Kövess minket!

Trending Now

Az alkoholfürdőtől a káposztaevésig

Forró fürdővel és fokhagymával is kezelhető a közösségi médiában terjedő hírek alapján a koronavírus által okozott felsőlégúti megbetegedés. Utánajártunk, milyen hatékonysággal veszik fel a küzdelmet a közösségi oldalak az dezinformációval szemben.

A koronavírussal kapcsolatos álhírek és hamis információk elszaporodtak az utóbbi hetekben és terjedésük is egyre inkább felgyorsul, ahogyan az emberekre egyre nagyobb nyomás nehezedik az otthonlét miatt.

Az egészségügyi vészhelyzet kialakulásának kezdetén rengetegen osztották meg azt a téves információt, hogy az alkohol hasznos a fertőzés megelőzésében, illetve segít kigyógyulni a koronavírus által okozott betegségből. Ennek az elsőre talán ártatlannak tűnő hamis hírnek a terjedése végül oda vezetett, hogy Iránban legalább 27-en haltak meg annak következtében hogy ipari alkohollal próbálták megóvni egészségüket.

Fokhagymával és forró fürdővel „gyógyulnak” Indiában

A Deccan Herald indiai híroldal arról számolt be, hogy a felhasználók olyan módszereket is javasolnak egymásnak, mint például az alkoholos fertőtlenítő spray-ben való fürdés de magukat az UNICEF tanácsadóinak kiadó álhírterjesztők furcsa kezelési módszereit is nagy számban osztják. Egy olyan, az Egészségügyi Világszervezetnek tulajdonított dokumentum nagy népszerűségnek örvendett a közösségi médiát használók körében. A látszólag hiteles irat arról szólt, hogy a szervezet megtiltotta a káposztaevést, mivel a zöldség fogyasztása megtöbbszörözi a vírus hatását.

Emellett olyan tévhitek is fel-felbukkannak az indiai felhasználók (és vélhetően más országok) közösségi médiájában mint például az a valótlan állítás, hogy a fokhagyma fogyasztása vagy a forró fürdő eredményes lehet a koronavírus kezelésében. Nem véletlen, hogy India egyike volt az első olyan országoknak, ahol a rendkívüli intézkedések részeként bevezették rémhírterjesztésért kiszabható börtönbüntetést.

Álhírek a világ körül – Amerika az anti-dezinformációs stratégia kísérleti telepe

Nem csak Indiában terjednek nagy számban a valótlan tartalmak. A közösségi médiumokat ez az őket eddig ismeretlen mennyiségben elárasztó álhírhullám alaposan próbára teszi. Mivel a legtöbb dezinformáció terjedését hátráltató eszköz még erősen tesztfázisban van, egyelőre az Amerikai Egyesült Államokon kívül még nem számíthatunk ezek megjelenésére.

A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a közösségi médiumok fokozott figyelmet kell hogy szenteljenek az álhírek terjedésének. A Facebook és a Youtube álhírellenes stratégiával válaszolt az egyre növekvő igényre. PR szemszögből ez egy nagyon okos lépésnek bizonyult, hiszen ezzel megmutatták, hogy fontosak számukra a társadalmi érdekek.

De csak azért, mert egy ilyen stratégia kidolgozása jól hangzik, még egyáltalán nem biztos, hogy működőképes is. A New York Times szakértői, Gordon Pennycook és David Rand szerint a közösségi médiumok által bevezetett intézkedések nem csak nem működnek, még ronthatnak is a helyzeten azzal, hogy összezavarják a felhasználókat.

A Youtube létrehozott egy információs panelt, amin látható hogy melyik videó származik kormány által finanszírozott forrásból, a Facebook pedig hozzáadott egy „kontextus” menüpontot a hírfolyamon megjelenő bejegyzésekhez, amire kattintva különböző háttérinformációkat láthatnak a fogyasztók. Az ehhez hasonló megoldások elegendőnek tűnhetnek, hiszen köztudott, hogy a mainstream médiumok – bár nem tökéletesek – általában megbízhatóbbak a többi hírforrásnál.

A Facebook ingyenes reklámokkal segíti az Egészségügyi Világszervezet munkáját, hogy a hiteles üzenetek minél több helyen megjelenhessenek, miközben letiltja az olyan cégek hirdetéseit, akik félreinformálják a társadalmat – például azt állítva, hogy termékeik gyógyítják a vírust. A Twitter az Amerikai Egyesült Államokban élő felhasználóit automatikusan átirányítja a CDC weboldalára, ha érzékeli, hogy hiteles információkat keresnek.

Átgondolatlan módszerek és különös próbálkozások

A Harvard elemzése alapján azonban a közösségi médiumok által bevezetett változás, ami a cikkek forrása alapján próbálja meg felhívni a figyelmet a megbízhatatlan tartalmakra, nem eredményes. A kutatók ezt a következtetést 7000 amerikai felhasználó válaszai alapján vonták le. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a tesztalanyoknak a Facebook felületéhez hasonló kontextusban mutattak különböző hiteles és hiteltelen forrásokból származó híreket. A teszt végül egyértelműen kimutatta, hogy az emberek döntő többsége egyszerűen nem figyel a szerző kilétére, csak a címre és tartalomra.

Nem csak az okoz problémát, hogy az emberek nem figyelnek a forrásra, a stratégia egyes vélemények szerint már ott elbukik, hogy csak ezt az egy szempontot veszi figyelembe a megkülönböztetés során. A Sprinklr szoftvercég social listening platformja csak március 11-én 19 millió olyan említést számlált, amelyek a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódnak. Hogy ezt kontextusba helyezve tudjuk értelmezni, Donald Trump-ról ugyanezen a napon nagyjából 4 millió hír és bejegyzés szólt. A koronavírussal kapcsolatban megvizsgált tartalmak egy része bizonyítottan hiteles forráshoz köthető, rengeteg olyan van viszont, amik eredetét lehetetlen ellenőrizni, így az is lehetséges, hogy az információ eredetileg megbízható médiumtól származott, a közösségi médium mégis megbízhatatlannak jelöli azt.

Felmerültek persze más ötletek is a hamis hírek visszaszorításával kapcsolatban, a Facebook például azt is fontolóra vette, hogy a kétes tartalmakat „harmadik félként bevont tényvizsgálók által vitatott tartalom” jelzéssel látja el. Egy a hetekben kiszivárgott dokumentum szerint a Twitternek is voltak hasonló tervei. A New York Times kognitív pszichológus szerzői ennek hiányosságaira is rámutatnak.

Sajnos, mivel a hírek egy részéről nem lehet megállapítani, hogy hiteles forrásból származnak-e (legalábbis nem ennyire gyorsan), ezért csak a kevés, bizonyítottan hamis hír mellé kerülhet ki a jelölés. Bár a kutatók szerint az a megérzés, hogy az emberek az ilyen híreket elkerülik, helyes, az elmélet maga mégis csonka marad, hiszen a figyelmeztetés hiánya azt a hamis tudatot kelti, hogy a tartalom helyes.

Az álhírgyártók ontják magukból a kattintásvadász címekkel ellátott valótlan cikkeket, miközben a hitelesség ellenőrzése nehéz és időigényes feladat – éppen ezért nem elhanyagolhatóak az álhírek ellen kitalált stratégiák hiányosságai. Ezek a tények nem azt jelentik, hogy kizárólag a tudományos, hosszú évekig vizsgált megoldások működhetnek. 2008-ban például a Facebook kitalálta, hogy megkérdezi a felhasználókat, mi alapján tartanak egy hírt megbízhatónak, másokat pedig hamisnak, majd ezeket az adatokat felhasználta az akkori szűrőrendszerének kiépítéséhez. Bár többen is nevetségesnek tartották az ötletet, végül kutatás is igazolta, hogy a szűrő nagyon is hatékonyan működött.

Itthon egyelőre még várni kell

Magyar vonatkozású példa is akad, a Facebookon nemrég a közösségi platform saját hiteles hírgyűjteményét tette elérhetővé a hazai felhasználók számára:

Egészségügyi szervezetek híreit, a környezetedben lévők egészségének megóvásával kapcsolatos tippeket, illetve saját magad és a számodra fontos emberek számára használható eszközöket tesz elérhetővé a Koronavírus (COVID-19) tájékoztatási központ

– áll a leírásban. Az oldal azonban egyelőre még sok angol nyelvű elemet tartalmaz és egyelőre a többi próbálkozáshoz hasonlóan erről sem tudni, mennyire lesz hasznos.

A jelenlegi probléma gyökere abban rejlik, hogy a közösségi médiumok nagyobb figyelmet szentelnek hírnevük növelésének, mint a valóban működő rendszerek kiépítésének, másrészt pedig az időhiány is megnehezíti a dolgukat. Bebizonyosodott, hogy működő módszereket nem lehet egyszerűen a megérzésre alapozva létrehozni, hanem minden egyes jónak vagy akár rossznak tűnő ötletet hosszas tesztelésnek kell alávetni, majd következetesen és objektíven levonni az ezekből fakadó tanulságokat.

Trending Now

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Az utókornak szánják az üzeneteket.

Közzétéve:

Magyar Zene Háza

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

Ünnepi pillanat a mai: a ház középpontjában elhelyezett időkapszula az épülés időszakának megörökítése a jövő számára – mondta el a helyszínen Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű, egyedi kialakítású tetőzetének origója alá került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyar Zene Háza a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervei alapján – a magyar M-Teampannon partnerségével – épül a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében, a leromlott állapotú Hungexpo irodaházak helyén.

“Az épület zsenialitását nem csak mi vettük észre” – jegyezte meg, felidézve, hogy a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, majd 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.


Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója közölte, hogy

a kapszulában széles körű zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, az épülethez köthető “ereklyéket”, valamint sajtómegjelenéseket helyeztek el.

A beruházás kronológiáját például az MTI hírei rögzítik, az építkezés mérföldköveit pedig az M1 aktuális csatorna híradós anyagai mutatják be.

A Magyar Zene Háza organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete

Az időkapszulában elhelyezett hordozóra 25 magyar vonatkozású vagy magyar művészek által előadott zenemű került, többek között magyar népdal, gregorián zene, Bartók-, Haydn-, Bach-, Beethoven- és Liszt-művek, valamint Cseh Tamás, az Európa Kiadó, a Tankcsapda, Ákos felvételei.

Baán László és Batta András egyaránt hangsúlyozták:

a Magyar Zene Háza egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.

“A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű programkínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzenéjének történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget” – közölte Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. A földszinti előadótermekben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat.

Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz. Olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön itt létre, amely elsősorban iskolai és gyerekcsoportok számára kiemelten nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus, valamint a könnyűzene terén egyaránt megkerülhetetlen új helyszíne lesz a zenei oktatásnak – számolt be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette: a Magyar Zene Háza építése a “finomhangolásnál” jár, a szerkezetkész épületben már a belső munkák folynak, a koncerttermek és a kiállítóterek kialakítása kezdődik meg. Karácsony előtt a nagyközönség is birtokba veheti az egyedülálló zenei intézményt – mondta el Batta András.

Borítókép: A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN a Magyar Zene Házát

Tovább olvasom

Trending Now

Már tavasszal jöhet az EU-ban a digitális oltási igazolvány

Még a nyár előtt bevezethetik az Európai Unióban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltás beadását tanúsító igazolványt, amellyel szabadabban lehet majd utazni – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kancellár hangsúlyozta, hogy egyelőre a vírus új, erősen fertőzőképes mutációinak terjedése áll a tagállamok figyelmének középpontjában.

Különösen súlyos a járványhelyzet Csehországban és Szlovákiában, “de Magyarország is arról számolt be, hogy egy harmadik hullámmal terhes nehéz helyzetre számítanak” – tette hozzá.

Ugyanakkor abban is minden tagország egyetértett, hogy szükség van digitális oltási igazolványra

– fűzte hozzá Angela Merkel.

Mint mondta, az EU-tagok önállóan, nemzeti szinten vezetik majd be az újítást, de a tagállami igazolványok egy uniós szintű megoldás révén az egész EU-ban érvényesek lesznek.

Így a digitális oltási igazolvánnyal szabadabban lehet majd utazni a közösségen belül, és az új megoldás lehet az alapja annak is, hogy az unión kívüli országokból érkezők beutazhassanak az EU-ba.

Hangsúlyozta: az új intézmény bevezetése egyáltalán nem jelenti, hogy csak az utazhat, akinek van digitális oltási igazolása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban “semmiféle politikai döntés nincs még”.

Kifejtette: az alacsony átoltottsági arány miatt mindez egyelőre “nem is téma, de elő kell készíteni”. A fejlesztés három hónapot vehet igénybe – ismertette Angela Merkel.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

Tovább olvasom