Trending Now
A depresszió melegágyává válhat a sorozatnézés
Ma már nincs olyan közösségformáló hatása a filmsorozatoknak, mint korábban. A különféle műsorok közül mindenki kiválaszthatja magának azt, amit át akar élni, és sokan a valóság elől menekülnek ezekbe a világokba.
Az Ez itt a kérdés – XXI. századi Kultúrharc aktuális történései című műsorban a sorozatnézési szokásokat tekintették át. Magyar és külföldi, jó és rossz sorozatok egyaránt terítékre kerültek.
Szórakoztatás, informálódás egy társadalomrajz alapján vagy befolyásolás, idáig terjedhet napjaink filmsorozatainak hatása a nézőkre. A tematikában a 90-es évek óta az egyenlőség, az önmegvalósítás és a szabadon alakítható énmárka alakítása a legmeghatározóbb jelszavak. Vagyis merd elhinni, hogy lehetsz bármi és minden egyszerre.
A sorozatnézés ma már nemcsak világképünkre, hanem életmódunkra is hatással van. Egyre több a sorozatfüggő, a szabadnapokon sokan napi nyolc órát is eltöltenek a képernyő előtt. A szakértők szerint a sorozatnézés a depresszióra és a magányra adott válasz is lehet.
Az Ez itt a kérdés – XXI. századi Kultúrharc aktuális történései című műsorban Gulyás István műsorvezető beszélgetőtársai Réz András filmesztéta, forgatókönyvíró, reklámszakember, Tóth Dániel virtuálpszichológus és Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola vezetője voltak.
„Az életmódunknak egy fontos változása, hogy a sorozatok hőskorában még egy készülék volt egy családban, vagy annyi sem. Tehát családi program volt a sorozatnézés.
(…) Ehhez képest pedig manapság mindenki a saját hordozható készülékén nézi a műsorokat, bárhol, a buszra várva, a bevásárlóközpontban a sorban” – mondta el Kozma-Vízkeleti Dániel, hogy miként múlt el a sorozatok közösségformáló hatása.
Korábban az alkotók megpróbáltak művészetként tekinteni a sorozatokra, ezzel szemben a mostaniak technológiailag hibátlan szalagtermékek a műsor résztvevői szerint. Nagyon jól ki vannak találva, profi termékek, amikre nagyon sokan függőséggel reagálnak, képesek reggeltől estig folyamatosan nézni őket.
„A sorozatok és más virtuálisan szimulált élmények által mindenki kiválaszthatja magának azt, hogy mit akar megélni, mindenki kiválasztja a saját mátrix kapszulájának a programját, akár gazdag vagy híres, akár szuperhős akar lenni.
Bármilyen élményt tudunk már magunknak szimulálni, ami azért lehet nagyon becsapós, mert ez lehet egy rekreációs élmény, de bele is lehet ragadni. Sokan akár tíz évet is eltöltenek az életükből úgy, hogy a magányukat sorozatmaratonokkal töltik ki” – hívta fel a figyelmet Tóth Dániel a sorozatfüggés veszélyeire, és arra, hogyan válhat a sorozatnézés a depresszió melegágyává.
Réz András szerint ezek a sorozatok már nem a művészeti értékről szólnak, a nézők már nem katarzist várnak a filmtől, a sorozatok fogyasztásának már van egy rutinja, megszokottsága. A műveknek nincs íve, nem zártak, hanem végtelenek, azért, hogy a piaci igények szerint bármikor folytathatók legyenek. Tóth Dániel ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy a fogyasztók ma már nem műveket keresnek, hanem „a viszketésük megvakaróját”.
A korábbi időszakokra visszaemlékezve a műsorban elhangzik, hogy Magyarországon a szocializmus éveiben a sorozatok alkotóinak a megrendelők ideológiai igényeit kellett kielégíteniük, ugyanakkor ezt sokszor trükkösen ki tudták játszani, és így értéket is teremtettek. A beszélgetés során kérdésként merült fel, hogy vajon napjainkban van-e ilyen típusú, ideológiai megrendelője a sorozatoknak?
A koronavírus-járvány új lendületet adott a sorozatfogyasztásnak,
ezért a felmerülő kérdések különösen aktuálisak ebben az időszakban.
A műsorban előkerült a Linda, a Barátok közt, az Aranyélet, a Terápia, a Jóbarátok, a Szex és New York, a Miért éppen Alaszka?, a Twin Peaks és a Trónok harca is. A résztvevők mindegyikről elmondták a véleményüket, jó és rossz sorozatokról egyaránt.
A teljes műsort ide kattintva nézheti meg:
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
Trending Now
Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban annak ellenére, hogy Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökken a televízió népszerűsége – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzésében, amelynek részleteit tudatták az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságának közlése szerint
a föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon.
A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján elmondhatjuk, hogy itthon még mindig sokat ülünk a “doboz” előtt, míg a világ más pontján ez nem ennyire népszerű szórakozási forma. 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje.
A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, s végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma
– derült ki a kutatásból.
Azt írták, míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig – a mérések kezdete óta – a legmagasabb értéken zárt, 3 óra 38 perccel.
Tudatták azt is, hogy Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A Covid-19 világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve, Európában is csökkenő trendet figyelhettünk meg az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész metropoliszaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.
Az elemzésből kiderült, hogy
2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.
Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.
A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig élen jártak. 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.
Világviszonylatban is előkelő a helyezésünk (nyolcadik), még annak ellenére is, hogy előttünk végzett a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc) – írták.
Kiemelték:
Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.
Az elemzés szerint a legnézettebb műsorok versenyére a világ sok országában rányomta bélyegét a különböző dráma- és vígjáték-sorozatok jelenléte, ám Európában más a helyzet, itt a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok (Got Talent, The Masked Singer, Big Brother Famosos, Sztárban sztár leszek!).
A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Ausztriában a Zeit im Bild 1, Németországban és Svájcban pedig a Tagesschau végzett az első helyen. Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt – közölték.
Kitértek arra is, hogy amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság nézettsége csak a negyedik volt a világon 2022-ben, az amerikai foci az Egyesült Államokban, Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám, valamint Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny messze megelőzte.
Borítókép: illusztráció
Trending Now
A kibervédelmi intézet nevével élnek vissza csalók
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) nevével és telefonszámával élnek vissza telefonos csalók – közölte a szakszolgálat hétfőn az MTI-vel.
Közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy csalók olyan telefonhívásokat kezdeményeznek, amelyekben – a szervezetre hivatkozva – „érzékeny” adatok megadását kérik.
Ennek senki ne tegyen eleget!
– írták.
Az NBSZ NKI soha nem keres meg magánszemélyeket telefonon, és nem kéri el személyes adataikat – közölték.
Mint olvasható, a hamis telefonhívás, más néven „vishing”, olyan telefonos csalás, amelynél a támadó megpróbálja személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására vagy pénz átutalására rávenni az áldozatot.
A „vishing” tipikus formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a felhasználóval, hogy ténylegesen egy adott szervezet alkalmazottja, és megpróbálja céljai elérése érdekében megtudni áldozata érzékeny adatait.
A csalók a hívószám-hamisítást (spoofing), az adathalász tevékenységek egyik speciális elkövetési technikáját használják. Ennek lényege, hogy az elkövetők módosítják a hívószámot, amely a hívott fél telefonjának kijelzőjén megjelenik, ezzel elrejtve a valódi hívó fél azonosságát. Vagyis híváskor nem a hívást kezdeményező igazi telefonszáma jelenik meg a potenciális áldozatok készülékén, hanem egy másik, jellemzően olyan, amely ismerős: jelen esetben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet telefonszáma – olvasható a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közleményében.