Trending Now
A baloldali-liberális ellenzék és médiumai között korántsem felhőtlen a viszony
Ennek ékes példáját adja a közelmúltban napvilágot látott hír, amely szerint jogerősen pert vesztett Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Telex nevű balliberális hírportál ellen. De nem ez az egyetlen nagy visszhangot kiváltó baloldali belháború: támadta már egymást ellenzéki szimpatizáns milliárdos és a liberális elit újságja, emellett a közismert publicista, Puzsér Róbert is fennhangon szokta kritizálni az ellenzék prominens személyiségeit – olvasható a Magyar Nemzet összeállításában.
Jogerősen pert vesztett a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) a balliberális Telex hírportál ellen. A pert az ellenzéki párt indította a liberális szellemiségű lap egyik állítása miatt, amely szerint Gyurcsányék kihátráltak Iványi Gábor metodista lelkész mögül az ellenzék köztársaságielnök-jelöltjeinek kiválasztási folyamata során. A DK azt sérelmezte, hogy a portál szerint ezt pártpolitikai okokból tették, meghajolva ezzel a Jobbik akarata előtt. A bíróság szerint az internetes lap információi alátámasztották kijelentésük igazságtartalmát, így okszerűen vonhatták le következtetésüket az ügyben. Emlékezetes, az idei év elején a baloldali ellenzék pártjai konszenzusos köztársaságielnök-jelöltet szerettek volna állítani. Az első kiszemelt Iványi volt, ám a Jobbik szerint a lelkész nem testesítette meg a nemzeti egységet, ezért nem támogatták.
Az ellenzéki egységet demonstrálandó a DK a passzivitásával nem akadályozta meg a Jobbik számára is elfogadható Róna Péter közgazdász jelölését, amit a Telex „kihátrálásként” értékelt. Ezt az érvet a bíróság is elfogadta
Nem ez az egyetlen eset, amikor ölre mentek egymással a baloldali közszereplők és a liberális újságok. Tavaly a baloldalt anyagilag is támogató milliárdos, Bige László citálta bíróságra a sokak által liberális elit lapnak tekintett Forbes magazint, amelynek jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látta el. Bigét a lap módszertana bőszítette fel, amellyel a legjómódúbbak vagyonbecslését végezte. A magazin úgy vélte, Bige a 12. leggazdagabb magyar volt mintegy 115,5 milliárd forinttal.
A Forbes felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a megbecsült vagyon mellett annak gazdája is megjelenítheti véleményét, de a baloldali milliárdos nem élt ezzel. Később azonban helyreigazítási perben követelte az általa helyesnek vélt becslés közzétételét. A bíróság a Forbes javára döntött első fokon, az ítélet szerint nem sértették meg Bige személyiségi jogait.
Liberálisok estek egymás torkának néhány évvel ezelőtt is, amikor az újbudai önkormányzat egykori SZDSZ-es képviselője, Hajdu László (aki nem összekeverendő az egykori XV. kerületi baloldali polgármesterrel) perelte a Hírszerző nevű, azóta megszűnt, liberális értékeket valló portált. A híroldal azt írta: a képviselő hatmillió forintot ajánlott azért, hogy a Lehet Más a Politika színeiben indulhasson a 2010-es önkormányzati választásokon. Mint utalt rá egy tévéműsorban, szerinte inkább az LMP szerette volna őt a sorai közt tudni, de emellett gyanús hasonlóságot is felfedezni vélt a saját megvalósított tervei és a magát zöldnek valló párt programja között.
Manapság is gyakoriak a hasonló torzsalkodások, mutat rá a Magyar Nemzet cikke arra emlékeztetve, hogy Puzsér Róbert kritikus gyakran illeti éles kritikával Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét. A publicista legutóbb a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által szervezett tüntetésen szólalt fel, és kijelentette:
“Gyurcsánynak a jelenlegi ellenzékkel együtt a történelem szemétdombján a helye.”
Korábban is voltak már éles kirohanásai az exminiszterelnök ellen, de Puzsér Róbert nem kímélte Karácsony Gergely főpolgármestert sem, akit egyenesen notórius hazudozóként jellemzett egy ellenzéki tévéműsorban.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
