Kövess minket!

Trending Now

Covid-19: a vállalati kommunikációs trendek Közép- és Kelet-Európában

Ben Petter, a Grayling 11 közép-kelet-európai irodáját felügyelő igazgatója összefoglalta a 2007–2008 utáni évek pénzügyi válságból szerzett tapasztalatai alapján, milyen változásokra számíthatunk.

Tavaly októberben egy, a világ egészségbiztonsági helyzetét vizsgáló dokumentum, a Global Health Security Index rangsorolta a világ 195 országát egy egészségügyi vészhelyzetre való felkészültség szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy egy vészhelyzetre a legjobban felkészült két ország az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Az eredmények viszont nem voltak különösen kedvezőek Közép- és Kelet-Európa országaira tekintve. Csak három került be a top 30-ba, és a régió legkisebb országai voltak: Szlovénia, Lettország és Észtország. Amikor ez az írás készült, a több mint 100 milliós lélekszámú Közép- és Kelet-Európa 11 EU-s tagállamában 4751 ember vesztette el életét a covid-19 következtében. Még Németországban is, ahol a vírust leginkább sikerült kontroll alatt tartani, több mint kétszerese a halálesetek száma a népesség milliónkénti számára vetítve.

Mi lehet mindennek az oka?

Kétségtelenül több tényező is van, de egyértelműnek, hogy az óriási különbségek a járvány súlyos kitörésének megkezdődése előtti korai leállásoknak köszönhetőek. Közép- és Kelet-Európában a korlátozásokat nagyjából egyidejűleg kezdték bevezetni a legnagyobb nyugat-európai országokkal. Ezen országok közül többnek már január végén megvolt az első megerősített esete. Ezután 4-5 elteltével jelentkeztek az első rögzített esetek a régióban, ez pedig lehetővé tette, hogy 11 közép-kelet-európai országból 10-ből korlátozásokat vezessen be, még mielőtt egyetlen haláleset történt volna. A korai lezárások nyomán megszerzett kontroll most lehetővé teszi Közép- és Kelet-Európa országai számára, hogy élen járjanak a korlátozások feloldásában, ám a gazdasági károk így is hatalmasak lesznek.

Kommunikációs trendek a régióban

De még ha a közép-kelet-európai ország gazdasági szempontból is viszonylag ellenállónak bizonyul, és különféle módon fogja érinteni a régió kommunikációját. A pénzügyi válságra való visszatekintés ebben az esetben tanulságos lehet, mivel a 2007–2008 utáni években a vállalati kommunikációban három fontos tendenciát láthattunk, amelyeket valószínűleg felgyorsít a covid-19 válság:

1. Decentralizáció – nagyobb autonómia biztosítása a helyi csapatok számára

A „kerékagy és küllők” kommunikációs modell bevett vállalati kommunikációs forma, amelynek központja a globális vagy regionális központ, a küllők pedig a helyi szervezetek. A változó a vállalatoknál mindig az, hogy milyen mértékű irányítással rendelkezik a kerékagy. Ilyenkor a központi szervezet és a helyi autonómia áll szemben egymással. A pénzügyi válság után a vállalatok többsége a „helyi autonómia” felé fordult, elsősorban az erőforrások nyomása miatt: egyetlen más modell sem volt életképes.

Amellett, hogy nagyobb függetlenséget tapasztalunk a nemzetközi kommunikációs hálózatokon belül működő helyi kommunikációs csapatoknál, a helyi vezetői csapatok szintén nagyobb felelősséget kapnak. A koronavírus-járvány egyik tanulsága, válságkezelés és kommunikáció országonként eltérő. Ezért sok vállalat most újra átalakítja a szervezeti struktúrákat és szerepeket és mivel ezt csak helyi szinten lehet megtenni, kulcsfontosságú szerepet töltenek be az átalakításban egyes piacokért felelős vezetők.

2. A szabályozási és adózási változások nagyobb kapacitást igényelnek a kormányzati kapcsolatok terén

A legutóbbi pénzügyi válságnak köszönhetően – ahogy a vállalatok meglátták a szabályozási és fiskális változásokban rejlő veszélyeket és lehetőségeket – megnőtt a kormányzati kapcsolatok/public affairs területének szerepe a közép-kelet-európai régióban. Hasonló folyamatokra lehet számítani a covid-19 válságot követő időszakban is, hiszen elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gazdasági károk további adózási és szabályozási változásokhoz vezessenek. Ezen folyamatok kivétel nélkül minden gazdasági szektort érinteni fognak. Várhatóan erősíteni kell a kapcsolatokat a külső kommunikáció és a public affairs között (amit jelenleg „vállalati kapcsolatoknak” nevezünk), és koordinálni az érdekképviseleti munkát a régió több országában.

3. A kommunikáció sikerességét mérő mutatóknak közvetlenül tükrözniük kell az üzleti értéket

A 2007–2008-as válság pillanatok alatt az elavult mérési és értékelési mutatók (pl.: megjelenések száma) elutasításához vezetett, hogy helyette egy olyan valósabb értékelési rendszer jöjjön létre, amely azt mutatja, hogy a kommunikáció hogyan növelte – vagy éppen nem növelte – az üzleti értéket. Erre még nagyobb hangsúly kerül majd, amikor kilépünk a covid-19 válságból. Ha a kommunikációs tevékenység kézzelfogható módon nem járul hozzá a növekedéshez vagy a vállalkozás működésének védelméhez, akkor annak értéke megkérdőjeleződik.

A kommunikáció minden szervezetnél központi szerepet töltött be Közép-Kelet-Európában és világszerte a covid-19-es válság idején. Ahhoz, hogy ez továbbra is így maradjon, fontos a változásokhoz való alkalmazkodás, amiben a vállatokat támogató kommunikációs tanácsadóknak is kiemelt szerepe van.

A teljes blogposztot itt olvasható.

Trending Now

Online előadást tartottak a cancel culture áldozatai

A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.

A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is.

De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.

Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?

A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt. 

A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.

Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.

Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.

De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson.

Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak – írja a V4NA Hírügynökség.

Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük.

Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.

Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.

Tovább olvasom

Trending Now

Idén sem lesz Sziget fesztivál

Európa egyik legnagyobb fesztiválja, amely Magyarország legfontosabb turisztikai rendezvénye, 2022-ben nagy visszatérést tervez.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

“Sajnos lejárt az idő, döntenünk kellett az idei Szigetről. Szomorú szívvel, de felmérve a felelősségünket, látva a bizonytalanságok sokaságát, akár az utazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolások hazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra jutottunk, hogy mostantól inkább a jövő évi Szigetre készülünk” – közölte Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője.

A szervezők tervei szerint 2022-re a hosszú szünet utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel készülnek.

Kádár Tamás elmondta, hogy a két fesztiválmentes év a szervezők, a rendezvényekhez kapcsolódó cégek és dolgozók életét nagyon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét, a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalkozókig szinte ellehetetlenítette.

Az ország két másik nagy könnyűzenei rendezvényét, a soproni Telekom VOLT-ot és zamárdi Balaton Soundot sem rendezik meg idén, ezek szervezői már március közepén bejelentették ezt.

A nagy koncerteket és fesztiválokat sorra mondják le szerte Európában, emellett a nemzetközi turnék is elmaradnak a bizonytalanság miatt.

Borítókép: Közönség a finn Alma (Alma-Sofia Miettinen) énekes-dalszerző koncertjén a 27. Sziget fesztiválon az óbudai Hajógyári-szigeten 2019. augusztus 13-án

Tovább olvasom

Trending Now

A korábbi német klasszis is úgy járt, mint Petry Zsolt

Egy rasszista üzenet miatt távoznia kellett a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC felügyelő bizottságából Jens Lehmann korábbi német válogatott kapusnak.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Az egyesület befektetőjének, Lars Windhorstnak az egyik szóvivője szerdán közölte, hogy a Windhorst által irányított cég felbontotta az 51 éves szakemberrel kötött tanácsadói szerződést, ezzel Lehmann a Herthánál elfoglalt pozíciójából is távozott. A 61-szeres válogatott exfutballista egy évvel ezelőtt Jürgen Klinsmann helyére érkezett Windhorst cégéhez, és ezzel a berlini klub felügyelő bizottságába.

Az ügy előzménye, hogy a Sky televízió szakértőjeként dolgozó, 12-szeres német válogatott Dennis Aogo az Instagramon megosztott egy Whatsapp-üzenetet, amelyben Lehmann rá utalva azt írta: „Dennis a ti fekete emberetek, hogy meglegyen a kvóta?”

Lehmann később a Twitteren bocsánatot kért az üzenet miatt, de a helyzetén ez már nem változtatott.

„A Hertha BSC távol tartja magát a rasszizmus minden formájától, az ilyen kijelentések pedig egyáltalán nem felelnek meg azoknak az értékeknek, amelyekért klubunk kiáll és aktívan kampányol”
 –  kommentálta a történteket Werner Gegenbauer, a Hertha elnöke.

A Dárdai Pál vezetőedző által irányított Hertha BSC a Bundesligában a kiesés elkerüléséért küzd – írja a Nemzeti Sport.

Mint ismert, korábban Petry Zsolt kapusedzőt politikai véleménye miatt menesztették a Herthától.

Tovább olvasom