Kövess minket!

Trending Now

A GVH szemmel tartja a gyerekreklámokat

A Gazdasági Versenyhivatal legfrissebb döntései ismételten ráirányítják a figyelmet a gyermekeknek szóló reklámok szigorúbb fogyasztóvédelmi típusú ellenőrzésére. Legutóbb hat marketingügynökséget vont eljárás alá, közülük négy vállalkozást marasztalt el a hatóság és kötelezte őket, hogy dolgozzanak ki megfelelési szabályzatokat a jövőbeni jogsértések elkerülése érdekében.

Pixabay

A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda segítségével mutatjuk be a szabályokat.

Mit nem szabad mondani egy gyerekeknek szóló reklámban?

A gyermekeknek szánt reklám közzététele önmagában nem tilos, ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy

a reklám nem szólíthatja meg, motiválhatja közvetlenül a gyermeket adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, igénybevételére. Szintén tilos a gyerekeket arra buzdítani, hogy győzzék meg szüleiket, hogy vásárolják meg számunkra a reklámozott terméket.

Alapvető elvárás tehát, hogy a gyerekreklámokban kerülni kell a szerezd meg / gyűjtsd össze / keresd / vedd meg, vagy hasonló kifejezések alkalmazását. A fenti szabályokat be nem tartó gyerekreklámok a törvény értelmében annak vizsgálata nélkül minősülnek jogsértőnek, hogy az eljáró hatóság (legtöbb esetben a GVH) értékelné, hogy a reklám milyen szerepet játszhatott a gyermek (vagy szülője) vásárlási döntésében.

Ezen – úgynevezett feketelistás – törvényi tényállás értelmében a 14 év alatti személyek minősülnek gyermekkorúnak, de a GVH a 14 és 18 év alatti korosztályt is sérülékeny, a reklámok befolyására különösen fogékony fogyasztói körnek tekinti és szigorúbb mércét alkalmaz a nekik szóló reklámok értékelésekor.

A Bayer Hungária Kft., a WALMARK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Béres Gyógyszergyár Zrt. vállalkozásokkal szemben összesen 78 millió Ft bírsággal végződő eljárásokban a GVH a vállalkozások által gyártott, ajándéktárgyakkal összecsomagolt gyermekvitaminokat (Actival Kid, Marslakócska, Supradyn Kids) népszerűsítő egyes reklámokat találta jogsértőnek. A vizsgált reklámokat gyermek csatornákon sugározták; a hirdetések felszólító módú, tegeződő kifejezéseket használtak és azok képi világa is alkalmas volt a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ezen szempontok együttes értékeléséből a GVH arra jutott, hogy a reklám a gyermekkorúakat közvetlenül igyekezett motiválni a vitaminok és a hozzá tartozó ajándékok megszerzésére.

Irányt mutat a GVH

A fenti ügyek lezárásával közel egyidőben, 2020 év elején a GVH közzétette a gyermeknek szóló reklámokkal kapcsolatos iránymutatását. A szakmai anyag célja, hogy a piaci szereplőknek elmagyarázza, hogy a GVH milyen körülményeket vesz figyelembe mikor azt vizsgálja, hogy egy adott reklám gyermekkorúakat célzott-e, vagy elérte-e a gyerekeket. Ez ugyanis a jogsértés megállapításának egyik feltétele. Az iránymutatás arra is kitér, hogy milyen szempontokat vizsgál a GVH, amikor azt értékeli, hogy a reklám tartalmazott-e közvetlen felszólítását adott termék megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez utóbbi körülményt a GVH-nak szintén bizonyítania kell a jogsértés megállapításához.

A gyermekeket célzó reklámokat megjelenésük előtt nem csak abból a szempontból érdemes vizsgálni, hogy a tervezet marketing kommunikációk megfelelnek-e a gyermekreklámokra vonatkozó összetett törvényi feltételeknek, hanem figyelemmel kell lenni a GVH esetjogára és iránymutatásaira is

– mondta Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője.

Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője

Kérdezd Bongo-t

A GVH legutóbb a Bongo ügyben állapította meg, hogy a Global AQA Pty Ltd. nevű, Ausztráliában bejegyzett vállalkozás jogsértő módon, közvetlenül szólította fel a kamasz korosztály tagjait, hogy vegyék igénybe az eljárás során vizsgált „Ask Bongo” fantázianevű kérdezz-felek játékot. A GVH megállapította a döntésében, hogy a Bongo szolgáltatást olyan csatornákon (Középsuli Youtube sorozat, Tik Tokon és Instagramon közzétett influenszer hirdetések stb.) népszerűsítették, mely a kamasz korosztályhoz könnyen eljuthatott.

A vloggerek és influenszerek által közzétett tartalmak különösen meggyőzőek, hatásosak lehetnek adott szolgáltatás népszerűsítésére a kamasz korosztályban.

A GVH megfogalmazta azt is, milyen elvárásokat támaszt a vállalkozásokkal szemben annak megakadályozására, hogy adott szolgálatás közvetlen igénybevételét célzó reklámok ne jussanak el gyermekhez (pl YouTube-on targetálás, gyermekcsatornák kizárása). A vizsgált hirdetések a közvetlen felszólításnak minősülő „swipe up”, „küldd el” kifejezéseket tartalmazták, melyek a kamaszokat arra motiválták, hogy kérdéseket tegyenek fel Bongonak (emelt díjas) SMS-en keresztül, miközben még személyes adataikat is megküldték az üzemeltetőnek. A Bongot népszerűsítő influenszer hirdetésekkel még az is probléma volt, hogy – ellentétben a GVH által elvártakkal – nem derült ki a posztokból, hogy a véleményvezér ellenszolgáltatás fejében népszerűsíti a játékot. A hirdetések nem tartalmazták a szolgáltatás árát és az adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit sem, melyek a játékban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalában fontos szempontot kellett volna, hogy játszanak.

Az eljárásban vizsgált influenszer hirdetések esetén a gyermekreklámokkal, valamint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámmal kapcsolatos jogsértések tekintetében nem csak a Global AQA Pty Ltd. felelősségét állapította meg a GVH, hanem a posztok közvetítésében, kidolgozásában és megvalósításában résztvevő marketing ügynökségekét is.

A törvény rendelkezései szerint a reklámok kialakításában, megjelentetésében közreműködő vállalkozások (ügynökségek) felelőssége akkor állapítható meg, ha a reklám megjelenítése önmagában is jogsértő. Mentesülhet a felelősség alól az ügynökség, ha bizonyítani tudja, hogy mindenben csak a megrendelő (reklámozó) utasításait követte.

A GVH a marketing ügynökségek felelősségét azért is látta megállapíthatónak, mert az ügynökségeknek lehetőségük lett volna a gyermekhez eljutatott tartalmak, felhívások szűrésére, hiszen ők választották ki az influenszereket, a megjelenési csatornákat, velük egyezették a posztok/ videók tartalmát/ grafikai megjelenítését. Jelen ügyben az ügynökségek ugyanakkor mégsem tettek a tartalmak szűrésére vonatkozó lépéseket. Az eljárás alá vont hat marketingügynökség közül négy vállalkozást marasztalt el a GVH és kötelezte a vállalkozásokat, hogy dolgozzanak ki megfelelési szabályzatokat a jövőbeni jogsértések elkerülése végett.

“Az egyik vállalkozás, mellyel szemben a GVH az eljárást megszüntette, a vizsgálati jelentésre adott észrevételeiben rámutatott arra, hogy a jelentésben bemutatott influenszer hirdetések nem köthetőek a vállalkozásához, ezért a jogsértésért nem vonható felelősségre a GVH rendelkezésére álló adatok alapján. A GVH egyetértett ügyfelünk érvelésével és vele szemben megszüntette az eljárást” – mondja Priskin Boglárka. “Fontos tehát látni, hogy a GVH kiemelten vizsgálja a marketing ügynökségeket, és cselekvő, aktív magatartását vár el tőlük a fogyasztóvédelmi jogsértések elkerülése érdekében. Minden ügynökségnek tehát kiemelt erőfeszítéseket kell tennie, hogy reklámjaik nemcsak a törvény betűjének, de a GVH esetjogának is megfeleljenek” – tette hozzá a szakember.

Borítókép: illusztráció

Trending Now

Volt finn miniszter: perem a szólás- és a vallásszabadság próbája lesz

Paivi Rasanen amiatt áll a bíróság elé, mert a Twitteren bibliai idézeteket osztott meg, amelyek a vád szerint kisebbség elleni gyűlöletkeltésre voltak alkalmasak. A politikus szavait a Catholic News Agency katolikus hírügynökség idézte.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“Bízom abban, hogy még mindig demokráciában élünk, és az alkotmányunk, illetve az aláírt nemzetközi egyezmények biztosítják a szólás- és vallásszabadságot” – jelentette ki az ADF International nevű szervezetnek az orvos végzettségű, ötgyermekes politikus, aki 2011-től 2015-ig állt a finn belügyi tárca élén.

A finn államügyészség – amely 2020-ban emelt ellene vádat – közleménye szerint Rasanen “megsértette a meleg közösség tagjainak méltóságát”. Ezért akár

két évig tartó börtönbüntetésre is ítélhető.

A politikus azzal érvel, hogy ő csupán a Bibliából vett idézetet osztott meg a Twitteren, és hozzátette, hogy szerinte a per “a vallásszabadság próbája lesz”.

“Ha elítélnek (…), az egyenlő lenne a cenzúrával”

– tette hozzá. Kifejtette ugyanakkor, hogy amennyiben győztesen kerül ki a perből, ez “fontos lépés a szólás- és vallásszabadság ügyében, és ez fontos nemcsak Finnország, hanem Európa és más országok számára is”.

Rasanen (aki 2004-től 2015-ig a kereszténydemokrata párt elnöke is volt) a finn lutheránus egyház aktív tagja, és 2019-ben Twitteren vonta kérdőre egyházát azzal a támogatással kapcsolatban, amelyet az egyik LGBT-rendezvénynek nyújtott, s mindezt bibliai idézettel támasztotta alá.

Később hozzáfűzte:

bejegyzését nem a homoszexuális közösség elleni támadásnak szánta, hanem az egyházközösség bírálatának.

A Nemzetközi Lutheránus Tanács – még 2020-ban kiadott – közleményében “felháborítónak” nevezte a Rasanen elleni vádemelést.

A 62 éves volt belügyminiszternek emellett két másik ügyben is bíróság elé kell állnia, egy 2004-ben készített írása és egy 2018-ban adásba került talk show-ban elhangzott megjegyzése miatt.

Vádat emeltek Juhana Pohjola lutheránus püspök ellen is, mert 2004-ben ő publikálta Rasanen írását, amely arról szólt, hogy az ember férfinak és nőnek teremtetett.

Tovább olvasom

Trending Now

ÁSZ: az e-kereskedelem térhódítása miatt is szükséges a vásárlói tudatosság erősítése

Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. Az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő számos technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem követték minden tekintetben a fejlődés dinamikáját. Ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek adataik megfelelő védelmét is biztosító felelős döntéseket hozzanak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az e-kereskedelem elterjedésével új online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, amelyek gyakran megtévesztően igyekeznek befolyásolni a vásárlók döntéseit. Eközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága – hangsúlyozzák az ÁSZ szakértői.

Az Európai Unió és az egyes nemzetek célokat határoztak meg a digitalizáció terén, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a “kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének – ismertették.

Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben – mutatnak rá.

Tovább olvasom

Trending Now

Ezért nincs beleszólása a magyar médiapiac működésébe a közszolgálati médiaszolgáltatónak

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának képviselőivel – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedden.

Közzétéve:

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója beszél a közmédia és a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) közös Petõfi-projektjérõl tartott online sajtótájékoztatón. Fotó: MTI/Mohai Balázs

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választásokkal kapcsolatban a kampányban alkalmazott, a médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták: a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek – írták.

Hozzátették: a találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden magyar médiaszolgáltatónak, a közmédiának is be kell tartania a médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom