Kövess minket!

Trending Now

A GVH az uniós összefonódás-bejelentéseknél is vizsgálja a piaci hatásokat

Más tagállami hatóságokhoz hasonlóan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az uniós összefonódás-bejelentéseknél is figyelemmel kíséri a belföldi piacra gyakorolt hatásokat.

A versenyhivatal egy digitális piacokat érintő tranzakció kapcsán írt az uniós szintű eljárásokról. Nemrég az Európai Bizottság a tagállami hatóságok egyetértésével hagyta jóvá, hogy a Facebook, a WhatsApp, az Instagram és a Messenger anyavállalata, a Meta irányítást szerezzen a Kustomer felett. Az óriáscégnek azért van szüksége az ügyfélkapcsolat-kezelő szoftvercégre, mert kommunikációs csatornákat és ügyfélkapcsolati információkat akar egy felületre integrálni.

Az eljárás során a tagállami hatóságok a Tanácsadó Bizottságon keresztül működnek közre, és szavaztak az uniós döntéstervezetéről. Az összefonódás piaci versenyhatásait részletesen megvizsgálták, majd az Európai Bizottság feltételekhez kötve jóváhagyta a tranzakciót. Más versenyhatóságokkal együtt a GVH is a Meta kötelezettségvállalására tekintettel fogadta el a tranzakciót – közölte a GVH.

Trending Now

A felsőbb szinteket is elérték a tömeges elbocsátások a Teslánál

A világ egyik leggazdagabb emberének cégénél átálltak a költségcsökkentésre.

Közzétéve:

Flickr

Eddig presztízs volt a Teslánál dolgozni, most a tömeges elbocsátások miatt vált hírhedtté a cég.

Júniustól erőteljes leépítés indult a vállalatnál. Elon Musk azokkal kezdi az elbocsátást, akik a legkésőbb érkeztek a céghez, de a vezetők széke sincs biztonságban

– írja a Business Insider.

Először azokat küldik el, akik néhány hete vagy hónapja érkeztek, illetve létszámstopot is bevezettek, a folyamatban lévő állásajánlatokat visszavonják. A portálnak egy felsővezető is nyilatkozott, aki év eleje óta dolgozott a cégnél, és nagyon meglepődött, amikor felmondtak neki. A Tesla dolgozóinak legalább a tíz százalékától válik meg. 

Még a legfontosabb területen tevékenykedők: a fejlesztőmérnökök, az adatelemzők és a HR-sek sem úszták meg a kirúgási hullámot.

A döntés, hogy ki megy, és ki marad, teljesítményalapon történik a vállalat indoklása szerint, ám ezt az alkalmazottak egyáltalán nem így látják – számol be róla a Világgazdaság. Sőt már egy csoportos per is folyamatban van. A volt munkatársak szerint a Tesla megsértette a szövetségi munkaügyi törvényt azzal, hogy nem adott előzetes értesítést a létszámleépítésről. Nevadában például több száz személynek azonnali hatállyal szüntették meg a jogviszonyát, így egyik napról a másikra maradtak fizetés és biztosítás nélkül, miközben hatvannapos felmondási idő járt volna nekik. Egyesek kommentekben és LinkedIn-bejegyzésekben fakadnak ki sérelmeikről,

volt aki úgy fogalmazott, hogy hatalmas pofont kapott a cégtől.

Muskot nehéz követni, a hónap elején még mindenkit visszarendelt a home office-ból az irodába, hogy produktívabbak legyenek a dolgozók, és kijelentette, hogy a távmunka nem elfogadható számára. Később bejelentette, hogy vissza kell venni a kiadásokból, mert globális gazdasági recessziótól tart.

A világ egyik leggazdagabb emberét egyébként kreatív géniusznak is tartják. A beosztottjai úgy nyilatkoztak róla, hogy maximalista és megszállott, nem hajlandó kompromisszumra. Heti 100 óránál is többet dolgozik, és szenvedélyesen ragaszkodik a találmányaihoz, mintha a saját gyerekei lennének. Úgy tűnik, az embereihez viszont kevésbé kötődik. A Katari Gazdasági Fórumon tett kijelentései alapján a következő három hónap sem telik majd zavartalanul az elbocsátások terén.

Borítókép: Elon Musk

Tovább olvasom

Trending Now

Csökkent az sms-ek és nőtt a mobilhívások száma az elmúlt években

A lakossági előfizetők 2021-ben 714 millió sms-t írtak és küldtek ki a mobiljaikkal, 2018-ban azonban ez a szám még meghaladta az egymilliárdot; bár az sms-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza is nő – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A rövid szöveges üzenetek (Short Message Service – sms) szerepe azonban nem tűnik el: kiemelt helye van a szolgáltatók ügyfelekkel való kommunikációjában, illetve az online belépési jogosultságok ellenőrzésekor – jelezték.

A közlemény szerint 2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 sms-t küldött, 2021-ben viszont már csak nyolcat.

Az NMHH kutatásából kiderült, hogy

a számlás előfizetők jóval több sms-t küldenek, mint a feltöltőkártyás előfizetők, előbbiek tavaly havonta 11 darabot, utóbbiak 3 darabot. Ennek az oka valószínűleg az, hogy a számlás előfizetések meghatározott számú vagy akár korlátlan sms küldését teszik lehetővé külön forgalmi díj nélkül.

A hatóság 16 éves és idősebb internetező lakosság körében folytatott kutatása szerint a mobilozók mindössze 7 százaléka küld naponta magáncélból sms-t, negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ennél ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet.

Joggal feltételezhető, hogy az sms-ek számának csökkenése összefügg az internetes chatprogramok térhódításával, az NMHH szerint azonban a helyzet ennél összetettebb.

A hatóság elemzésében több változó (nem, kor, chat használat, internet jártasság) együttes hatását vizsgálta. Kiderült, hogy

az internethasználat területén a magukat kezdőnek vagy átlagos tudásúnak gondolók körében a chat jellemzően nem váltotta ki az sms-t, vagyis aki gyakrabban chatel, az kedveli az sms-t is.

Egyúttal arra is rámutattak, hogy a férfiak gyakrabban küldenek sms-t, mint a nők, de ebben nem a személyes üzeneteknek, hanem inkább az ügyintézésnek (például parkolásfizetésnek) van súlya.

Az életkor is hatással van az sms-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran sms-eznek (és chatelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét nő az sms-küldés gyakorisága, és ők chat-et kevésbé használnak.

Tovább olvasom

Trending Now

Facebook-posztjaik alapján is szűrik majd az adócsalókat

Nem válogat az eszközökben az adócsalókkal szembeni küzdelemben a román szakhatóság, amely többek között a célszemélyek vagy rokonainak nyilvános posztjai alapján is felkutatja a be nem vallott jövedelmet.

Közzétéve:

Flickr

Hajtóvadászatot indít a román adóhatóság (ANAF) a magánszemélyek által elkövetett adócsalásokkal szemben – számol be róla a Világgazdaság.

Elsősorban azokat az eseteket vizsgálják, amikor kirívó az eltérés a hivatalosan bevallott jövedelem és a felhalmozott vagyon között.

Az akciót az intézmény alig egy hónapja kinevezett vezetője jelentette be, ismertetve az ellenőrzési főosztály által 20 millió polgár adatainak feldolgozása alapján végzett kockázatelemzés előzetes adatait. 

Lucian Ovidiu Heius beszámolójából kiderült,

561 ezer magánszemélynél összesen több mint 20 milliárd euró különbséget észleltek a 2016, 2017, 2018 és 2019 folyamán hivatalosan bevallott, illetve az adóhatóság által becsült jövedelem között.

Figyelembe vették például, hogy milyen ingó és ingatlan javakat vásároltak az érintett polgárok, miként alakultak a bankbetéteik, milyen összeggel hitelezték meg saját vállalkozásaikat, emeltek törzstőkét, milyen más költségeik voltak.

Heius tarthatatlannak nevezte a helyzetet, szerinte az adócsalás mértéke nem csak a román államnak okoz kárt, hanem társadalmi frusztrációhoz is vezet. „Országszerte vannak ilyen szélhámosok, akik jól látható bőségben és luxusban élnek, számolatlanul költik a pénzt, miközben egyetlen lej adót sem fizettek be életükben, papíron szinte nincs is jövedelmük” – méltatlankodott az ANAF vezérigazgatója. 

Amikor a pénzügyőrök rákérdeztek a vagyon eredére, egyik-másik polgár azzal magyarázkodott, hogy még a kilencvenes években török farmernadrágokkal kereskedett vagy aranyrudat örökölt a nagymamájától.

Júliustól a romániai adóellenőrök legalább fele a több mint félmillió érintett jövedelmének és vagyonának átvizsgálásával fog foglalkozni, havonta legalább 70 csapat lesz a terepen. 

Ugyanakkor az információgyűjtés nem csupán az állami intézmények, pénzintézetek bevonásával történik, a román adóhatóság egyre több adatot szerez a polgárok közösségi oldalairól.

Egy jogerősen elítélt személynek az övétől eltérő néven szereplő anyja nevére átmentett vagyonát például úgy sikerült beazonosítani, hogy az illető Facebook-oldalán születésnapján felköszöntötte, és édesanyjának nevezte a hölgyet. Az adóhatóság ennek nyomán kiderítette, hogy egy évvel korábban a férfi két ingatlant és nagyobb földterületet íratott a nő nevére, és sikerült bizonyítania az adócsalást a bíróságon.

Romániában a vagyonelrejtés kockázata akkor merül fel, ha tíz százaléknál nagyobb, de legalább 50 ezer lejes különbséget találnak az illető becsült és a bevallott jövedelme között.A kockázatelemzés során észlelt, mintegy 104,2 milliárd lejre (1 lej 80 forint) rúgó különbségből a legtöbbet, 29,2 milliárd lejt az adóhatóság bukaresti, 14,3 milliárdot a kolozsvári, 11,3 milliárd lejt a brassói regionális igazgatóságának munkatársai fedeztek fel.

Romániában egyébként tavaly az össztermék (GDP) 26,1 százalékának megfelelő összegű adó folyt be az államkasszába, erre az évre pedig az ANAF adóbehajtási célkitűzése 26,6-26,7 százalék.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom