Kövess minket!

Trending Now

Nem akarják nőknek hívni a nőket – itt az útmutató ellene

Egy útmutatót adott ki a sajtónak a Women´s Liberation Front (WoLF) nevű szervezet többek között arról, hogy hogyan írjanak a nőkről anélkül, hogy megpróbálnák eltörölni vagy a háttérbe szorítani őket – írja a V4NA.

Minderre azért volt szükség, mert egyre több olyan cikk születik, amiben bár nőkről van szó, a szerzők igyekeznek megmaradni a semleges kifejezéseknél. Ez ellen akar küzdeni a WoLF, valamint azt akarják elérni, hogy az újságírók helyesen használják a nemiségre vonatkozó szavakat – közben betartva az etikai előírásokat is.

Mindez annak fényében is jött, hogy a Transznemű Újságírók Szövetsége (Trans Journalists Association) éppen arra bátorít, hogy használják az LMBTQ-ideológiának megfelelő szavakat és névmásokat a médiában. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nők és a nőiség háttérbe kerül – sokak szerint egyenesen a nők eltörlésére irányulnak már próbálkozások.

Az útmutató neve Media Style Guide, és több oldalon definiálja például a gender ideológiához kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.

Abban is igyekszik segítséget nyújtani, hogy hogyan írjanak a médiában a nőket érintő ügyekről – úgy, hogy a nők legyenek a középpontban, ha már róluk van szó.

Az újságírói szakma cserben hagyja a nőket

De arról is szót ejtenek az útmutatóban, hogy a szexuális irányultságokat nem szabad egy kalap alá venni a fétisekkel és a transzneműséggel, és hogy mindig tiszta képet kell adni a transznemű személyről, így arról is, hogy mi az eredeti, biológiai neme.

A WoLF ügyvezető igazgatója szerint az újságírói szakma cserben hagyja a nőket, és igazából az egész közönséget is azzal, hogy a nemi identitásról félreinformálja őket. Natasha Chart szerint elfogadottá váltak az ideológiai megfogalmazások, és sok esetben ez ellen semmit nem tesznek a szerkesztők.

Manapság az ilyen, nőket előnybe részesítő kezdeményezésre pedig szükség is van, miután egyre több helyen igyekeznek semlegesíteni a nőkre vonatkozó dolgokat.

A nőket nem hívják nőknek

Nyáron a CNN például egy olyan cikket közölt, amiben azt írták, hogy „méhnyakkal rendelkező személyek” – az írásban az a szó egyszer sem szerepelt, hogy nő(k) vagy női, pedig a biológiai ismeretekből is köztudott, hogy a nők rendelkeznek méhnyakkal.

Hasonló hozzáállást tanúsított egy poszt a Harvard Egyetem orvostan hallgatóinak a közösségi oldalán is. Ott egy panelbeszélgetésről számoltak be, ahol a terhesség és szülés volt a téma. A nőket azonban nem nőknek hívták, hanem „terhes és szülő embereknek” – később kiderült, hogy azért fogalmaztak így, mert bele akartak foglalni mindenkit ebbe a jellemzésbe.

Azaz a transznemű és nem bináris személyekre is tekintettel akartak lenni, mert a Harvard egyetem volt diákjainak az oldala szerint nem mindenki azonosítja magát nőnek vagy lánynak, aki szül.

Ugyanígy a Devex oldalán is megjelent egy cikk, amiben a menstruációról volt szó. A címben úgy fogalmaztak, hogy „személyek, akik menstruálnak”, amire a Harry Potter könyvek írója, J.K. Rowling is felhívta a figyelmet.

Ő a közösségi oldalán szarkasztikusan jegyezte meg, hogy nem is tudja mi a helyes szó azokra az emberekre, akik menstruálnak. Később a gender ideológia iránti ellenállása miatt többen is transzfóbnak bélyegezték Rowlingot.

A transzfóbia mellett azt a jelzőt is ráaggatták az írónőre, hogy TERF – trans-exclusionary radical feminist. Ez egy mozaikszó, amit olyan személyeknél használnak, akiket a transzneműek kizárásával és radikális feminizmussal vádolnak meg. A Women’s Liberation Front erre is kitért az összefoglalójában, egyenesen nonszensznek és derogálónak minősítették, így nem javasolják a használatát. (V4NA)

Trending Now

Újabb őrület: gendersemleges lesz a Toy Story két mesehőse

A gyerekeknek el kell búcsúzniuk a megszokott Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság elnevezésektől, a készítők ugyanis gendersemlegesen fogják gyártani ezentúl a figurákat.

Közzétéve:

Flickr

A Toy Story mesékből is jól ismert Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság figurája. A pár egyértelműen egy férfiből és egy nőből állt, akiknek gyerekeik is voltak. Ezzel a sztereotipikus ábrázolással azonban most le akar számolni a figurák gyártója, a Hasbro, és bejelentették, hogy ezentúl gendersemlegesen fogják gyártani a játékokat. A kiegészítők segítségével a gyerekek dönthetik majd el, hogy a játékok milyen neműek legyenek – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Így Krumplifej uraság új neve csak Krumplifej lesz a nemi semlegesség jegyében, és a változások már idén megtörténnek. Ősztől pedig már egy komplett krumplifej családot is lehet majd kapni, amiben lesz kettő felnőtt figura, akiknek a neme nem lesz meghatározva, és egy bébi krumpli. A nemileg semleges játékoknál így a gyerekek dönthetik majd el, hogy milyen neműek legyenek a szülők, nem lesz nekik előre mondva, hogy ő egy uraság, ő pedig egy asszonyság.

A Hasbro döntése viszont nem mindenkit győzött meg. A híres műsorvezető, Piers Morgan például ironikusan arról írt a közösségi oldalán, hogy egy világjárvány közepette a Hasbrónak nincs jobb dolga, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnának kedvezni a felvilágosult embereknek.

Egy önmagát nem binárisnak azonosító Twitter-felhasználó pedig inkább azon van felháborodva, hogyan kezeli a gyártó a munkásait, mintsem azon, hogy milyen névmást használnak egy játékukra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Nálunk is elindította a tényellenőrzést a Facebook

Azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közzétéve:

Borítóképünkön Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, fotó: MTI / EPA / Michael Reynolds

Magyarországon is elindította úgynevezett független tényellenőrző programját a Facebook. A technológiai óriás azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közleményükben azt írják,

ha egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozicionálja, jelentősen csökkentve ezzel azoknak a számát, akik előtt az álhírnek minősített tartalom megjelenik.

Hozzáteszik, azok a Facebook-oldalak és domainek, amelyeken újra és újra hamisnak ítélt tartalmakat osztanak meg, elvesztik a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

Megjegyzik továbbá, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erre. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a külső tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a közösségi felületről.

Az AFP által működtetett ellenőrző hálózat így már 17 európai országra terjed ki, és 12 európai nyelven működik. A Facebook jelenleg több mint nyolcvan tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat. A vállalat e tevékenység további bővítését tervezi.

Tovább olvasom

Trending Now

Dupla annyi kibertámadás érte a vírus ellen küzdőket

A kórházak, a gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok voltak a kiemelt célpontok.

Közzétéve:

Pixabay

Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelmet támogató iparágakat 2020-ban, mint amennyi 2019-ben. A kiberbűnözők olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyek elsősorban a koronavírus elleni küzdelemben vállaltak szerepet, így például a kórházak, gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok.

Az IBM Security X-Force kedden az MTI-hez elküldött jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel 50 százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége.

A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték.

Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft.

Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

Tovább olvasom