Trending Now
A gyermekvédelem is tárgya lett a TikTokon az LMBTQ-propagandának
A heteró társadalmat egyre inkább ellenségként tüntetik fel a fiatalok előtt. Oktatófilmekkel szállt ringbe a Netflix is.
Ha egy eszmét jól adnak el, gyorsan terjed: az LMBTQ-tiktokkerek már gyártják a gyermekvédelmi népszavazással kapcsolatos videókat, amelyekben ők egyre inkább áldozatként, a többségi, heteró társadalom pedig ellenségként tűnik fel – figyelmeztet összeállításában a Magyar Nemzet.
A gyermekvédelmi népszavazás is téma lett a főleg kiskamaszok által használt közösségi médiában, a TikTokon. Az LMBTQ-közösség – elsősorban magyar – tagjai kommunikációjukban kiszolgáltatott emberként, áldozatként tüntetik fel magukat, a magyar kormányt és a többségi, „nem nyitott, érzéketlen” társadalmat pedig elnyomó hatalomként.
A nemzetközi LMBTQ-közösség hatásos propagandamunkával igyekszik elterelni a figyelmet a magyar gyermekvédelmi törvény valódi céljáról, a kormány által javasolt gyermekvédelmi népszavazás értelméről.
Emlékezetes, hogy a szombaton megrendezett Budapest Pride-on felszólalt Terry Reintke, az Európai Parlament LMBTQ-frakcióközi csoportjának társelnöke, aki arról beszélt, hogy a törvény elfogadásával a közösségüket érte támadás, ami ellen tiltakozni kell. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy míg a baloldali kormányok idején kordonok között rendezték a Pride-felvonulásokat, a tüntetők pedig dobálták a vonulókat, a felvonulás most atrocitások és incidensek nélkül zajlott, a résztvevőket semmilyen bántódás nem érte.
Mint azt a Magyar Nemzet korábban megírta,
az LMBTQ-propaganda megjelent a TikTokon is, amire azért fontos odafigyelni, mert az alkalmazás eddigi rövid története alatt hihetetlen népszerűségre tett szert.
A kínai ByteDance vállalat néhány éve megvásárolta a jól prosperáló Musical.ly alkalmazást, amelyet továbbfejlesztve Kínán kívül TikTok néven dobott piacra 2017-ben. 2019-ben az USA-ban már népszerűbb volt, mint a Facebook és az Instagram együttvéve, egy tavalyi adat szerint pedig a felhasználók 76 százaléka 11 és 18 év közötti. A BeSocial 2021-es mérése szerint a TikToknak Magyarországon kétmillió felhasználója van, és a 14–25 év közöttiek körében a Messenger és az Instagram után a legnépszerűbb.
Fotó: magyarnemzet.hu / képernyőfelvétel
A siker titka pofonegyszerű. A TikTok egy videómegosztó, ahol mostanáig legfeljebb hatvan másodpercnyi mozgóképes anyagot lehetett megosztani (ezt nemrég kiterjesztették három percre), a videók érdekesebbé tételéhez pedig maga az alkalmazás kínál eszközöket: képi szűrőket, zenéket, vizuális effekteket. Mindez tökéletesen illeszkedik a látványt a betűhöz képest sokkal inkább értékelő fiatalok ízléséhez, bár egyre jobb mókának tekintik a tiktokos önmegvalósítást a felnőtt generációk tagjai is. Nem véletlen, hogy a TikTok egyike volt az idei futball-Európa-bajnokság fő támogatóinak.
Az LMBTQ-propaganda tehát ebben az egyre fontosabbá váló online térben jelenik meg.
A videókat nem szervezetek vagy hivatalos megbízók hozzák létre, hanem az úgynevezett tiktokkerek, akik már magukévá tették a propaganda alapgondolatait.
Mint például az a fiatalember, aki azt énekli, hogy „I am number one közellenség”, majd kijelenti: „Ez a népszavazás csak arról szól, hogy még jobban közellenséggé tegyenek bennünket.” A módszer, amelyet a propagandisták már a gyermekvédelmi törvény elfogadásakor bevetettek, működik: a kisebbségről mindig könnyű elhitetni, hogy kiszolgáltatott, míg egy szervezett hatalomról azt, hogy gonosz – ahogy Karácsony Gergely fogalmaz mostanában a kormánnyal kapcsolatban.
A Netflixen is
Az LMBTQ-propaganda tetten érhető a népszerű streamszolgáltató, a Netflix kínálatában is, és hol máshol, mint a gyerekek számára fenntartott kölcsönzői térben. A Mi, a nép című sorozat négyperces videókban, dalokban fejti ki az amerikai fiatalok számára, hogyan jött létre a demokratikus ország, melyek az alapjogok, miért kell adózni. Ez a profin megszerkesztett állampolgári ismeretek tananyag úgy van összeállítva, hogy az állampolgár fogalmához mindig a szabadság, a változás, az önrendelkezés társuljon, és ezekkel együtt mindig megjelenik a szivárványos zászló is. A sorozathoz magyar nyelvű felirat is készült.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
