Kövess minket!

Trending Now

Az alkoholfürdőtől a káposztaevésig

Forró fürdővel és fokhagymával is kezelhető a közösségi médiában terjedő hírek alapján a koronavírus által okozott felsőlégúti megbetegedés. Utánajártunk, milyen hatékonysággal veszik fel a küzdelmet a közösségi oldalak az dezinformációval szemben.

A koronavírussal kapcsolatos álhírek és hamis információk elszaporodtak az utóbbi hetekben és terjedésük is egyre inkább felgyorsul, ahogyan az emberekre egyre nagyobb nyomás nehezedik az otthonlét miatt.

Az egészségügyi vészhelyzet kialakulásának kezdetén rengetegen osztották meg azt a téves információt, hogy az alkohol hasznos a fertőzés megelőzésében, illetve segít kigyógyulni a koronavírus által okozott betegségből. Ennek az elsőre talán ártatlannak tűnő hamis hírnek a terjedése végül oda vezetett, hogy Iránban legalább 27-en haltak meg annak következtében hogy ipari alkohollal próbálták megóvni egészségüket.

Fokhagymával és forró fürdővel „gyógyulnak” Indiában

A Deccan Herald indiai híroldal arról számolt be, hogy a felhasználók olyan módszereket is javasolnak egymásnak, mint például az alkoholos fertőtlenítő spray-ben való fürdés de magukat az UNICEF tanácsadóinak kiadó álhírterjesztők furcsa kezelési módszereit is nagy számban osztják. Egy olyan, az Egészségügyi Világszervezetnek tulajdonított dokumentum nagy népszerűségnek örvendett a közösségi médiát használók körében. A látszólag hiteles irat arról szólt, hogy a szervezet megtiltotta a káposztaevést, mivel a zöldség fogyasztása megtöbbszörözi a vírus hatását.

Emellett olyan tévhitek is fel-felbukkannak az indiai felhasználók (és vélhetően más országok) közösségi médiájában mint például az a valótlan állítás, hogy a fokhagyma fogyasztása vagy a forró fürdő eredményes lehet a koronavírus kezelésében. Nem véletlen, hogy India egyike volt az első olyan országoknak, ahol a rendkívüli intézkedések részeként bevezették rémhírterjesztésért kiszabható börtönbüntetést.

Álhírek a világ körül – Amerika az anti-dezinformációs stratégia kísérleti telepe

Nem csak Indiában terjednek nagy számban a valótlan tartalmak. A közösségi médiumokat ez az őket eddig ismeretlen mennyiségben elárasztó álhírhullám alaposan próbára teszi. Mivel a legtöbb dezinformáció terjedését hátráltató eszköz még erősen tesztfázisban van, egyelőre az Amerikai Egyesült Államokon kívül még nem számíthatunk ezek megjelenésére.

A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a közösségi médiumok fokozott figyelmet kell hogy szenteljenek az álhírek terjedésének. A Facebook és a Youtube álhírellenes stratégiával válaszolt az egyre növekvő igényre. PR szemszögből ez egy nagyon okos lépésnek bizonyult, hiszen ezzel megmutatták, hogy fontosak számukra a társadalmi érdekek.

De csak azért, mert egy ilyen stratégia kidolgozása jól hangzik, még egyáltalán nem biztos, hogy működőképes is. A New York Times szakértői, Gordon Pennycook és David Rand szerint a közösségi médiumok által bevezetett intézkedések nem csak nem működnek, még ronthatnak is a helyzeten azzal, hogy összezavarják a felhasználókat.

A Youtube létrehozott egy információs panelt, amin látható hogy melyik videó származik kormány által finanszírozott forrásból, a Facebook pedig hozzáadott egy „kontextus” menüpontot a hírfolyamon megjelenő bejegyzésekhez, amire kattintva különböző háttérinformációkat láthatnak a fogyasztók. Az ehhez hasonló megoldások elegendőnek tűnhetnek, hiszen köztudott, hogy a mainstream médiumok – bár nem tökéletesek – általában megbízhatóbbak a többi hírforrásnál.

A Facebook ingyenes reklámokkal segíti az Egészségügyi Világszervezet munkáját, hogy a hiteles üzenetek minél több helyen megjelenhessenek, miközben letiltja az olyan cégek hirdetéseit, akik félreinformálják a társadalmat – például azt állítva, hogy termékeik gyógyítják a vírust. A Twitter az Amerikai Egyesült Államokban élő felhasználóit automatikusan átirányítja a CDC weboldalára, ha érzékeli, hogy hiteles információkat keresnek.

Átgondolatlan módszerek és különös próbálkozások

A Harvard elemzése alapján azonban a közösségi médiumok által bevezetett változás, ami a cikkek forrása alapján próbálja meg felhívni a figyelmet a megbízhatatlan tartalmakra, nem eredményes. A kutatók ezt a következtetést 7000 amerikai felhasználó válaszai alapján vonták le. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a tesztalanyoknak a Facebook felületéhez hasonló kontextusban mutattak különböző hiteles és hiteltelen forrásokból származó híreket. A teszt végül egyértelműen kimutatta, hogy az emberek döntő többsége egyszerűen nem figyel a szerző kilétére, csak a címre és tartalomra.

Nem csak az okoz problémát, hogy az emberek nem figyelnek a forrásra, a stratégia egyes vélemények szerint már ott elbukik, hogy csak ezt az egy szempontot veszi figyelembe a megkülönböztetés során. A Sprinklr szoftvercég social listening platformja csak március 11-én 19 millió olyan említést számlált, amelyek a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódnak. Hogy ezt kontextusba helyezve tudjuk értelmezni, Donald Trump-ról ugyanezen a napon nagyjából 4 millió hír és bejegyzés szólt. A koronavírussal kapcsolatban megvizsgált tartalmak egy része bizonyítottan hiteles forráshoz köthető, rengeteg olyan van viszont, amik eredetét lehetetlen ellenőrizni, így az is lehetséges, hogy az információ eredetileg megbízható médiumtól származott, a közösségi médium mégis megbízhatatlannak jelöli azt.

Felmerültek persze más ötletek is a hamis hírek visszaszorításával kapcsolatban, a Facebook például azt is fontolóra vette, hogy a kétes tartalmakat „harmadik félként bevont tényvizsgálók által vitatott tartalom” jelzéssel látja el. Egy a hetekben kiszivárgott dokumentum szerint a Twitternek is voltak hasonló tervei. A New York Times kognitív pszichológus szerzői ennek hiányosságaira is rámutatnak.

Sajnos, mivel a hírek egy részéről nem lehet megállapítani, hogy hiteles forrásból származnak-e (legalábbis nem ennyire gyorsan), ezért csak a kevés, bizonyítottan hamis hír mellé kerülhet ki a jelölés. Bár a kutatók szerint az a megérzés, hogy az emberek az ilyen híreket elkerülik, helyes, az elmélet maga mégis csonka marad, hiszen a figyelmeztetés hiánya azt a hamis tudatot kelti, hogy a tartalom helyes.

Az álhírgyártók ontják magukból a kattintásvadász címekkel ellátott valótlan cikkeket, miközben a hitelesség ellenőrzése nehéz és időigényes feladat – éppen ezért nem elhanyagolhatóak az álhírek ellen kitalált stratégiák hiányosságai. Ezek a tények nem azt jelentik, hogy kizárólag a tudományos, hosszú évekig vizsgált megoldások működhetnek. 2008-ban például a Facebook kitalálta, hogy megkérdezi a felhasználókat, mi alapján tartanak egy hírt megbízhatónak, másokat pedig hamisnak, majd ezeket az adatokat felhasználta az akkori szűrőrendszerének kiépítéséhez. Bár többen is nevetségesnek tartották az ötletet, végül kutatás is igazolta, hogy a szűrő nagyon is hatékonyan működött.

Itthon egyelőre még várni kell

Magyar vonatkozású példa is akad, a Facebookon nemrég a közösségi platform saját hiteles hírgyűjteményét tette elérhetővé a hazai felhasználók számára:

Egészségügyi szervezetek híreit, a környezetedben lévők egészségének megóvásával kapcsolatos tippeket, illetve saját magad és a számodra fontos emberek számára használható eszközöket tesz elérhetővé a Koronavírus (COVID-19) tájékoztatási központ

– áll a leírásban. Az oldal azonban egyelőre még sok angol nyelvű elemet tartalmaz és egyelőre a többi próbálkozáshoz hasonlóan erről sem tudni, mennyire lesz hasznos.

A jelenlegi probléma gyökere abban rejlik, hogy a közösségi médiumok nagyobb figyelmet szentelnek hírnevük növelésének, mint a valóban működő rendszerek kiépítésének, másrészt pedig az időhiány is megnehezíti a dolgukat. Bebizonyosodott, hogy működő módszereket nem lehet egyszerűen a megérzésre alapozva létrehozni, hanem minden egyes jónak vagy akár rossznak tűnő ötletet hosszas tesztelésnek kell alávetni, majd következetesen és objektíven levonni az ezekből fakadó tanulságokat.

Trending Now

Klubest: Hal Melinda pszichológus lesz a protestáns újságírók vendége

A krízisek korának mentális veszélyeiről beszélgetnek az érdeklődők.

Közzétéve:

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy korábbi pódiumbeszélgetésen, fotó: MTI/Kovács Tamás

Hal Melinda klinikai szakpszichológus lesz a vendége a Protestáns Újságírók Szövetsége soron következő klubestjének, amelyet április 3-án, 17 órától tartanak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (XI. Budapest, Magyar tudósok körútja 3.). Az esten a krízisek kora, azaz napjaink reánk leselkedő mentális veszélyeiről lesz szó.

Tovább olvasom

Trending Now

Kampánnyal és kvízjátékkal hívják fel a figyelmet a kibertér veszélyeire

A Médiaunió Alapítvány az immár második éve futó “A kulcs te vagy” országos társadalmi célú kampányával, valamint a Digitális Szimat Kihívás nevű kvízjátékkal hívja fel a figyelmet az online térben előforduló visszaélésekre – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A szervezet közleményében azt írta, hogy

világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a digitális térben előforduló csalások száma és az így eltulajdonított összegek nagysága. Bár az európai statisztikák szerint Magyarország a kifejezetten biztonságos országok közé tartozik, megdöbbentő adat, hogy naponta három magyar család teljes megtakarítása kerül a kiberbűnözőkhöz.

Hozzátették: emellett az adathalászat is egyre nagyobb problémát jelent az óvatlanok számára.

A közlemény szerint a Médiaunió Alapítvány fennállásának 16. évében, 14. társadalmi célú A kulcs te vagy! című kampánya a pénzügyi és az adatvédelmi kihívásaira fókuszál. Célja, hogy felhívja a figyelmet a terület veszélyeire, tudatosítsa, hogy gyakorlatilag mindenki érintett, valamint edukálja a lakosságot a veszélyhelyzetek felismerésére, a helyes lépésekre. A kampányban a Médiaunió szakmai partnere a Kiberpajzs Program.

A közleményben arról is írnak, hogy a Magyar Bankszövetség és partnerei által összeállított Digitális Szimat kvízjáték bárkinek lehetőséget kínál az online önvédelmi ismeretek tesztelésére: a tudáspróba segítségével játszva megtanulhatók azok a trükkök és jelek, amelyekkel felismerhetők és kivédhetők a pénz vagy az adatok ellen irányuló egyre gyakoribb támadások.

A kvízjáték az egyik legnépszerűbb eleme az idén tizedszer megrendezett PÉNZ7 oktatási programnak, amelyen márciusban több mint 1250 iskola mintegy 200 ezer diákja vett részt – tették hozzá.

Mint írták,

a kérdéssor kitöltői diákok ezrein túl számos sportolóval, médiaszemélyiséggel és youtuberrel is összemérhetik tudásukat.

A Youtube-on több mint háromszázezer követővel rendelkező vlogger, Zsomac a kvízt végigjátszva elmondta: “Az online térben rengeteg veszély leselkedik rátok: ennek a programnak az a célja, hogy jobban megismerjétek a fenyegetéseket és nagyobb biztonságban legyetek.” A gamer a gyakori, SMS-ben érkező értesítésekről is beszélt – írták a közleményben.

“Már gyermekkoromban megtanultam, hogy idegeneknek sosem adhatunk ki személyes adatokat” – mondta a teszteket követően Domonkos Emese világbajnok kardvívó arra a kérdésre, mit nem kérhet el soha egy banki ügyintéző.

A válogatott párbajtőrös Büki Lili hozzáfűzte, hogy ha a pénzügyein túl akar az állítólagos bankos információkat, érdemes megszakítani a hívást, és felvenni a kapcsolatot a pénzintézettel.

A webkártya is praktikus lehet. Ha az online piactereken ilyennel fizetünk, biztos, hogy nem veszélyeztetjük a megtakarításainkat – idézték a közleményben Szappanos Pétert, a magyar labdarúgó-válogatott és a Paksi FC kapusát.

Nyikonyuk Balázs, a televízióból megismert tizenhat éves diákvállalkozó arra hívta fel a figyelmet, hogy miként bizonyosodjunk meg arról, hogy tényleg a bankárunkkal beszélünk-e: megoldásként a keresztazonosítás lehetőségét hozta fel – írták a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Az MI és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt az első Montágh Szalon témája

A Montágh Szalon első, szerdai eseményén a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolatról Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikussal, nyelvésszel, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett a Montágh Testület elnöke, Aczél Petra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Prószéky Gábor a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei előnyeinek nevezte, hogy ezek az eszközök az emberekkel ellentétben gyorsak és pontosak, azonban kiemelte, hogy “bár sokan elhiszik róluk, hogy intelligensek, azonban mégsem azok”, mivel problémamegoldó és hozzáigazodó képességük az emberekhez képest csekély.

Az amerikai OpenAI kutató laboratórium által kifejlesztett chatbot, a ChatGPT gyorsítja az életünket azzal, hogy összerakja nekünk azt a szöveget, amit mi felül tudunk bírálni, ha abban a helyzetben vagyunk. A probléma viszont az, hogy nagyon sok ember nincs felülbírálási helyzetben – mondta a nyelvész.

Hangsúlyozta:

mindez etikai kérdéseket is felvet, ugyanis mivel mi felügyeljük a szövegalapú párbeszédrendszert, ezért annak a helyességéért, tartalomelemzésért is a minket terhel a felelősség.

A ChatGPT jelenleg mintegy 180 milliárd angol nyelvű szóval dolgozik, így a chatbotban angol nyelvű szóból van a legtöbb. Második helyen a francia nyelv áll mintegy 3 milliárd francia szóval, a magyar nyelv pedig a tizenkilencedik a sorban: a chatbot körülbelül 127 millió magyar szóból merít, ami “körülbelül egy wikipédiányi mennyiség” – fogalmazott a nyelvész.

A nyelvész szemléltetésképpen megjegyezte, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 135 ezer szóból áll.

Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy ezek a mesterségesintelligencia-alapú nyelvi modellek lehetnek egy nyelv megmaradásának a tényezői a jövőben, különösen a kihalás szélén álló nyelvek esetében

– fogalmazott Prószéky Gábor.

A Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai által fejlesztett mesterségesintelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző, PULI nevű szoftver egyik fontos célja, hogy olyan hazai intézmények, többek között a magyar államigazgatás szervei, továbbá bankok, biztosítók használhassák, melyek teljes joggal félnek elküldeni tartalmaikat, adataikat a világ nagy cégeinek kiszolgáltatni – hangsúlyozta a nyelvész.

A Montágh Testületet a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hozta létre, célja, hogy a közmédia csatornáin kizárólag olyan műsorvezetők, riporterek, hírolvasók, narrátorok és tudósítók szerepeljenek, akik alkalmasságukkal és felkészültségükkel megfelelnek a közszolgálati televíziózás és rádiózás magas minőségi követelményeinek.

A közmédia tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testületének kiemelt feladata az anyanyelvi és a viselkedéskultúra ápolása, ezáltal a kulturális értékőrzés, valamint értékteremtés támogatása.

A Montágh Szalont a tervek szerint a jövőben kéthavonta fogják megrendezni, ahol a meghívott előadókkal többek között közéleti, kommunikációs, tudományos és sport témákban tartanak beszélgetéseket.

Borítókép: Aczél Petra, a Montágh Testület elnöke és Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főigazgatója a Montágh Szalon első eseményén a budapesti Hungarian Art and Business kortárs művészeti központban 2024. március 27-én. A rendezvény témája a mesterséges intelligencia és a nyelvhasználat közötti kapcsolat volt

Tovább olvasom