Kövess minket!

Trending Now

Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját

Nincs olyan tagállam az Európai Unióban, ahol többségben lennének azok, akik szerint elfogadható a felhasználói tartalmak politikai alapon történő törlése.

A közéleti viták kiemelt témája a közösségi média szerepe, politikaformáló funkciója és manipulációs potenciálja. Különösen nagy vihart kavart a közbeszédben, hogy a Twitter végleg, a Facebook és az Instagram két hétre letiltotta Donald Trump amerikai elnök fiókjait, míg az Apple, a Google és az Amazon az amerikai konzervatív körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazását tette elérhetetlenné. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy – többek között – Angela Merkel német kancellár, valamint Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is aggályait fejezte ki a techóriások túlhatalma kapcsán. Egy nemrég megjelent, a The Social Dilemma című film pedig a közösségi oldalak emberi pszichére és általában a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásait veszi górcső alá.

A Századvég júniusi tanulmányában foglalkozott a közösségi médiumok politikaformáló hatásával, előre jelezve, hogy a totalitárius kísérletek, illetve a digitális diktatúrára való törekvés egyre nagyobb méreteket ölt a mindent behálózó techvállalatok részéről, amelyek napjainkban már potens szereplőként léphetnek fel akár demokratikusan megválasztott politikai vezetőkkel szemben is. Az újfajta, privatizált nyilvánosság politikára gyakorolt hatása tehát megkérdőjelezhetetlen. Másképpen fogalmazva az újfajta nyilvánosság magában hordozza az újfajta zsarnokság lehetőségét is – azaz, fennáll a veszélye annak, hogy a nyugati világban magáncégek hoznak létre egy, a kínaihoz hasonló társadalmi kreditrendszert, amit az ázsiai országban központi, állami irányítással alkottak meg.

A közösségi média nem pusztán az egyik legfontosabb, hanem a legfontosabb valóságalakító tényezője a 21. századi politikának. A kérdés csak az, mennyire bíznak benne az emberek.

Az európaiak kevésbé bíznak a közösségi platformokban

Az összes EU-tagállamban és az Egyesült Királyságban az emberek 57 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában (a 2019-es 54 százalékhoz képest ez enyhe emelkedés). Hogy ez a szám mennyire magas, az az országos médiába vetett bizalommal összevetve válik világossá: bár az emberek általában a médiával kapcsolatban gyanakvóak, mégis az elutasítottság aránya pusztán 34 százalék az országos média esetében. (Az EU-tagállamokban és az Egyesült Királyságban a megkérdezettek többsége, 52 százalékuk bízik valamennyire az országos médiában, míg a közösségi médiában csak 32 százalékuk.)

Magyarországon a megkérdezettek 48 százaléka egyáltalán nem bízik a közösségi médiában.

Forrás: szazadveg.hu

Az európaiak elutasítják a közösségi média cenzúrát

Ami a cenzúrát illeti, 25 százalék azoknak az aránya az összes tagállamban és az Egyesült Királyságban, akik elfogadhatónak tartják, hogy a közösségi médiafelületek politikai alapon töröljenek tartalmakat. A cenzúra elutasítottsága magasabb a volt szocialista országokban (64 százalék) és a V4 országaiban (62 százalék), mint az EU-alapítók és korábban csatlakozók körében (57 százalék).

Forrás: szazadveg.hu

Hogy két szélsőséges példát említsünk: Németországban csak a megkérdezettek 44 százaléka, míg Magyarországon 69 százalékuk mondta azt, hogy nem fogadható el a közösségi médiafelületek politikai cenzúrája (Németországban a legelfogadottabb ez a gyakorlat, a megkérdezettek 37 százalékának nincs kifogása ellene).

A kutatás eredményeiből azonban jól látszik, hogy nincs olyan tagállam az Európai Unióban, ahol többségben lennének azok, akik szerint elfogadható a felhasználói tartalmak politikai alapon történő törlése.

Forrás: szazadveg.hu

Úgy tűnik, a diktatúrát megélt országok lakosai érzékenyebbek a cenzúra kérdésére, mint a nyugat-európaiak. Ez talán a diktatúra tapasztalatából fakad, talán abból, hogy a volt szocialista országok lakói “védve vannak” a politikai korrektség sokkal kifinomultabb, lopakodó nyugati diktatúrájától. Mindenesetre kétség nem fér hozzá, hogy a közösségi média kérdése ma politikai kérdés. Ehhez nem volt szükség az amerikai elnökválasztásra, hiszen az Egyesült Államokban már több szenátusi meghallgatást is tartottak a nagy techcégek vezetőivel. (Az egyik legaktívabb résztvevője ezeknek a vitáknak Ted Cruz texasi republikánus szenátor. Rá különösen jellemző, hogy a nagy techcégek hatalomkoncentrációja mellett felhívja a figyelmet a politikai alapú cenzúrára is.)

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy

a 2022-es hazai országgyűlési választások kampányában feltehetően minden korábbinál jelentősebb szerepet fog betölteni a közösségi média, amely körülmény – a jelek szerint – együtt fog járni a nemzeti, konzervatív vélemények korlátozását, letiltását célzó kísérletekkel is.

Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A Századvég Alapítvány – a magyar kormány megbízásából – 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben ismét elvégezte a kutatást, mely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

2020-ban, immár Európa Projekt néven folytatódik a felmérés, melynek célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett – igazodva az Európát érintő legújabb kihívásokhoz – az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, valamint az antiszemitizmus jelensége. A 2020-as kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI – módszerrel.

Borítóképünk illusztráció

Trending Now

Újabb őrület: gendersemleges lesz a Toy Story két mesehőse

A gyerekeknek el kell búcsúzniuk a megszokott Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság elnevezésektől, a készítők ugyanis gendersemlegesen fogják gyártani ezentúl a figurákat.

Közzétéve:

Flickr

A Toy Story mesékből is jól ismert Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság figurája. A pár egyértelműen egy férfiből és egy nőből állt, akiknek gyerekeik is voltak. Ezzel a sztereotipikus ábrázolással azonban most le akar számolni a figurák gyártója, a Hasbro, és bejelentették, hogy ezentúl gendersemlegesen fogják gyártani a játékokat. A kiegészítők segítségével a gyerekek dönthetik majd el, hogy a játékok milyen neműek legyenek – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Így Krumplifej uraság új neve csak Krumplifej lesz a nemi semlegesség jegyében, és a változások már idén megtörténnek. Ősztől pedig már egy komplett krumplifej családot is lehet majd kapni, amiben lesz kettő felnőtt figura, akiknek a neme nem lesz meghatározva, és egy bébi krumpli. A nemileg semleges játékoknál így a gyerekek dönthetik majd el, hogy milyen neműek legyenek a szülők, nem lesz nekik előre mondva, hogy ő egy uraság, ő pedig egy asszonyság.

A Hasbro döntése viszont nem mindenkit győzött meg. A híres műsorvezető, Piers Morgan például ironikusan arról írt a közösségi oldalán, hogy egy világjárvány közepette a Hasbrónak nincs jobb dolga, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnának kedvezni a felvilágosult embereknek.

Egy önmagát nem binárisnak azonosító Twitter-felhasználó pedig inkább azon van felháborodva, hogyan kezeli a gyártó a munkásait, mintsem azon, hogy milyen névmást használnak egy játékukra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Nálunk is elindította a tényellenőrzést a Facebook

Azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közzétéve:

Borítóképünkön Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, fotó: MTI / EPA / Michael Reynolds

Magyarországon is elindította úgynevezett független tényellenőrző programját a Facebook. A technológiai óriás azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közleményükben azt írják,

ha egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozicionálja, jelentősen csökkentve ezzel azoknak a számát, akik előtt az álhírnek minősített tartalom megjelenik.

Hozzáteszik, azok a Facebook-oldalak és domainek, amelyeken újra és újra hamisnak ítélt tartalmakat osztanak meg, elvesztik a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

Megjegyzik továbbá, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erre. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a külső tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a közösségi felületről.

Az AFP által működtetett ellenőrző hálózat így már 17 európai országra terjed ki, és 12 európai nyelven működik. A Facebook jelenleg több mint nyolcvan tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat. A vállalat e tevékenység további bővítését tervezi.

Tovább olvasom

Trending Now

Dupla annyi kibertámadás érte a vírus ellen küzdőket

A kórházak, a gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok voltak a kiemelt célpontok.

Közzétéve:

Pixabay

Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelmet támogató iparágakat 2020-ban, mint amennyi 2019-ben. A kiberbűnözők olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyek elsősorban a koronavírus elleni küzdelemben vállaltak szerepet, így például a kórházak, gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok.

Az IBM Security X-Force kedden az MTI-hez elküldött jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel 50 százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége.

A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték.

Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft.

Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

Tovább olvasom