Kövess minket!

Trending Now

Hogyan táplálja a közösségi média a félelmet és pánikot?

Messze nem csak az álhírek okoznak problémát a közösségi médiában. A karantén miatt kialakult frusztráltság sok esetben olyan magatartást hoz ki az emberekből, amilyet normál esetben nem tanúsítanának, ráadásul az interneten akár arc nélkül is beleszólhatnak az egyes témákba, ami tovább fokozza az aktív megnyilatkozást.

Amennyire hasznos lehet a közösségi média, annyira károssá is válhat. Egyes kutatások szerint növekszik az extremitásra való hajlam és a verbális agresszió mértéke a bejegyzések alatti kommentekben – és ezzel egyidőben akár otthon is.

Megmondóemberek és hamis hírek

Világszerte megnőtt a közösségi médián eltöltött idő és ezzel együtt a kommentek száma a koronavírus okozta egészségügyi vészhelyzetben. A kommentek olvasgatása sosem volt jó ötlet azok számára, akik szerettek volna nyugodt életet élni, most azonban valósággal felrobban az internet a vitáktól és az egymást piszkáló emberek véleménybombáitól.

„Klasszikus túlreagálás” –idézi egy Facebook-felhasználó véleményét a Time magazin, emlékeztetve a washingtoni Northshore School District március 4-i határozatára, amely szerint 14 napra bezárják létesítményeiket. A több mint 250 hozzászólást író tagok támogatták a lépést, gratulálva a vezetésnek a gyors reakcióért. Mások gyakorlati aggályokat vetettek fel: “Ez nagyszerű meg minden, de dolgozni akkor is mennem kell” –fogalmazza meg problémáját az egyik felhasználó.

Az ilyen véleménykülönbségekkel önmagában persze nincs baj. Ahogy a COVID-19 elterjedt, az olyan közösségi médiaplatformok, mint a Facebook és a Twitter, amelyek nem léteztek vagy alig léteztek a múltbeli nagyobb járványkitörések idején, megkönnyítik a vírussal kapcsolatos eszmecserét. Ugyanakkor lehetővé teszik az szenzációhajhász és a téves információk terjedését is, ami viszont káros hatással jár az emberekre nézve.

A COVID-19 hatására megjelenő hamis információk rendkívüli diverzitást mutatnak, típusuk, terjedelmük és elérhetőségük szintje szerint nagyon eltérőek lehetnek. A legveszélyesebb tartalom között szerepelnek a pontatlan egészségügyi tanácsok a fertőzés „megelőzése” vagy „gyógyítása” érdekében, például amikor egy adott gyógyszer csodálatos hatásait emlegeti valaki.

Egy iráni kisfiú azért vakult meg, mert az interneten terjedő álhírhullám hatására többen azt hitték hogy a metanol hatásos lehet a járvány visszaszorításában. Nigériában három ember túladagolta a klórkinint ugyanezen okokból. Az ilyen pontatlan állítások egyértelmű és közvetlen veszélyt jelentenek nemcsak az egyénre, hanem a közegészségre is.

Az emberek szokatlan cselekedetei és sokszínű véleménye a helyzettel kapcsolatban rávilágítanak arra, mennyire összefolyik a hiteles és hiteltelen információ. Sok esetben az önmagát szakértőnek beállító, magabiztosan kommunikáló megmondóembereknek hisznek inkább a fogyasztók, mintsem a nehezen emészthető, sokszor nem is túl egyértelmű adatoknak és hivatalos tájékoztatóknak. Sokan a vitákat is aktívan követik és akkor is kiállnak egy-egy népszerűnek tűnő nézet mellett, ha valójában nem rendelkeznek mögöttes tudással a témával kapcsolatban.

Bár ez nem tűnik nagy újdonságnak, sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy mégis önmagát gerjesztő folyamatról van szó és a veszekedéshullám a közhiedelemmel ellentétben nem áll meg a kevésbé tanult társadalmi rétegek szintjén.

Információs buborék és zaj

Ennek az az egyik oka, hogy – főként a Facebookon – információs buborékban élünk, csak az olyan bejegyzéseket látjuk a hírfolyamban, amik a közösségi médium szerint érdekelhetnek minket. Ez megerősíti bennünk azt a tudatot, hogy igazunk van. Ha valaki kívülről megkérdőjelezi nézeteinknek, az – főleg egy stresszesebb, frusztráltabb időszakban – nem elgondolkoztat, hanem védekező reakciót vált ki belőlünk.

Az optimista vélemény szerint, a közösségi média hasznosnak bizonyulhat akkor, ha sok különböző álláspont képes egyszerre megjelenni rajta. Jeff Hancock, a Stanfordi Egyetem kommunikációs professzora és a Stanford Social Media Lab igazgatója szerint a koronavírus körüli beszélgetések segíthetnek abban, hogy jobban megértsük a világot. Ezek a megbeszélések „jól tükrözik, hogy hogyan gondolkodik és reagál a válságra a társadalom” – mondta el Hancock a Time-nak. – “A közösségi médiumok lehetővé teszik a társadalom számára, hogy valamiféle párbeszédet folytasson az eddig példátlan fenyegetésen keresztül.” A tudósok és más közegészségügyi szakértők szintén a közösségi médiát használják a közvélemény közvetlen közvetítéséhez vagy a felmerülő kutatások megvitatásához, míg a közösségek vezéralakjai ad hoc önkéntes hálózatok létrehozására használják azt.

Egy másik álláspont szerint azonban mindez a pozitív hatás elenyésző mértékű a káoszhoz képest, ami ezeket a fórumokat manapság jellemzi. Minden olyan szakember, aki megpróbál megosztani valamilyen életmentő információt, sok ezer felhasználóból álló megmondóemberrel és trollhadsereggel találja szemben magát, akik pletykálkodnak, elavult híreket, szenzációhajhász történeteket és más dezinformációkat terjesztenek. „Ez mindannyiunk alól kihúzza a széket” fogalmaz Daniel Rogers, a New York-i Egyetem adjunktusa és a nonprofit Globális Dezinformációs Index társalapítója, amelynek célja az internetes hamis információforrások leküzdése.

Mivel a megtévesztő tartalom gyorsabban terjed, mint amilyen gyors a rájuk adott reakció, az ellenük tett erőfeszítések sokkal nagyobb erőforrás-befektetést igényelnének a szociális média társaságok részéről. Próbálva lépést tartani a COVID-19 iránti igazságszomjjal, a Snopes.com, a FactCheck.org és a WHO saját Mythbusters weboldalával igyekeznek összeszedni és rendszerezni a vírusra vonatkozó hamis információkat.

A szakértők szerint a közösségi platformokon szakértőként feltűnő, hozzá nem értő emberek véleményei valóban megváltoztatják a társadalom valóságfelfogását és reakcióit a COVID-19 kitörésére. Az emberek a fősodort követik, így ha arról értesülnek hogy sokan pánikvásárlásba kezdtek, ők maguk is a boltok felé veszik az irányt. Santosh Vijaykumar, a Northumbria Egyetem egészségügyi és kockázatkommunikációs kutatója szerint olyan aggasztó tendenciáknak lehetünk tanúi, amikor a félelem és szorongás által kiváltott magatartásformák – például a WC-papír és kézfertőtlenítők pánikszerű felvásárlása – normalizálódnak és tovább terjednek, mivel élteti őket a közösségi média. Ugyanez tapasztalható a távolságtartás tekintetében is: ha az emberek olyan fotókat látnak barátaikról az Instagramon, amiken azok boldogan sétálnak az utcán, akkor valószínűbb, hogy ők maguk kimennek is.

A félelem napos oldala

Néhány szakértő szerint az egészséges mértékű félelemre valószínűleg szükségünk van egy ilyen gyorsan változó válság idején. Khudejah Ali, a hamis hírekkel és a betegségekkel kapcsolatos kommunikációs eljárások kutatója megállapította, hogy az állami üzenetekben a „félelemkeltés mérsékelt szintje” fokozhatja a társadalom elkötelezettségét. Ha az ilyen üzeneteket olyan hasznos információkkal kombinálják, amelyek segítenek az embereknek megvédeni magukat vagy diagnosztizálni a tüneteket, akkor „erőteljes és cselekvőképes egészségügyi kommunikációs üzeneteketlehet létrehozni, melyeket széles körbenosztanak meg a felhasználók.”

Trending Now

Hazánkban 15-17 százalék a női dalszerzők aránya

Ez előrelépés a korábbi évtizedekhez képest, ugyanakkor még mindig alacsony, bár megfelel a nemzetközi átlagnak.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Ez derül ki az Artisjus zeneipari blogján, a dalszerzo.hu-n hétfőn, a nemzetközi nőnapon közzétett összeállításból, amely szerint a 2005 előtt regisztrált szerzők között mindössze 5 százalék volt a nők aránya. 2020-ban, miközben minden korábbinál több szerző regisztrált a közös jogkezelőnél, az újonnan belépő nők száma is 338-ra emelkedett, arányuk 21 százalék volt.

Az Artisjus adatbázisában jelenleg 4101 női dalszerző, zeneszerző található. 42 százalékuk csak szövegírással foglalkozik, 28 százalékuk csak komponál, míg 30 százalékuk mindkét területen alkot – emelték ki.

Az arányok látványosan mások, mint a férfiaknál, ahol csak szövegírással 21 százalék, csak zeneszerzéssel 45 százalék, mindkettővel 34 százalék foglalkozik. A női alkotók nagy többsége (72 százalék) ír dalszövegeket, míg a férfiaknak alig több mint fele (55 százalék). Az életkor megoszlását tekintve a 25 év alattiak és a 65 év felettiek között valamivel magasabb a nők aránya (19 és 18 százalék), mint összesítve.

Ha azokat az újonnan bejelentett dalokat nézzük, amelyek szerzője nő, vagy több szerző esetén legalább az egyikük nő, akkor ezek aránya évek óta 15-17 százalék között mozog.

Ez 2020-ban, amikor rekordmennyiségű dalt, zeneművet jelentettek be az Artisjusnál, 3684 újonnan bejelentett, (részben) női alkotók által írt szerzeményt jelent, ami az öt évvel korábbi adathoz képest jelentős, 33 százalékos növekedés.

Az összes megszülető dal közül azoknál, amelyek sikeresek lesznek, kicsit magasabb a részben nők által írt zenék száma. 2019-ben a rádiók által legtöbbet játszott harminc magyar dal közül nyolc olyan volt, amelynek legalább egy szerzője nő.

A magyar alkotók közül többen jelen vannak a nemzetközi porondon.

Közülük Kozma Kata 2020-ban Flux Pavilion producerrel közös dalát, a You & I-t (amelyben társszerzőként és énekesként is közreműködött) már egymilliónál többször játszották le a Spotify-on. “Bár látok némi javuló tendenciát, 2021-ben messze nincs elég női producer és dalszerző a zenei vérkeringésben. Újonnan alakuló zeneműkiadónk, a Blue Pink Music Group alappillére a nők kiemelt támogatása és előtérbe helyezése a nemzetközi zenei piacon. A tavasz folyamán szervezzük első női dalszerző táborunkat, a BPMG Female Songwriting Campet” – idézte az írás a dalszerző, producer, énekesnőt.

A fiatal korosztályban az elmúlt tíz évben nőtt az Artisjus-díjas nők aránya. Az elismerést 2016-ban Jónás Vera, 2017-ben Kozma Kata és Várallyay Petra, 2018-ban Lábas Viki és Szeder-Szabó Krisztina, 2019-ben Schoblocher Barbara, tavaly pedig Hegyi Dóra (Ohnody) is megkapta.

Számos nemzetközi szervezet próbál javítani a női szerzők helyzetén úgy, hogy láthatóbbá teszi a nőket, illetve speciálisan nekik szóló képzéseket hoz tető alá. Idén a Grammy-díjhoz kapcsolódó programsorozat a Women In The Mix című virtuális eseménnyel kezdődik, amely a produceri, hangmérnöki szakmákban működő nőket állítja középpontba.

Svéd kezdeményezésre március 8-a már nemcsak a nemzetközi nőnap, hanem a női dalszerzők napja is. Az ingyenes online eseményen számos díjjal kitüntetett, világslágereken dolgozó nőktől lehet tanulni a keveréstől a refrénírás fogásain át a kapcsolatépítésig sok mindenről.

Tovább olvasom

Trending Now

Jön a hazai filmeseket és zenészeket összekötő konferencia

Április 8-án tartják a Blend 2021-et.

Közzétéve:

Flickr

A könnyűzene és a film kapcsolatát szorosabbra kötő BLEND 2020-ban indult útjára a Hangfoglaló Program és a Nemzeti Filmintézet Fast Forward Programja közös kezdeményezésére. A két iparág szakmai szereplőit megszólító esemény idén a pandémiás helyzetre való tekintettel online lesz követhető – közölték a szervezők.

Az iparági trendekkel az adott szakma szereplői általában tisztában vannak, de a filmzene tipikusan az a terület, ahol kölcsönös tudásmegosztás segítségével látványosan fejlődhet a magyar filmes és zenei szakma – teszik hozzá.

A BLEND alapötlete éppen ez volt, azaz hogy teret nyisson az együttműködésre, kapcsolódási pontok kialakítására, és kötetlen networkingre. A programra a szervezők hazai zenei előadók, menedzserek, filmrendezők, music supervisorok, zeneszerzők és producerek jelentkezését várják.

Az esemény április 8-án saját online felületen élőben lesz követhető, ahol bárki számára nyitott a lehetőség a csatlakozásra.

A konferencia teljes programja március közepén lesz nyilvános, újdonságokért érdemes követni a honlapot és a Facebook eseményt.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Digitális oktatás: 30 napra ingyenes az internethasználat

Márciusban az általános iskolás diákoknak és tanáraiknak 30 napra ingyenes lesz az internet, ugyanúgy, mint azoknak a tanulóknak és pedagógusoknak, akiknek korábban a járványhelyzet miatt digitális oktatásra kellett átállniuk.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nehéz, de szükséges döntés volt a járvány megfékezésének érdekében, hogy az általános iskolákat átállítsuk a digitális oktatásra a következő hetekben. Tudjuk, hogy ez többlet erőfeszítést, újabb megoldandó feladatokat jelent a gyerekeknek, a pedagógusoknak és nekünk, szülőknek is. Éppen ezért a kormány ebben a nehéz helyzetben is ott áll a családok mellett, hogy mérsékelje a terheket – mondta videójában Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A digitális oktatásban részt vevőknek továbbra is a szolgáltató felé kell jelezniük, hogy igénylik az ingyenes szolgáltatást, amit a következő számlán írhatnak jóvá. A kedvezmény a fennálló és az újonnan kötött szerződésekre is érvényes és egyetlen tartózkodási helyen lehet igénybe venni. A következő időszak mindannyiunk számára nehéz lesz, de annak reményében döntött a kormány a szigorításokról, hogy húsvétkor már újra tudjuk indítani az életetfogalmazott a Facebookra posztolt felvételen Szentkirályi Alexandra.

Tovább olvasom