Kövess minket!

Trending Now

Pandémia a VUCA World-ben I.

Dr. Szilágyi Judit, a Comeandgrow tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, üzleti coach, a FranklinCovey Magyarország szenior trénere. A szakember, aki a vállalati kultúra fejlesztésének elkötelezett híve, a Médiapiacnak adott interjú első részében arról beszél, hogy mire tanít minket egy világjárvány, mi az a VUCA, és mit jelent az agilis cégvezetés a pandémia idején.

 

V – volatility: változékonyság

U – uncertainty: bizonytalanság

C – complexity: komplexitás

A – ambiguity: kétértelműség

 

Mit tanít a pandémia a világnak?

Általában, amikor valakivel történik egy tragédia, lehetünk segítőkészek, megértőek, de azt a másik ember nem tudja átérezni, még akkor sem, ha szeretné. Most azonban mindenki egyforma helyzetben van – azonosan furcsában -, ezért közelebb kerültek egymáshoz az emberek, nagyobb türelemmel viseltetnek egymás iránt, érdeklődéssel fordulnak a másik megoldásai felé. Mondhatni egyenlőek vagyunk a vírus előtt. A mostani helyzet kicsit olyan, mint amikor az anyukák azt mondják: menjetek a szobátokba és gondolkozzatok el, hogy mit műveltek! Most ez az egész világnak szólt.

Az, hogy emberek halnak meg, borzasztó, és a járványból következő gazdasági hatások is szörnyűek. De ez olyasféle tükör, ami megmutatja, hogy hová pörgettük az életünket, és azt, hogy a globalizáció segítségével egy betegség hetek alatt végigsöpörhet az egész világon.

Szerencsére, tudunk a távol-keletről olcsó porszívót rendelni, utazgatni, ott gyártatni ahol olcsó hiszen ez is a globalizáció eredménye, de a vírus ilyen elképesztően gyors elterjedése is ennek köszönhető.

Mi és mikor változott meg ennyire?

Már az elmúlt 5-8 évben meg kellett volna tanulni, hogy ez egy kiszámíthatatlan világ, amit az amerikai katonaságtól származó kifejezéssel élve VUCA world-ként szoktunk emlegetni. Ennél erősebb példa nincs a VUCA világra: hatvan nap alatt fejre állt minden. Ez mutatja, hogy ez egy gyorsan változó, komplex, nehezen érthető és bizonytalan világ, csak hogy a mozaikszó elemeit le is fordítsam.

Látszik, hogy akik nem voltak felkészülve a világ megváltozott működésére szervezetileg, készségekben, szemléletben, azok összeomlottak, hiszen épp most kell használni azokat a stratégiákat, amiket a „VUCA” vezetői képzéseken mantráztunk. Például korábban, a vezetőnek az volt a dolga, hogy ha jött egy probléma, megoldottuk, előre terveztünk, és csökkentettük a bizonytalanságot. Most viszont, egy jó vezetőnek a kiszámíthatatlannal kell együtt élnie és irányítania egy csapatot, ami végtelen nagy agilitást igényel.

Ki tud jól reagálni erre a helyzetre?

Sok összetevős ez a lista, de mindenképpen agilisnek kell lenni személyes és szervezeti szinten is ahhoz, hogy jól küzdjünk meg ezzel. Ez nyilván szektoronként mást jelent, de az “agilis szervezet” szexi és trendi kifejezés lett az elmúlt időszakban. Ez a helyzet ennek a záróvizsgája, ugyanakkor nagyon sok cég elbukott. Attól, hogy agilis szervezeti struktúrákat vezettünk be, még egyáltalán nem biztos, hogy gondolkodási mintákban, működési módokban valóban agilisek, azaz rugalmasak lettünk.

Mit jelent ez a szó, a jelen helyzetben?

Az agilitás általában is azt jelenti, hogy gyorsan elmozdulunk, ezt könnyedén tesszük és tudunk a változásokra reagálni. A kezdeti sokk nagy volt mindenkinek. Nekem hétfőtől péntekig kiürült a következő négy heti naptáram. A sokkot követte a gyász, de ha ebbe az állapotba beleragadunk, akkor nem vagyunk túl rugalmasak.

Megtehetem, hogy leállok, de akkor éhen halnak a kollégáim, vagy csinálom ugyanazt tovább, kicsit másképp csomagolva. Ennél azonban sokkal jobb, ha fölszívjuk magunkat, és megnézzük, mire van most szüksége az ügyfeleknek, mit tudunk tenni most, ebben a megváltozott helyzetben.

Mi a harmadikat választottuk, mert a cégünk hitrendszere szerint ez a helyes, a jelenlegi naptáram szerint pedig ez a működőképes.

Van -e olyan modell, tanítás, ami felkészíthetett erre a helyzetre?

A tapasztalat segíthet, de például a 2008-as válság sokkal lassabban jött, ezért felkészültebbek voltunk. Most hirtelen változott meg minden, és jellemző, hogy mindenki az alap működési mintáit kezdi működtetni. Aki eddig, békeidőkben is proaktív és döntésképes volt, annak most is menni fog. Aki nem, neki nehezebb lesz a paradigmaváltás, de a krízis hozhat fejlődést.

A szervezetekben alapvetően a vezetésen múlik minden: a cégkultúra top-down, vagyis fentről lefelé működik. A lokáció, a fizikai jelenlét másodlagos kérdés, hiszen aki jó vezető, az távmunkában is jó vezető. A pandémia kialakította helyzetben eldől az, melyik vezető milyen kompetenciákkal rendelkezik. Agilis -e, tud -e dönteni, kommunikál -e. Itt emelném ki, hogy jelen helyzetben nagyobb kárt nem tehet egy vezető, mint hogy nem kommunikál. Hogy mennyire transzparens, képes -e megmutatni a saját drámáját, de közben látja -e a kollégáiét? Mennyire hiteles, proaktív, innovatív, képes -e pozitív maradni, a reziliencia eszköztárát megmutatni és átadni?

Trending Now

Jog és technológia: bíróságok helyett techóriások döntenek az emberi jogokról

A digitalizáció az összes alapjogunkat érinti, és egyelőre nehéz fogást találni rajta.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Része lesz-e a hagyatékunknak egy videójáték-profil, amelybe sok pénzt öltünk? Forgalomképes-e a digitális személyiségünk? Dönthet-e a Facebook az emberi jogokról a bíróságok helyett? A jognak pillanatnyilag egyáltalán nincsenek kész válaszai arra, hogy mit kezdjen a technológiai fejlődés által generált kihívásokkal – mondta Menyhárd Attila, az ELTE professzora a digitalizáció és az alapjogok összefüggéseit tárgyaló 32. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon. Miközben az algoritmusok átláthatatlansága terepet ad a diszkriminációnak, sértheti a magánélethez és a tulajdonhoz való jogot, a közösségi média térnyerésével – a bíróságok helyett – piaci szereplők döntenek arról, hogy az egyik emberi jog védelmét egy másik elé helyezik. A jognak az üzleti szereplők megregulázása helyett azonban inkább rugalmasan kellene hozzáállnia a technológiához, különben nem lesznek eszközei sem a lekövetésére.

Az alapvető jogok és a digitalizáció rendkívül összetett kérdéseire fókuszáló tanácskozás többek között arra kereste a választ, hogy

  • milyen hatással van a digitalizáció az alapjogok érvényesülésére,
  • kinek a tulajdona a digitálisan keletkezett adat, illetve, hogy
  • általában mi a jog és a jogalkotó szerepe az élet egyre több területét átható és meghatározó digitalizációs folyamatban.

A digitalizáció kikerüli a jogrendszert, és az összes alapjogunkat érinti

„A digitalizáció ma már könnyedén képes kikerülni a jogrendszer számos területén – különösen a civil jogalkalmazásra és normaképződésre igaz ez – a kevésbé komfortos szabályozást, amihez az általa teremtett globális lehetőségek adják meg az alapot. A Bitcointól például világszerte tartózkodik a jogalkotás és az ítélkezés is” – hangsúlyozta előadásában Parti Tamás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese, aki egyben a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője, hozzátette, a jognak ezért egy rendkívül bonyolult kölcsönhatásrendszert kell kezelnie. Szerinte a digitalizáció és az emberi jogok kapcsolatát interdiszciplináris megközelítéssel érdemes vizsgálni, amelyre a komplexitás elméletek a legalkalmasabbak.

„Az alapjogok hálózatát vizsgálva világossá válik, hogy egy komplex rendszerről van szó. Bármely alapjog érintett egy digitalizációs folyamattal, a következő lépcsőben már mindegyik az lesz”

– emelte ki. Ha például a tulajdonjog érintett, ez közvetlenül kapcsolódik 12 másik alapjoghoz. Ezért nem lehet azt mondani, hogy a technológia az egyik vagy másik alapjogunkat jobban érintené, mint a másikat, mert valójában minden jogviszonyunkban az összes alapjogunkkal veszünk részt, csak a hangsúlyuk eltérő érintettségű.

Feloldhatatlan ellentét a biztonság és a versenyképesség között

„Alapvetően a technológia által generált kockázatok határozzák meg, hogy a jognak hogyan kell reagálnia már most a jelenségekre” – hívta fel a figyelmet Menyhárd Attila. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára szerint az egyik ilyen kockázat az algoritmusok okozta átláthatatlan döntéshozatal.

Példaként a közösségi médiát említette, ahol nem tudjuk, milyen tartalom miért került elénk, mi az a valami, ami kiszűr minket valahonnan, vagy mi az, ami megszünteti egy jogosultságunkat.

Egy további probléma, hogy egy káresetnél nem tudjuk, hogy az adott algoritmus milyen működési elvek szerint, milyen adatokra alapozva eredményezte az okozott kárt. De nem tudjuk kiszűrni a hátrányos megkülönböztetést sem az algoritmusok ismerete nélkül, ahogy fennáll a magánélethez való jog sérelmének a lehetősége is – mondta a professzor.

Szerinte a jognak az alappilléreket kell keresnie a problémák kezelésénél: ilyen

  • a személyes autonómia védelme,
  • a károk megelőzése és az, hogy
  • az algoritmusok tisztességesek és megismerhetők legyenek.

„Az alapvető probléma az, hogy pillanatnyilag a jognak egyáltalán nincsenek kész válaszai a technológia által generált kihívásokra. Elsősorban azért nincsenek, mert ehhez két egymást kizáró tényezőnek kéne kibékülnie egymással: az egyik a gazdasági versenyképesség folyamatos növelésének az igénye, a másik a jogvédelmi garanciák megtartása. Az, hogy egyszerre legyünk biztonságosak és versenyképesek, soha nem megy” – fogalmazott Menyhárd Attila.

Ki a felelős a diszkriminatív algoritmusért?

Menyhárd Attila több, a mindennapi életet átszövő aktuális példát is hozott a problémakör érzékeltetésére. A munkajogi jogviszonyokban például napi szinten felmerülő kérdés, hogy az álláspályázatokat rangsoroló algoritmusok mennyire működnek diszkriminatív módon, miközben a munkáltató, aki megvásárolta a szoftvert, maga sem ismeri az algoritmus működését, tehát felelős sem lehet érte. De

az adatvédelem és a magánélethez való jog problémás terepe például az is, ha a munkáltató egy álláspályázatnál figyelembe veszi az aspiráns közösségimédia-profilját a beleegyezése nélkül. 

Az egészségügyi ágazatban az adattulajdon, a diagnosztikai és kezelési adatok felhasználásának lehetősége komoly kérdés. Például az, hogy kit illet a profit, ha valaki az adatokat felhasználva nagy pénzt keres? Az Egyesült Államokban per is volt abból, hogy valaki megkérdőjelezte az adatfelhasználás jogszerűségét egy ilyen helyzetben. Szintén nehéz kérdés, ki viseli a felelősséget egy olyan mesterségesintelligencia-alapú diagnosztikai szoftver esetében, amely egy sötét bőrű pacienst azért nem diagnosztizál megfelelően, mert a szoftvert világos bőrű emberekre paraméterezték? Vagy, ha felvásárol egy cég egy magánkórházat, azzal együtt jár-e automatikusan a páciensek adatainak megvásárlása is?

Dönthet-e az alapvető jogokról a Facebook?

A közösségi média terjedésével egyre gyakrabban fordul elő, hogy az alapvető jogokról nem az arra hivatott bíróság, hanem egy-egy üzleti szereplő dönt. Például a platformot biztosító szolgáltató letilt egy politikusi nyilatkozatot. Sokan vizsgálják a kérdést, hogy az amerikai elnök szólásszabadsága korlátozható-e más személyek védelme érdekében. Felléphet-e vagy fel kell-e lépnie a Facebooknak ezekben az esetekben, vagy ez kizárólag a bíróságok feladata? Miközben az ilyen ügyekben egyáltalán nincsenek bírósági döntések, főleg nem beszélhetünk bírósági döntések sokaságáról, amelyek valamilyen irányt adhatnának. De ha lennének, akkor is minden esetet, tényállást külön kellene megvizsgálni, hiszen minden eset egyedi mérlegelést kíván.

„Amikor az állam úgy gondolja, hogy megregulázhatók ezek a platformok, akkor rosszul gondolja. Sokkal inkább együttműködésben kellene gondolkodni, mert nem tudunk olyan szabályokat írni, amelyek ki tudják kényszeríteni ezeknek a jogoknak a megfelelő priorizálását” – hangsúlyozta Menyhárd Attila. Szerinte rugalmasabb megközelítésre lesz szükség rendszerszinten, mert egyre több olyan technológiai eszköz és jelenség lesz, amelyre nincs megfelelő válaszunk.

Mi lesz az adatainkkal a halálunk után?

Kiemelte, hogy a bírói gyakorlatot is kezdi elérni például az a kérdéskör, hogy mi lesz az adatainkkal, ha meghalunk. Mindezt nehezíti, hogy személyiségünknek vannak olyan megjelenési formái, amelyek forgalomképessé váltak. De szintén izgalmas kérdés, hogy egy videójátékban nyitott profil, amelybe valaki rengeteg pénzt tett be, része lesz-e a jövőben a hagyatéknak?

Ugyanígy biztosan szükség lesz az írásbeliség újragondolására is. „Nagy a bizonytalanság és jelenleg nagyon konzervatív a bírósági attitűd, amely ragaszkodik a papírhoz, miközben a piacon már egészen más eszközöket alkalmaznak” – mondta Menyhárd Attila. Szerinte érdekes kérdés, ha egy tableten aláír valaki valamit, akkor ez mennyire írásbeli vagy sem. Ahogy a szerződések és végrendeletek kapcsán is elsősorban azt a kérdést érdemes feltenni, hogy az írásbeliségnek valójában mi a funkciója. Ez egy önmagában vett érték, vagy inkább a bizonyítás felől érdemes vizsgálni. Ha igen, akkor egy számítógépen írt végrendelet is megfelelő lehet, hiszen a metaadatokból meg lehet állapítani – ahogy erre Ausztráliában bírósági döntés is van – hogy a végrendeletet ki írta.

Tovább olvasom

Trending Now

Svédül nem, csak arabul tart meseórát a svéd könyvtár

Havonta szervez meseórákat a svéd könyvtár 5-9 éves gyerekeknek, de csak arab nyelven.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Októberben, novemberben és decemberben is szerveznek meseórákat a svédországi Limhamn könyvtárában 5-9 éves gyerekeknek. Az esemény Facebook-oldalán „izgalmas kalandra” várják a kicsiket, de csak azokat, akik értenek arabul. A svéd könyvtár ugyanis arab nyelvű meseórákat szervez.

A város közösségi oldalán is feltűnést keltett a meseóra, többen kérdőre vonták a könyvtárat, hogy nem lenne-e jobb egyszerűen svéd nyelvű meseórákat tartani. Valaki rá is kérdezett, de kiderült, hogy svéd nyelvű mesedélutánt nem tartanak a könyvtárban, írja a Samnytt hírportál.

A lap arra is emlékeztet, hogy 2019 novemberében Bjuv városában rendeztek arab filmhetet a könyvtárban, ahol egyébként szintén szerveznek arab nyelvű mesedélutánokat. A filmhét rendezésekor a cél az arab nyelvű lakosok bevonása volt a közösség életébe – írta a V4NA hírügynökség.

Tovább olvasom

Trending Now

Szülői beleegyezéshez kötnék a közösségimédia-használatot Ausztráliában

Szülői beleegyezéshez kötné a közösségimédia-oldalak használatát egy ausztrál törvénytervezet a 16 évesnél fiatalabbak esetében, és akár 10 millió ausztrál dolláros (több mint 2,36 milliárd forintos) büntetéssel sújtaná a nem együttműködő internetes platformokat – erről számolt be a CNN amerikai hírtelevízió.

Közzétéve:

MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

A hétfőn a canberrai parlamentben ismertetett javaslat értelmében a közösségimédia-cégeknek – köztük a Reddithez hasonló anonim fórumoknak és a Bumble-höz hasonló társkereső okostelefon-alkalmazásoknak – minden lépést meg kellene tenniük a felhasználók életkorának meghatározása érdekében, illetve előtérbe kellene helyezniük a kiskorú gyerekek érdekeit az adatgyűjtés során.

A CNN ezzel kapcsolatban felidézi: a Facebookot éppen most, októberben bírálták hevesen amerikai törvényhozók, miután a cég egyik korábbi alkalmazottja dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra és adta át kongresszusi vizsgálatra, és kiderült, hogy megalapozottak a médiummal kapcsolatos aggályok.

Bebizonyosodott, hogy a techcég tevékenysége árt a gyermekek mentális egészségének és erősíti a társadalmi megosztottságot. Az ausztrál törvényhozók ezekre a fejleményekre is hivatkoztak.

David Coleman, a mentális egészségért és az öngyilkosság-megelőzésért felelős ausztrál miniszterhelyettes szerint a nyilvánosságra hozott, belső Facebook-kutatás azt is bizonyítja, hogy a közösségimédia-platformok hatással vannak a fiatalok testképére és mentális egészségére egyaránt.

Mia Garlick, a Facebook ausztráliai és új-zélandi térségért felelős vezetője közleményben tudatta: a cég vizsgálja a törvénytervezetet, és tisztában van vele, “mennyire fontos annak biztosítása, hogy az ausztrál adatvédelmi törvények az innováció és az új technológia mértékéhez hasonló módon fejlődjenek”.

Borítókép: A SumOfUs nonprofit érdekképviseleti szervezet egyik aktivistája nézi a Mark Zuckerberget, a Facebook internetes közösségi portál amerikai vezérigazgatóját dollárokon szörfölve ábrázoló installációt a brit parlament épülete előtt Londonban 2021. október 25-én

Tovább olvasom