Kövess minket!

Trending Now

Jótékonysági kampány indult a zeneipari háttérmunkások megsegítésére

A befolyó bevételt a Fábián Juli Emlékalapítvány gondozza és osztja szét a rászorulóknak.

Nagyon sokak megélhetése került veszélybe azzal, hogy rendezvények híján se munkája, se fizetése nem volt. A második hullám még rosszabb helyzetben találta a szektort, akinek maradt tartaléka, nagy eséllyel felélte már. A kezdeményező Szabó Zsolt Tschöppy színpadmester-turnémenedzser és néhány szerencsésebb helyzetben lévő zeneipari háttérmunkás ezért a maga eszközeivel próbál segíteni – közölték a szervezők.

“Példaértékű, ahogy a zeneipar szerencsésebb helyzetben lévő szereplői igyekeznek segíteni a többieken. Sok zenekar visszaforgatja a Raktárkoncerteken keresztül kapott támogatás egy részét, akár rajtunk keresztül, akár saját akciókkal” – közölte Szepesi Mátyás zenész-menedzser, a Fábián Juli Emlékalapítvány kuratóriumának elnöke.

Az első hullám alatt azért igyekeztek tenni, hogy hosszú távon ne veszítsen jó szakembereket az ágazat. A tavaly tavasszal a Radio 1-gyel közösen indított gyűjtéssel hetven, a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került zeneipari háttérmunkás számára tudtak pénzbeli támogatást folyósítani, összesen tízmillió forint értékben.

Szepesi Mátyás hangsúlyozta: már a tavalyi pályázatok értékelése során nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon sok, akár középkorú háttérmunkás a szakmában eltöltött évtizedek, az azzal járó fizikai megterhelés és az igen speciális szaktudás miatt nehezen talál más lehetőséget a munkaerőpiacon. Nekik már létszükséglet a külső segítség.

A mostani kezdeményezés keretében az erre a célra készített pólókból, pulóverekből lehet rendelni a kampány webshopjában vagy a popshop.hu oldalán. A termékekből befolyt teljes bevétel a Fábián Juli Emlékalapítványhoz kerül, amely azokat a zenészeket segíti, akik hosszan tartó betegség miatt nem tudtak fellépni, alkotni vagy dolgozni.

“Ezzel járulunk hozzá ahhoz, hogy az alapítvány a második hullámban segítségre szoruló rendezvénytechnikai szakemberek számára kiírhasson egy újabb pályázatot” – tette hozzá Szepesi.

A pólókat és pulóvereket január 15-től lehet előrendelni, a megvásárolt termékeket február elején kezdik kipostázni.

Trending Now

Game over: adót fizetnek a digitális óriáscégek is

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat, miután a magyar reklámadótörvényt az Európai Bíróság mellett a magyar Kúria is megfelelőnek ítélte.

Közzétéve:

Pixabay

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert a Magyar Nemzetnek kifejtette,

a techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozásnak mi a neve, hol jegyezték be vagy a piac mekkora szeletét uralja. A hazai reklámadótörvény nem kerülhető meg.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2014-ben elfogadott, reklámadóról szóló törvény értelmében adóköteles az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót annak a személynek vagy szervezetnek kell megfizetnie, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A jogszabály 2017-es módosítása lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal vélelmezett adót állapítson meg, ha a reklámközzétevő nem nyújtott be adóbevallást, illetve mulasztási bírságot is kiszabhat, amennyiben az adóalany nem jelentkezik be a hatósághoz.

A Google elmulasztotta a bejelentkezést, emiatt 2017-ben az adóhivatal tíz alkalommal, összesen egymilliárd forintos mulasztási bírságot szabott ki rá. A Google a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon megtámadta a határozatokat, az ítélkező fórum pedig az uniós jog értelmezését kérte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságától. Utóbbi 2020 tavaszán meghozott határozatában megállapította, hogy összhangban van az uniós joggal a magyar reklámadótörvény bejelentkezési kötelezettségről szóló szabálya és az ezt elmulasztók bírsággal sújtása is, egyedül a bírság kiszámításának módját kifogásolta.

Izer Norbert a lapnak beszélt arról is, hogy számos nemzetközi kezdeményezés volt már az internetes technológiai óriáscégek megadóztatására. Egyebek közt az Európai Bizottság 2018-ban készített egy javaslatot a bevételalapú különadóról, az irányelv véglegesítése azonban 2019 közepén elakadt. Emellett több uniós országban kidolgoztak, illetve bevezettek hasonló különadót, de azok alkalmazását szintén felfüggesztették részben az Egyesült Államok nyomásgyakorlása, részben amiatt, hogy az OECD-ben is megindult egy szabályrendszer kialakítása. Ez utóbbi folyamatban 2021 nyarán lehet némi előrehaladás – jegyezte meg.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Felgyújtatta az újságíró házát, börtönt kapott a polgármester

Korrupciós ügyeinek a feltárása fájt neki, de elnyerte méltó büntetését.

Közzétéve:

Pixabay

Négy év és három hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon Belgrád egyik külvárosának polgármesterét kedden, mert a gyanú szerint parancsot adott egy helyi újságíró zaklatására és házának felgyújtására – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az MTI beszámolója szerint.

Dragoljub Simonovicot azért ítélték el, mert bizonyítást nyert, hogy 2018 decemberében felgyújtatta Milan Jovanovic oknyomozó újságíró házát.

A zsurnaliszta házára akkor dobtak Molotov-koktélt, amikor feleségével együtt otthon tartózkodott. A házaspár az ablakon keresztül tudott kimenekülni.

Az újságíró korábban többször is jelezte, hogy bántalmazták, mert korrupciós ügyeket tárt fel, amelyek összefüggésbe hozhatók a volt polgármesterrel.

A gyújtogatás elkövetőjét, Aleksandar Marinkovicot távollétében szintén négy év és három hónap börtönbüntetésre ítélték.

Az ítélethirdetést követően Milan Jovanovic újságíróknak azt mondta:

elégedett az ítélettel és az igazságszolgáltatás munkájával, szerinte az ítélet reményt jelent a jövőre nézve a szabad újságírás számára.

Dragoljub Simonovicot 2019 januárjában fogták el. Aleksandar Vucic államfő, a kormányzó Szerb Haladó Párt elnöke akkor arról beszélt, hogy noha a polgármester a Szerb Haladó Párt tagja, a párttagság senkit sem védhet meg a felelősségre vonás alól.

Tovább olvasom

Trending Now

Rekordszámú bejelentés érkezett az NMHH internet-forróvonalán 2020-ban

Kiugróan sok gyermekpornográf tartalmat jelentettek 2020-ban.

Közzétéve:

Pixabay

Rengeteg gyermekpornográf tartalmat jelentettek 2020-ban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálata, az Internet Hotline (forróvonal) használatával, de az adathalász-kísérletek és a hozzájárulás nélkül megosztott személyes adatok száma is nőtt – közölte a hatóság.

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának keddi közleménye szerint a forróvonalon

az előző évhez képest több mint kétszer annyi, 1765 bejelentés érkezett tavaly, és ennek negyven százaléka gyermekpornográfia miatt.

A múlt évet a hotline számára is a koronavírus-járvány és a védelmi intézkedések következményei határozták meg: az iskolák, intézmények, közösségi terek bezárása miatt felnőttek és gyermekek is drasztikusan több időt töltöttek online, sokkal többet böngésztek, kommunikáltak, így az online elszenvedhető sérelmek lehetősége is megnőtt.

A gyermekpornográf tartalmakról érkezett bejelentések aránya a 2019-es 33 százalékról 40 százalékra emelkedett. Közben az adathalász és a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom aránya az összes bejelentésen belül kevesebb lett, de számszerűen még így is több: előbbi a 2019-es 142-ről 267-re, utóbbi 148-ról 243-ra nőtt – tették hozzá.

Az adathalászatról szóló bejelentések között továbbra is jellemzőek a nagy szolgáltatók nevében kiküldött hamis számlaértesítők.

A hozzájárulás nélkül közzétett tartalmak között gyakoriak az olyan intim képek, amelyeket az érintettek korábbi partnerei tettek közzé.

Jelezték azt is, hogy a forróvonalon érkező bejelentések jelentős hányada a nagy közösségimédia-felületeket érinti. A szolgálat kezében ezért fontos eszköz, hogy a legnagyobb platformoknál közvetlen kapcsolattal rendelkezik az oldalakhoz, ami a hotline által megjelölt tartalmaknak kiemelt moderátori figyelmet biztosít. Ilyen például a YouTube Trusted Flagger programja, de hasonlóan közvetlen kérésekkel fordulhatnak a hotline elemzői a Facebook, az Instagram, sőt néhány hete már a TikTok adminjaihoz is.

A leglátványosabb és legaggasztóbb fejleménynek a gyermekpornográf tartalmak számának és arányának drámai növekedését nevezték a bejelentések között. Míg 2011-ben 8 százalék volt az ilyen bejelentések aránya (összesen 37 darab), 2020-ban már 40 százalék, 709 bejelentés.

A hotline elemzői a gyermekek szexuális kizsákmányolásaként azonosított tartalmakat a szokásos módon a Nemzeti Nyomozó Irodának küldték tovább.

“Adataink szerint a járvány alatt intenzívebbé, láthatóbbá vált a gyermekekkel szembeni erőszakról készült felvételek megosztása. A potenciális elkövetők feltehetően az online térbe szorultak, így nőtt a veszélye a gyermekek online kizsákmányolásának. A bajba került gyermekeknek a jelen helyzetben viszont kevesebb esélyük van segítséget kérni, hiszen csökkent a személyes kapcsolattartás barátaikkal, tanáraikkal” – írták.

Hozzátették, hogy a probléma láthatóbbá válásához, a feltárt esetek számának növekedéséhez hozzájárultak az egyre hatékonyabb speciális keresőmotorok is. Ilyen a kanadai Project Arachnid is, amely a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő felvételeket kutatja fel.

Az Internet Hotline a tájékoztatásban is jelentős szerepet vállalt 2020-ban. Márciusban az NMHH a hotline közreműködésével elindította szülőknek szóló tájékoztató weboldalát, a Gyerekaneten.hu -t. Az oldal rövid szócikkekben mutatja be azokat a netes jelenségeket, amelyeket a szülők kevésbé ismernek. Működésének első évében a portál több mint 250 ezer látogatót vonzott.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom