elnök hivatali idejének négy éve alatt folyamatos hadban állt az általa „fake news” médiának bélyegzett baloldali, fősodratú sajtóval.

Mégis ki merte mondani az igazságot, hogy ezek a sajtóorgánumok tulajdonképpen bármit mondhatnak, a többség nem mer ellentmondani nekik. Cikksorozatunkban lerántjuk a leplet a morális felsőbbrendűségérzetükben lubickoló, erkölcsi hullákról a „függetlenobjektív” médiumoknál.

Veszedelmes viszonyok

Adott egy rendkívül csinos és ambiciózus riporterhölgy. Kifinomult, elegáns, és gyönyörű fizikummal áldotta meg a sors, ezt az ajándékot pedig nem fél kihasználni. Egy amerikai viszonylatban kicsinek számító, harmincezer lelket számláló New Jersey-i kisvárosból, Willingboroból küzdötte fel magát a CNN egyik top újságírójává.

Miamiban volt tudósító, ahol már 2005 és 2009 között olyan jól keresett, hogy egy 5,6 millió dolláros kacsalábon forgó palotát tudott venni magának. Innen az NBC News külföldi tudósítójává lépett elő, Londonba költözött 2010-ben. A későbbiekben még meglátják, igen szoros kötődése van azóta is a britekhez… Ezután a CNN-hez igazolt, ahol 2014 és 2019 között vezető diplomáciai tudósító és a csatorna Fehér Házba akkreditált újságírója volt.

Fényes, feltörekvő karrierjében még az sem okozott törést, hogy annak kezdetén, 2005-ben kellemetlen botrányba keveredett: mikor New Jerseyben egy áradásról tudósított egy kenuban ülve – azt állítva, hogy ilyen magas a vízállás – hirtelen elsétáltak mellette ketten. Így derült fény arra, hogy csupán néhány ujjnyi vízben pózolt. Hát mit is vártunk egy „függetlenobjektív” újságírótól?

Michelle-re akkor talált rá a szerelem, mikor Londonban dolgozott: itt ismerkedett meg az özvegy, kétgyermekes gazdag filantróppal, Kimbell Duncannel. 2014-ben házasodtak össze: csodálatos – és rendkívül költséges – esküvőjükről még az amerikai háziasszonyok egyik példaképe, Martha Stewart is beszámolt.

Londonban telepedtek le, annak is az előkelő Notting Hill negyedében, olyan szomszédokkal, mint a divattervező Stella McCartney, vagy az énekes Robbie Williams. Olyan jól érezték magukat a brit fővárosban, hogy hangos bulijukra még a rendőrséget is ki kellett hívni.

A történet másik szereplője Kosinskin kívül Kim Darroch, Kew bárója. Darroch jelenleg a brit parlament felsőházának tagja lordként, korábban David Cameron konzervatív miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójaként. 1978 óta házas, kétgyermekes édesapa. Több évtizedes diplomáciai közszolgálata azután ért véget, hogy az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként tevékenykedett 2016 és 2019 között. 2019 júliusában azért kellett lemondania tisztségéről, mert számos, a brit külügyminisztériumnak küldött diplomáciai jelentése kiszivárgott.

A jelentésekben élesen bírálta az Egyesült Államok akkori elnökét, Donald Trumpot és adminisztrációját. Nem ez volt azonban az első alkalom, már 2016-ban kiszivárgott egy üzenete, melyben a frissen megválasztott elnökről úgy nyilatkozott, hogy a brit kormány könnyűszerrel tudná befolyásolni Trumpot. Tehát, egy pár hónapja kinevezett nagykövet ezt megúszta és maradhatott a pozíciójában, a 2019-es eset után azonban lemondásra kényszerült, és a Scotland Yard bűnügyi nyomozást is indított az ügyben. Mégis mi volt a különbség a két szivárogtatás között?

Nos, az, hogy felröppent a pletyka, miszerint Darrochnak 2018-ban több hónapon át tartó, szenvedélyes viszonya volt egy amerikai újságírónővel. Történetesen a híresztelések szerint ez a hölgy Michelle Kosinski volt, aki ekkor már szintén házasságban élt. Természetesen a CNN tudósítója tagadta a házasságtörés vádját, és William herceg ügyvédjét bérelte fel a jogi csatározásokhoz (bár tudjuk, hogy ő is gazdag, bizonyára a belé vakon szerelmes milliárdos férje is beszállt pár ezer vagy millió dollárral).

Az ügyben – nem világos, hogy pontosan mikor – az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, miután furcsállni kezdték, hogy az annyira azért nem jól bekötött Kosinski 2018-ban igencsak bizalmas Fehér házi információkról közölt cikkeket. A hírek szerint Darrochot gyanították amögött, hogy Kosinski megírta: a CIA igazgatóját, Mike Pompeót nevezik ki külügyminiszternek, ami később meg is történt. Állítólag arról is tudott, hogy Pompeo Észak-Koreába látogat – noha erről nem írt cikket, a Fehér Ház érdeklődését felkeltette a CNN újságírónője.

Az érzékeny információk tehát szivárogtak Kosinskihez, de jó darabig nem tudták, hogy honnan származik a jólértesültsége. A gyanút az terelhette a brit nagykövetre, hogy a CNN újságírója megtudta, hogy az USA kemény szankciókat tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A titkosított tervezetről privátban egyeztetett az USA Franciaországgal, Németországgal és az Egyesült Királysággal, mielőtt nyilvánosságra hozták volna.

Egy forrás szerint Kosinski már a bejelentés előtt tisztában volt a szankciókkal. Miután a kör valamelyest leszűkült erre a pár szövetséges országra, tovább erősítette a gyanút, hogy a riporterhölgy az egyébként zárt ajtók mögött, Trump és az USA ENSZ-hez delegált nagykövete, Nikki Haley közötti vitáról is tudomást szerzett.

A brit The Sun cikkében (mely már nem elérhető, de a Daily Mail írása hivatkozik rá itt!)azt állította, hogy látta azokat az „intim” üzenetváltásokat, melyekben Darroch és Kosinski találkozót beszéltek meg. Bár házasként mindketten tagadták, hogy viszonyuk lett volna, Darroch távozása után öt hónappal Kosinski is otthagyta a CNN-t. Ugyan nem perdöntő bizonyíték, de azért árulkodó…

Így szereznek tehát információkat a CNN top újságírói. Jusson eszükbe, mikor arra „vetemednek”, hogy tőlük értesüljenek a friss hírekről.

Tovább olvasom