Kövess minket!

Trending Now

Hogyan vélekedik 123 vállalat a koronavírus gazdasági hatásairól?

A járvány által kialakult helyzet óriás változásokat generál az egész világban, amelyeket gazdasági, munkaerő-piaci és HR szakmai szempontból is érdemes megvizsgálnunk – erről szól a HR Evolution kutatása.

A HR kihívásai iparáganként rendkívül különbözőek lehetnek. Vannak területek, ahol teljesen leállt a szektor – ilyen például a turizmus, a vendéglátóipar, a szállodaipar, a rendezvényszervezés, a szórakoztatóipar, a kulturális és sportesemények és a taxi szolgálat – írja a kutatást elemző cikkében a HR Evolution.

Mindezek mellett viszont olyan területek is akadnak, amelyek hatalmas leterheltséggel és munkaerő igénnyel működnek ebben a kiélezett helyzetben is – ilyen például az, az élelmiszer-kiskereskedelem és az ételkiszállító vállalkozások.

Ezek a változások sokrétűek, gyors alkalmazkodást és rugalmasságot követelnek meg tőlünk – munkáltatóktól és persze a munkavállalóinktól egyaránt.

A változás gazdasági hatásainak felmérése és a piaci tapasztalatok feltérképezése érdekében 2020. március 18-23. között a HR Evolution egy rövid felmérést végzett, amelyet 123 vállalat képviselője töltött ki.

A felmérésben arról kérdezték a cégeket, milyen gazdasági, HR és munkaügyi intézkedéseket vezettek be eddig, illetve hogyan tervezik a létszámuk alakulását a jövőben.

A TOP gazdasági intézkedések a következőek voltak:

  1. A vállalatok 56%-a, azaz több, mint a fele kényszer szabadságra küldte dolgozóit
  2. 48%-uk a külsős együttműködéseket elhalasztotta, elnapolta
  3. 34%-uk, azaz az 1/3-uk a munkavállalók munkaidejét csökkentette
  4. 30%-uk, felfüggesztette a kölcsönzést és vagy diákfoglalkoztatást és a külsős együttműködéseket
  5. 26%-uk, azaz több, mint az ¼-ük állásidőt fizet.
  6. 19%-uk leépít és ugyancsak 19%-uknál a teljes gyár leállás már a 2. héten megtörtént.

Ezeken kívül voltak további intézkedések is, mint pl: stratégia újragondolása, folyamatok áttekintése, költségek racionalizálása, kulcs munkaerő megőrzése, üzleti partnerek támogatása, munkaidőkeret lehetőségeinek kihasználása, technológiai tanulás, fizetésemelés halasztása, távolléti díj, bércsökkentés

A HR és munkaügyi TOP intézkedések az alábbiak voltak:

  1. A vállalatok 94%-ánál bevezették a home office rendelkezést és áttértek az online megbeszélésekre, munkára.
  2. 73%-uk gyakrabban, alaposabban takarítja a cég teljes területét, 48%-uknál óránként fertőtlenítenek.
  3. 69%-uknál ráerősítettek a tudatos belső online kommunikációra
  4. 47%-uk, azaz a munkáltatók csaknem fele foglalkozik a pánik kezelésével, ugyanakkor csak 14%-uk nyújt munkavállalóinak pszichológiai, pénzügyi támogatást
  5. Izoláció, szeparáció 39 – 29%-ban jelent meg.

További intézkedések, amelyeket a HR-es kollégák említettek a felmérésben: területre belépés előtt kockázatelemző kérdőív, testhőmérséklet mérés, látogatók kitiltása, céges busz megszűntetése és az egyéni közlekedési módok támogatása, gyerekes szülők segítése, védelmi eszközök biztosítása, időskorúak védelme

Munkavállalói létszámváltozással kapcsolatos témakör

Izgalmas eredmény, hogy a vállalatok 68%-a nem tervez létszámváltozást. Ez jó hír.

17%-uk, átlag 14%-os mértékben létszámcsökkenésre kényszerül, és igen, ezen cégen legtöbbje az autóiparba tartozik. Az autóipar mellett azonban a logisztika és egyes kereskedelmi iparágak is leépítésre kényszerülnek.

A kutatásban részt vett vállalatok közül 13% bővülést tervez, átlagosan 21%-os mértékben. A következő szektorok számítanak bővülésre: építőipar, pénzügy, kereskedelem (élelmiszer), termelésen belül gyógyszer, gyógyászati, szolgáltatás, mint pl futárszolgálat.

A HR Evolution az alábbi videóban részletezi a felmérés eredményeit:

A cikk eredeti megjelenési helye: https://hrevolution.hu/koronavirus-gazdasagi-hatasai-kutatas/

Trending Now

Jobb lenne, ha az Instagram távol tartaná magát a gyermekektől

44 különböző állam és terület főügyésze írt alá és küldött levelet Mark Zuckerbergnek, a Facebook vezérigazgatójának, melyben arra kérik, hogy a vállalat ne készítsen a tulajdonában álló Instagramból egy kifejezetten gyerekeknek szóló verziót.

Közzétéve:

Pixabay

Belsős információk szerint a szolgáltatás már egy jó ideje fejlesztés alatt áll a Facebook-nál, és a tervezett bevezetéséről maga Zuckerberg is beszélt pár hónapja a kongresszusi meghallgatásán – emlékeztet az Origo.

A portál cikke megjegyzi, jelenleg a Facebook és az Instagram sem használható bizonyos kor alatt. Az Egyesült Államokban például ez a határ 13 év, míg máshol akár 16 év is lehet. A levélben, melyet olyan jelentős államok főügyészei is szignóztak, mint Texas vagy Kalifornia, azt írják, hogy

a Facebook nem egy meglévő igényt szeretne kielégíteni az új szolgáltatással, hanem pont az igényt szeretné megteremteni azok számára, akiknek jelenleg nincs és elvileg nem is lehet Instagram fiókja.

A közösségi média használata negatívan befolyásolja a gyerekek egészségét, és nincsenek felkészülve arra, hogy eligazodjanak a közösségi média világában és azok kihívásai között. Ezen kívül a Facebookról sokszor bebizonyosodott korábban, hogy nem tudja megvédeni a gyerekeket a platformjain – írják a levélben.

A főügyészek számos kutatást idéznek fel, melyek rámutatnak: az utóbbi években egyértelművé vált, hogy a fiatalok esetében mentális zavarokat okozhat a közösségi média használata. Mindez akár odáig is vezethet, hogy az érintett kiskorúak fizikailag kárt tesznek magukban vagy öngyilkosságot kísérelnek meg.

Mint írják, a kutatások megmutatják azt is, hogy

az Instagram kihasználja a fiatalok félelmeit azzal kapcsolatban is, hogy a társaik mennyire fogadják el őket, és a fotók feltöltésével és a többiek képeinek folyamatos nézegetésével, valamint az ezekre érkezett kedvelésekkel próbálják kielégíteni az elfogadás iráti vágyukat.

A főügyészek a levélben idézik, hogy az Instagram kizárólag az önreprezentációra és a külsőségekre fókuszál, ezzel rendkívül rontja a fiatalok mentális egészségét, csökkenti az önbizalmat, és általános elégedetlenséget kelt a kiskorúakban a saját életükkel kapcsolatban.

Az egyik idézett kutatásból kiderül az is, hogy főleg a fiatal lányoknál nagyon komoly testképzavart tud okozni az Instagram, ráadásul, a legtöbben kifejezetten tárgyiasítják magukat és a testüket a feltöltött fotókkal.

Ez viszont csak a probléma egyik része. A másik, legalább ennyire fontos, hogy a gyerekek nincsenek teljesen tisztában a személyes adatok megosztásánák és kezelésének következményeivel, valamint azt sem feltétlenül tudják megfelelően behatárolni, hogy milyen jellegű tartalmak feltöltését érdemes elkerülni, illetve hogy egyáltalán pontosan kik is látják a megosztott tartalmakat, és azokkal hogyan lehet visszaélni. Márpedig, visszaélések lesznek.

Az Egyesült Királyságban 2018-ban végzett kutatás szerint az Instagramot használó fiatalok 200 százalékkal nagyobb eséllyel válnak szexuális jellegű bántalmazás célpontjává.

A főügyészek rámutatnak, hogy a Facebook eddig sem tudta megvédeni a gyerekeket még a kifejezetten nekik szánt alkalmazásokban sem. Bizonyos régiókban már elérhető a kifejezetten fiataloknak szánt Messenger for Kids alkalmazás, melynek lényege, hogy a szülők szigorúan szabályozhatják, hogy a csemetéjük kivel léphet kapcsolatba és válthat üzeneteket. Hamar kiderült azonban, hogy ezek a korlátozások megkerülhetők, és a gyerekek például beléphettek csoportos beszélgetésekbe idegenekkel.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyerekeknek tervezett Instagram pontosan hogyan működne, de vélhetően gyerekeknek szóló Messengerhez hasonlóan a szülők állíthatják majd be, hogy a fiatalok kit követhetnek, mit tölthetnek fel és milyen fotókat nézhetnek meg. A Facebook azzal érvel, hogy a fiatalok egyébként is használják a közösségi médiát, így azonban a szülők nagyobb kontrollt kapnak, illetve hogy a program megtervezésekor konzultáltak szakértőkkel minden kérdéses területen.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Zsoldos Dávidot választotta elnöknek a Magyar Zenei Tanács

Az elnökség a következő három évben szinte változatlan összetétellel működik tovább.

Közzétéve:

A több nemzetközi testületben is aktív Zsoldos Dávidot a közgyűlés nagy többséggel választotta meg a zenei élet számos szervezetét összefogó ernyőszervezet élére.

Az elnökség a következő három évben szinte változatlan összetétellel működik tovább: új tagként a Debreceni Egyetem tanára, Várady Judit került a testületbe, a korábbi elnök, Pálfi Gábor nem jelöltette magát. Az elnökség újraválasztott tagja Hollós Máté zeneszerző (Vántus István Társaság), Lendvay György (Magyar Zenekarok Szövetsége), Móczár Gábor (KÓTA), Solymosi Tari Emőke (Zenetanárok Szövetsége) és Zsoldos Béla (Magyar Jazz Szövetség) – közölte a szervezet hétfőn.

Zsoldos Dávid a Papageno igazgatója, zongoraművészként és zenetörténészként végzett a Zeneakadémián, 2018 óta az Európai Zenei Tanács elnökségi tagja, a következő évben a Jeunesses Musicales International is alelnökévé választotta. Nevéhez fűződik a Fidelio, a Klasszik Rádió és a Müpa Magazin megalapítása, vezette a Libri kulturális médiaportfolióját, emellett produkciós területen is rendszeresen dolgozik a legjelentősebb hazai és nemzetközi intézmények partnereként.

A Magyar Zenei Tanács 1990 óta a magyar zeneművészet ernyőszervezete, 38 teljes jogú tagja között található a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, a Zenetanárok Szövetsége, a kórusokat összefogó KÓTA, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége vagy a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság.

Célja a magyar zenekultúra fejlődésének társadalmi eszközökkel való előmozdítása, a zenei értékek védelme és minél szélesebb körű terjesztésének előmozdítása, a zene társadalmi bázisának fejlesztése az oktatási struktúrában és a zenei öntevékenységben, a magyar zenekultúra nemzetközi pozícióinak erősítése.

Tovább olvasom

Trending Now

Kevésbé akarnak oltást azok, akik aktívak a közösségi oldalakon

A munkanélküliek, a férfiak és a közösségi médiában aktív európaiak körében is meghatározó mértékben akadnak olyanok, akik még mindig nem akarnak vakcinát, derült ki egy friss uniós felmérésből.

Közzétéve:

Fotó: MTI/AP/John Locher

Az európaiak huszonhét százaléka továbbra sem oltatná be magát, a közösségi médiát aktívan használók körében pedig még magasabb ez az arányszám

– derült ki az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) idén tavasszal elvégzett kutatásából, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra. Az uniós ügynökség a koronavírus mentális egészségre, valamint élet- és lakhatási körülményekre gyakorolt hatását mérte fel. Kiderült, az EU-ban megkérdezettek átlagosan 64 százaléka bizonyosan felvenné a vakcinát, míg 27 százalékuk inkább nem, vagy bizonyosan nem oltatná be magát. A maradék kilenc százaléknak nem volt határozott véleménye a kérdésben.

Az Eurofound átfogó felmérésében rámutatott arra is, hogy

azok a közösségi hálózatokban aktív európaiak, akik innen is tájékozódnak, sokkal szkeptikusabbak az oltóanyagokat illetően – mintegy negyven százalékuk utasítja el a vakcinát.

A hagyományos sajtótermékek fogyasztói körében ugyanez az arány mindössze tizennyolc százalék volt. A férfiak körében jóval több az oltásellenes: huszonkilenc százalékuk zárja ki az oltást, míg a nők körében „csak” huszonöt százalék volt kritikus. Az Eurofound szerint a 18–34 éves korosztály a legkevésbé szkeptikus (huszonhat százalékuk utasítja el az oltást), a 35–49 éves európaiaknak pedig már huszonkilenc százaléka vélekedik ugyanígy. Meghatározó szempont az is, hogy foglalkoztatottakról van-e szó. Mint arra az ügynökség elemzése rámutat, a munkanélküliek (harminckilenc százalék) és háztartásbeliek (harminchárom százalék) jóval kisebb hajlandóságot mutatnak a vakcina felvételére, mint a foglalkoztatott társaik (huszonhat százalék). Az európai diákok kimagasló százaléka viszont egyértelműen beoltatja magát: közülük mindössze tizenhárom százalék utasítja el az oltóanyagot – írta a Magyar Nemzet.

Tagállami különbségek

Ahogy arról a Magyar Nemzet is írt, a kontinensen eltérő ütemben zajlanak a tagállami oltási kampányok. Az Eurofound szerint ennek oka nemcsak a vakcinakészletben, hanem a polgárok oltási hajlandóságban is rejlik. Szerintük az uniós átlagnál (huszonhét százalék) többen utasítják el a vakcinát Észtországban, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Horvátországban és Bulgáriában is. A bolgároknál – ahol eddig a lakosság mindössze tíz százaléka lett beoltva – a megkérdezettek több mint hatvan százaléka feltehetőleg, vagy biztosan nem akar oltóanyagot.

Hazánkat az Eurofound az uniós középmezőnybe mérte, ahol többségben vannak az oltást felvenni kívánók.

A legnagyobb oltási kedv Írországban és Dániában tapasztalható: a szóban forgó EU-államokban a megkérdezettek mintegy kilencven százaléka foglalt állást a vakcinák mellett.

Tovább olvasom