Trending Now
A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra
Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.
A PwC tanulmánya szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.
Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?
Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült. “A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő” – emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.
“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez” – fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.
„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük” – vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.
A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz
- Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
- Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
- A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
- Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
- Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.
A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan
- Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
- A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
- A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
- A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
- A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
- Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.
A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan:
- 64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
- 55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
- 47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
- 46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
- 44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
- 22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
- 21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
- 7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.
Trending Now
A médiatudatosságról rendeztek konferenciát a 11. Savaria Filmszemlén
A tudatos médiahasználat szükségességéről, az értékteremtő médiafogyasztás lehetőségeiről rendeztek konferenciát a Nemzeti- Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Savaria Filmakadémia Egyesület szervezésében csütörtökön Szombathelyen a 11. Savaria Filmszemlén.
A konferencia szervezői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy mit jelenthet a médiatudatosság egy olyan világban, ahol egyre nehezebb a gépi és emberi tartalmakat megkülönböztetni egymástól, ahol a digitális kultúra egyre erősebben összefonódik a fizikai világgal, és ahol a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatások jelentenek újabb kihívásokat.
Kollarik Tamás egyetemi docens, az NMHH elnöki főtanácsadója hangsúlyozta, hogy a médiatérben mindenképp fordulópontot jelent a mesterséges intelligencia használatának megjelenése. A mesterséges intelligencia (MI) már ott van az okos mobiltelefonon, a hordozható okos eszközök elterjedésével nem csak a médiatartalmak és a filmkészítés körülményeit változtatja meg, de a médiafogyasztási szokásokat is jelentősen befolyásolja – mondta, hozzátéve, hogy kérdéseket vet fel az információbiztonság, a médiaszabályozás, valamint a fiatalok médiahasználatra, médiatudatosságra nevelésével kapcsolatban is.
Rab Árpád trendkutató, az NMHH elnöki főtanácsadója előadásában azt mondta: a történelem során az új technológiák megjelenése folyamatosan megváltoztatta az emberek életét és magukat az embereket is. Így volt ez a gőzgép feltalálása után és akkor is, amikor az internetet elkezdtük használni – mondta.
A mesterséges intelligenciáról beszélve nem csak azt kell nézni, hogy milyen problémákat okoz, hogyan változtatja meg az embereket, arra is gondolni kell, milyen lesz egy olyan világban élni, ahol mindenki a világ összes nyelvén beszél, ahol mindenki hozzáférhet minden tudáshoz, ahol bármilyen kreatív terméket bárki létre tud hozni
– sorolta.
Rab Árpád kijelentette: az MI egy, az emberi képességeket fokozó technológia. “Ez azt jelenti, hogy akiknek bizonyos területeken nincsenek jó képességeik, azokat fel tudjuk hozni közepesre, akik viszont jók, azoknak 40-50 százalékkal felgyorsítja majd a munkájukat” – hangsúlyozta.
Bognár Balázs dandártábornok, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója az infrastruktúra-védelemről, az információbiztonsági kihívásokról tartott előadást; Gorka-Focht Máté a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktorandusz oktatója a filmkommunikáció oktatási perspektíváiról, Taba Miklós a Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője pedig filmnézési szokásokról beszélt, a hazai filmszínházak és art-mozik eredményeinek tükrében.
Novák Adrienn és Mayer Endre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi főosztályának munkatársai az NMHH által végzett médiaértés-oktatási tevékenységről szóló előadásukban elmondták, idén lesz 10 éves a budapesti Bűvösvölgy médiaértés- oktató központ, amelyhez hasonlót Debrecenben és Sopronban is létrehoztak. Hálózatukkal évente több mint 15 ezer fiatalt tudtak megszólítani; számukra médiahasználattal kapcsolatos képzéseket tartottak, illetve több olyan kiadvánnyal segítették a szülőket, mint amelyik a Kézikönyv a gamer gyerekhez, valamint a Cyberbullying – avagy mást bántani nem menő című volt.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.