Trending Now
Pandémia a VUCA World-ben I.
Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú első részében arról beszél, hogy mire tanít minket egy világjárvány, mi az a VUCA, és mit jelent az agilis cégvezetés a pandémia idején.
V – volatility: változékonyság
U – uncertainty: bizonytalanság
C – complexity: komplexitás
A – ambiguity: kétértelműség
Mit tanít a pandémia a világnak?
Általában, amikor valakivel történik egy tragédia, lehetünk segítőkészek, megértőek, de azt a másik ember nem tudja átérezni, még akkor sem, ha szeretné. Most azonban mindenki egyforma helyzetben van – azonosan furcsában -, ezért közelebb kerültek egymáshoz az emberek, nagyobb türelemmel viseltetnek egymás iránt, érdeklődéssel fordulnak a másik megoldásai felé. Mondhatni egyenlőek vagyunk a vírus előtt. A mostani helyzet kicsit olyan, mint amikor az anyukák azt mondják: menjetek a szobátokba és gondolkozzatok el, hogy mit műveltek! Most ez az egész világnak szólt.
Szerencsére, tudunk a távol-keletről olcsó porszívót rendelni, utazgatni, ott gyártatni ahol olcsó hiszen ez is a globalizáció eredménye, de a vírus ilyen elképesztően gyors elterjedése is ennek köszönhető.
Mi és mikor változott meg ennyire?
Már az elmúlt 5-8 évben meg kellett volna tanulni, hogy ez egy kiszámíthatatlan világ, amit az amerikai katonaságtól származó kifejezéssel élve VUCA world-ként szoktunk emlegetni. Ennél erősebb példa nincs a VUCA világra: hatvan nap alatt fejre állt minden. Ez mutatja, hogy ez egy gyorsan változó, komplex, nehezen érthető és bizonytalan világ, csak hogy a mozaikszó elemeit le is fordítsam.
Látszik, hogy akik nem voltak felkészülve a világ megváltozott működésére szervezetileg, készségekben, szemléletben, azok összeomlottak, hiszen épp most kell használni azokat a stratégiákat, amiket a „VUCA” vezetői képzéseken mantráztunk. Például korábban, a vezetőnek az volt a dolga, hogy ha jött egy probléma, megoldottuk, előre terveztünk, és csökkentettük a bizonytalanságot. Most viszont, egy jó vezetőnek a kiszámíthatatlannal kell együtt élnie és irányítania egy csapatot, ami végtelen nagy agilitást igényel.
Ki tud jól reagálni erre a helyzetre?
Sok összetevős ez a lista, de mindenképpen agilisnek kell lenni személyes és szervezeti szinten is ahhoz, hogy jól küzdjünk meg ezzel. Ez nyilván szektoronként mást jelent, de az “agilis szervezet” szexi és trendi kifejezés lett az elmúlt időszakban. Ez a helyzet ennek a záróvizsgája, ugyanakkor nagyon sok cég elbukott. Attól, hogy agilis szervezeti struktúrákat vezettünk be, még egyáltalán nem biztos, hogy gondolkodási mintákban, működési módokban valóban agilisek, azaz rugalmasak lettünk.
Mit jelent ez a szó, a jelen helyzetben?
Az agilitás általában is azt jelenti, hogy gyorsan elmozdulunk, ezt könnyedén tesszük és tudunk a változásokra reagálni. A kezdeti sokk nagy volt mindenkinek. Nekem hétfőtől péntekig kiürült a következő négy heti naptáram. A sokkot követte a gyász, de ha ebbe az állapotba beleragadunk, akkor nem vagyunk túl rugalmasak.
Mi a harmadikat választottuk, mert a cégünk hitrendszere szerint ez a helyes, a jelenlegi naptáram szerint pedig ez a működőképes.
Van -e olyan modell, tanítás, ami felkészíthetett erre a helyzetre?
A tapasztalat segíthet, de például a 2008-as válság sokkal lassabban jött, ezért felkészültebbek voltunk. Most hirtelen változott meg minden, és jellemző, hogy mindenki az alap működési mintáit kezdi működtetni. Aki eddig, békeidőkben is proaktív és döntésképes volt, annak most is menni fog. Aki nem, neki nehezebb lesz a paradigmaváltás, de a krízis hozhat fejlődést.
A szervezetekben alapvetően a vezetésen múlik minden: a cégkultúra top-down, vagyis fentről lefelé működik. A lokáció, a fizikai jelenlét másodlagos kérdés, hiszen aki jó vezető, az távmunkában is jó vezető. A pandémia kialakította helyzetben eldől az, melyik vezető milyen kompetenciákkal rendelkezik. Agilis -e, tud -e dönteni, kommunikál -e. Itt emelném ki, hogy jelen helyzetben nagyobb kárt nem tehet egy vezető, mint hogy nem kommunikál. Hogy mennyire transzparens, képes -e megmutatni a saját drámáját, de közben látja -e a kollégáiét? Mennyire hiteles, proaktív, innovatív, képes -e pozitív maradni, a reziliencia eszköztárát megmutatni és átadni?
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
