Kövess minket!

Trending Now

Online tájékoztatás veszélyhelyzet idején

A magyarországi önkormányzatok kétharmadában a rendkívüli helyzet nem ösztönzött figyelemfelkeltő online kommunikációt, bár alig vannak néhányan, akik egyáltalán nem beszélnek a koronavírus-járványról az online felületeiken. A leginkább veszélyeztetett időseket csupán minden második önkormányzat szólítja meg külön.

Magyarországon hivatalosan 2020. március 4-én regisztrálták az első betegeket, akik megfertőződtek a Kínában azonosított, COVID–19 néven regisztrált vírussal. A jelenleg még ismert terápia nélküli betegség fokozott veszélyt jelent azok számára, akik krónikus alapbetegségben szenvednek, tehát alapvetően a 65-70 éves és idősebb korosztálynak. A #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatása a magyarországi önkormányzati szereplők koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online kommunikációjának tartalomelemzését végezte el. A vizsgálat összesen 325 – véletlenszerűen kiválasztott – település önkormányzatának weblapjára és hivatalos Facebook-felületeire terjedt ki. Az adatgyűjtés 2020. április 9. és április 15. között történt, fókuszában az online tájékoztatások mennyisége, minősége, érthetősége és hozzáférhetősége állt. A honlapok értékelése a tájékoztatás technikai módja, a tájékoztatás tartalma, a tájékoztatás vizuális megjelenítése alapján történt.

Tájékoztatás az önkormányzatok saját weboldalain

Gondolhatnánk, hogy 2020-ban a weboldalakon pop-up, azaz ún. felugró ablakot, vagy szembetűnő linket rendszeresen alkalmaznak figyelemfelkeltés céljából. A hazai önkormányzati honlapok ezt a feltételezést nem támasztják alá: a vizsgált 325-ből csupán 20 weboldalon, azaz nagyságrendileg 6 százalékban jelent meg felugró ablak és mindössze az oldalak egyharmadában mutatott külön link közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre. Ahol szerepelt link, ott az esetek kétharmadában kiemelt helyen szerepelt, azaz a menüsortól jól elhatároltan és jellemzően feltűnő módon. Ez némiképp kompenzálja a felugró ablak elmaradását, de azt nem, hogy a honlapok közel kétharmadánál kizárólag a hírfolyamban voltak olvashatók a témára vonatkozó bejegyzések. Ahogyan azt sem, hogy 43 esetben említést sem tesznek a járványról. A tájékoztatás formája, tartalma és stílusa változatos. A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) kormányrendelet kivonatának, vagy teljes terjedelmének megosztása 71 honlapon szerepelt önmagában, vagy más tájékoztatás mellett. Ezek az egyéb tájékoztatások 40-60 százalékban formális, vagy kevéssé formális megfogalmazású közleményként jelentek meg. Ezeken felül – a tájékoztatás kiegészítéseként, vagy önmagában – egyéb hivatalos szervezetek tájékoztatói is megjelentek. 135 honlap osztotta meg a World Health Organization (WHO), vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) erre a célra készült ismeretterjesztő anyagait.

Kimondottan időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amely annak ellenére, hogy az eddigiekhez képest kiugró adat, mégis elmarad a várttól. Emellett különösen alacsonynak számít az a 18 eset, amelyben a tájékoztatás a főoldalon, kiemelt helyen került feltüntetésre. Ugyan döntő többségében a főbb hírek áttekintése elegendő volt az időseknek szóló hír megismeréséhez, de 12 honlapon szükség volt címszavakra történő keresésre is. A tartalom 113 esetben gyakorlatban hasznosítható információt alig adott, több esetben az otthonmaradás szükségességének megállapítását sem haladta meg a bejegyzés. Az önkormányzatok 14%-a adott közzé ugyancsak rövid, de informatív összefoglalót, míg alig több, mint 17%-a nyújtott kimondottan részletes tájékoztatást. A teljes mennyiséghez képest eltörpül a száma annak a 12 példaértékű weboldalnak, amely mind vizuális megjelenítés, mind hozzáférés, érthetőség és terjedelem alapján is meghaladta a többit. A kutatás során arra nem találtunk magyarázatot, hogy miért csak 166 esetben szerepelt telefonos elérhetőség a tájékoztatásban, egyúttal az is meglepő volt, hogy ennek csupán egyötödében jelölték meg az ügyintéző nevét is. Ez a szám igen alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgált települések kétharmada kistelepülés volt, ahol feltételezhető a különböző szakterületeken dolgozók alacsonyabb száma.

A tájékoztatás vizuális megjelenítésével összefüggésben vizsgáltuk, hogy mennyire figyelemfelkeltő, strukturált és olvasható a weboldal. A honlapok többsége a vártnál strukturáltabb és olvashatóbb volt, ugyanakkor a legnagyobb része a leggyengébb kategóriába került a figyelemfelkeltés szempontjából. 90 esetben kapta az adott honlap mindhárom ismérv szerint a legmagasabb besorolást, azaz a honlapok mindössze egyharmadán megjelenő hírek értelmezhetők könnyen, jelennek meg egymástól jól elkülönülten és olvashatók különösebb nehézség nélkül.

Tájékoztatás az önkormányzatok hivatalos Facebook oldalain

A hivatalos Facebook oldalaknál kizárólag azt vizsgáltuk, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e közlemény. Tekintettel arra, hogy 73 településen nem volt, vagy nem működött hivatalos Facebook oldal, összesen 252 forrás elemezhettünk. Az eredmények ez esetben is a weblapokéhoz hasonlók. 34 oldalon egyáltalán nem szerepelt hír a témában, 51 oldal foglalkozott a témával, de külön az idősekkel nem, tehát csupán 167 esetben szólították meg őket közvetlenül, nekik szóló poszttal. A tartalmakat nem övezte nagy érdeklődés, azokat – a vizsgálat napján rögzített adatok szerint – 8600 alkalommal osztották meg és 8968 reakciót érkezett rájuk. Mindössze 21, azaz a posztok valamivel több, mint 10%-a tudhatott magáénak 100-nál több megosztást. Az egyes oldalak megosztásának száma összességében alacsonynak mondható, kiindulva a nagyobb hírértékkel bíró, vagy szélesebb közönséget megszólító posztok esetében megfigyelhetőnél. A kiemelt 21 település között 6 fővárosi kerület, 11 megyei jogú város és 4 város szerepelt, amely talán nem meglepő adat, ugyanakkor az a kép rajzolódott ki, hogy a nagyobb lakosszám nem eredményez azzal arányosan több aktív követőt. Így fordulhatott elő, hogy a legtöbb megosztást magáénak tudó poszt szinte az utolsó, 19. helyen végzett az alapján, hogy a település lakosainak mekkora része követi a hivatal oldalát.

Összességében elmondható, hogy a járvánnyal kapcsolatos online tájékoztatás teljes hiánya 14, míg az idősek külön tájékoztatásának mellőzése 58 általunk vizsgált településre volt igaz.

Jószándékok, jócselekedetek, jógyakorlatok

A vártnál alacsonyabb mértékű online tájékoztatás mellett figyelemreméltó kezdeményezésekkel is találkoztunk. Ezek között megyei szinten a segíteni szándékozókat és a segítségre szorulókat összekapcsoló weboldal, vagy az otthonmaradás szükségességének üzenetét közvetítő, egységes Facebook borítóképek jelentek meg. Gondolva a településen élő idegenajkúakra is, egy önkormányzat 5 különböző idegen nyelven osztott meg Facebook oldalán ismeretterjesztő anyagot a fertőzés elleni hatékony védekezés módszereiről. Végül a gyerekeknek címzett „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit’” elnevezésű kezdeményezés a legfiatalabbakat emlékezteti a legidősebbekkel való kapcsolattartás fontosságára.

A kezdeményezések az összefogás, az összetartozás, a közösség üzenetét hordozzák. Fogalmakét, amelyek – függetlenül a lakosok létszámától, vagy életkorától – nem csak a járvány idején, hanem azt követően is értéket képviselnek.

Kutatócsoport bemutatkozója

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak.

Rákóczy Zsuzsanna

A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskola végzős doktorandusza. Kutatási területe és a disszertáció témája az alternatív vitarendezés alkalmazási lehetőségeinek és feltételeinek vizsgálata a szociális közszolgáltatások területén.

Trending Now

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Az utókornak szánják az üzeneteket.

Közzétéve:

Magyar Zene Háza

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

Ünnepi pillanat a mai: a ház középpontjában elhelyezett időkapszula az épülés időszakának megörökítése a jövő számára – mondta el a helyszínen Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű, egyedi kialakítású tetőzetének origója alá került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyar Zene Háza a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervei alapján – a magyar M-Teampannon partnerségével – épül a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében, a leromlott állapotú Hungexpo irodaházak helyén.

“Az épület zsenialitását nem csak mi vettük észre” – jegyezte meg, felidézve, hogy a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, majd 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.


Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója közölte, hogy

a kapszulában széles körű zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, az épülethez köthető “ereklyéket”, valamint sajtómegjelenéseket helyeztek el.

A beruházás kronológiáját például az MTI hírei rögzítik, az építkezés mérföldköveit pedig az M1 aktuális csatorna híradós anyagai mutatják be.

A Magyar Zene Háza organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete

Az időkapszulában elhelyezett hordozóra 25 magyar vonatkozású vagy magyar művészek által előadott zenemű került, többek között magyar népdal, gregorián zene, Bartók-, Haydn-, Bach-, Beethoven- és Liszt-művek, valamint Cseh Tamás, az Európa Kiadó, a Tankcsapda, Ákos felvételei.

Baán László és Batta András egyaránt hangsúlyozták:

a Magyar Zene Háza egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.

“A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű programkínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzenéjének történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget” – közölte Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. A földszinti előadótermekben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat.

Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz. Olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön itt létre, amely elsősorban iskolai és gyerekcsoportok számára kiemelten nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus, valamint a könnyűzene terén egyaránt megkerülhetetlen új helyszíne lesz a zenei oktatásnak – számolt be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette: a Magyar Zene Háza építése a “finomhangolásnál” jár, a szerkezetkész épületben már a belső munkák folynak, a koncerttermek és a kiállítóterek kialakítása kezdődik meg. Karácsony előtt a nagyközönség is birtokba veheti az egyedülálló zenei intézményt – mondta el Batta András.

Borítókép: A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN a Magyar Zene Házát

Tovább olvasom

Trending Now

Már tavasszal jöhet az EU-ban a digitális oltási igazolvány

Még a nyár előtt bevezethetik az Európai Unióban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltás beadását tanúsító igazolványt, amellyel szabadabban lehet majd utazni – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kancellár hangsúlyozta, hogy egyelőre a vírus új, erősen fertőzőképes mutációinak terjedése áll a tagállamok figyelmének középpontjában.

Különösen súlyos a járványhelyzet Csehországban és Szlovákiában, “de Magyarország is arról számolt be, hogy egy harmadik hullámmal terhes nehéz helyzetre számítanak” – tette hozzá.

Ugyanakkor abban is minden tagország egyetértett, hogy szükség van digitális oltási igazolványra

– fűzte hozzá Angela Merkel.

Mint mondta, az EU-tagok önállóan, nemzeti szinten vezetik majd be az újítást, de a tagállami igazolványok egy uniós szintű megoldás révén az egész EU-ban érvényesek lesznek.

Így a digitális oltási igazolvánnyal szabadabban lehet majd utazni a közösségen belül, és az új megoldás lehet az alapja annak is, hogy az unión kívüli országokból érkezők beutazhassanak az EU-ba.

Hangsúlyozta: az új intézmény bevezetése egyáltalán nem jelenti, hogy csak az utazhat, akinek van digitális oltási igazolása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban “semmiféle politikai döntés nincs még”.

Kifejtette: az alacsony átoltottsági arány miatt mindez egyelőre “nem is téma, de elő kell készíteni”. A fejlesztés három hónapot vehet igénybe – ismertette Angela Merkel.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

Tovább olvasom