Kövess minket!

Trending Now

Kampányokkal segít az Extreme Net

Kreatív kampányokkal segíti a kis- és középvállalkozásokat a járvány idején az Extreme Net Digitális Kommunikációs Ügynökség.

Az amerikai iroda a Stanzione 87 olasz étterem és borbárnak segít a kommunikációban. A koronavírus okozta járványhelyzetre egy egészen újszerű megoldással álltak elő. Házhozszállításnál nem az elkészült pizzát szállítják ki a futárok, hanem annak összetevőit külön csomagolva, amit mindenki maga állíthat össze és süthet meg saját otthonában. A pizza doboz pedig a receptet tartalmazza.

A kampány az Instagramon indult, egy tutorial videóval, amelyet az ügynökség kinti kollégái készítettek. A kampány következtében az elmúlt két hétben több mint 1500-zal nőtt a követők száma, a kampány bekerült a helyi hírekbe és jelentősen megnőtt és folyamatosan növekszik a rendelések száma. Ezzel a nehéz helyzetbe került kisvállalkozásnak sikerült a már korábban megszokott működést megtartani és tovább fejlődni.

„Az ötlet nem csak azért sikeres, mert összehozza az otthon rekedt családokat a közös időtöltésen, a főzésen keresztül, de extra biztonságot is nyújt a járvány idején történő ételrendelésnél” – fogalmazta meg Józsa Ferenc, az ügynökség vezetője.

Itthon a járvány miatt nehéz helyzetbe került Mandala Jógastúdiókat támogatja az ügynökség a digitalizációban és az online átállásban, valamint egy charity kampányban. Elsőként a Mandala Jógastúdiók jógaóráinak online felületekre történő átterelése történt meg.

A Mandala Jógastúdiók a koronavírus miatti intézkedések idejére online oktatási felületükön mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé tették oktatóvideóikat és az élőben jelentkező jógaórákat. Ehhez egy támogatói kampány is indult, hogy a zárva tartást adományok formájában azzal az összeggel támogathassák a jógázók, amennyit egyébként is kifizetnének az órákért. Tehetik mindezt a már meglévő bérleteik felhasználásával, vagy online fizethető támogatójegyek vásárlásával. A közösségi felületeken minden nap ingyenesen, bárki számára nézhető órák vannak, egy háttér felületen pedig előre feltöltött gyakorlások és tanfolyamok.

A kampány második szakaszában a teljes oktatóképzés kerül digitális platformra. Ez egy jelentős üzletág a stúdiólánc működésében. A termek bezárása és a képzések leállítása gyakorlatilag megszűnést jelentette. Azonban az ingyenes óráknak és a közösség támogatásának, valamint bérlethasználatának köszönhetően az oktatók és a stúdiók is stabilizálódni tudtak. A teljes oktatási üzletág onlinera állítása pedig a szinte a normál üzletmenet visszatérését jelenti – írják.

Trending Now

Már tavasszal jöhet az EU-ban a digitális oltási igazolvány

Még a nyár előtt bevezethetik az Európai Unióban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltás beadását tanúsító igazolványt, amellyel szabadabban lehet majd utazni – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kancellár hangsúlyozta, hogy egyelőre a vírus új, erősen fertőzőképes mutációinak terjedése áll a tagállamok figyelmének középpontjában.

Különösen súlyos a járványhelyzet Csehországban és Szlovákiában, “de Magyarország is arról számolt be, hogy egy harmadik hullámmal terhes nehéz helyzetre számítanak” – tette hozzá.

Ugyanakkor abban is minden tagország egyetértett, hogy szükség van digitális oltási igazolványra

– fűzte hozzá Angela Merkel.

Mint mondta, az EU-tagok önállóan, nemzeti szinten vezetik majd be az újítást, de a tagállami igazolványok egy uniós szintű megoldás révén az egész EU-ban érvényesek lesznek.

Így a digitális oltási igazolvánnyal szabadabban lehet majd utazni a közösségen belül, és az új megoldás lehet az alapja annak is, hogy az unión kívüli országokból érkezők beutazhassanak az EU-ba.

Hangsúlyozta: az új intézmény bevezetése egyáltalán nem jelenti, hogy csak az utazhat, akinek van digitális oltási igazolása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban “semmiféle politikai döntés nincs még”.

Kifejtette: az alacsony átoltottsági arány miatt mindez egyelőre “nem is téma, de elő kell készíteni”. A fejlesztés három hónapot vehet igénybe – ismertette Angela Merkel.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

Tovább olvasom

Trending Now

Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte.

Közzétéve:

Pixabay

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,

a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom