Kövess minket!

Trending Now

A magyar hölgyek körében is egyre hódítanak a podcastok

Online kutatás készült az on demand audio médium itthoni hallgatási szokásairól.

 

Bár a podcast hazai piaca még mindig kicsi, a tavalyi évhez képest egyre emelkedik a magyarországi felhasználók, azon belül is a hölgyek aránya – derült ki egy friss hazai kutatásból, amely az on demand audio médium itthoni hallgatási szokásait vizsgálta. Az online kérdőíves, több mint 1000 podcasthallgató bevonásával készült felmérésnek köszönhetően még számos, a fentiekhez hasonló érdekes összefüggésre derült fény.

 

A Betone Studio 1166 fős mintán végzett nem reprezentatív online kérdőíves kutatást, amelyben a hazai podcasthallgatási szokásokat vizsgálta. Céljuk az volt, hogy képet kapjanak arról, hogyan használjuk mi, magyarok ezt a még viszonylag újnak számító on demand audio médiumot. A felmérésben résztvevők között közel azonos arányban voltak a nők és a férfiak, a 72 százalékuk pedig 18 és 35 év közötti fiatal volt.

 

A podcasthallgatók kétharmada diplomás

„A kutatásnak köszönhetően megtudhattuk, hogy a többség, azaz a válaszadók 43 százaléka tavaly kezdett el podcastokat hallgatni. A 2019-ben csatlakozók túlnyomó része nő, míg a három éve vagy régebben podcastet hallgatók többsége férfi. Ezzel az elmúlt évben nagyjából kiegyenlítődött a nemek aránya a közönségben” – nyilatkozta Román Balázs, a kutatást készítő Betone Studio kreatív producere, aki arra is kitért, hogy míg a hölgyek a kulturális, közéleti témájú, illetve a talk show jellegű műsorokat részesítik előnyben, addig a férfiakat inkább a sportműsorok kötik le.

 

„Ennél is érdekesebb a válaszadók iskolai végzettségét mutató eredmény – amely igazolta a nemzetközi tendenciákat – ugyanis a 66 százalékuk felsőfokú végzettségű, illetve 27 százalékuk jelenleg is tanul. Azaz kijelenthetjük: a podcast egyelőre az értelmiségi fiatalok médiuma” – tette hozzá Román Balázs. A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók jelentős többsége, mintegy 95 százaléka telefonról éri el és fogyasztja ezeket a tartalmakat, a legkedveltebb felület a Spotify: a kérdőív kitöltőinek 64 százaléka ezen a felületen hallgatja a műsorokat. Utána a sorban az Apple Podcast lejátszó következik, amit a válaszadók 22 százaléka használ.

 

A többség elfogadja a reklámok jelenlétét

A kutatás megállapította azt is, hogy az emberek leginkább magyar nyelven – jellemzően utazás, sportolás vagy otthoni házimunka közben – hallgatnak podcastokat. Valamint a válaszadók közel fele átlagosan hetente 1-3 órát tölt ezzel, és a felhasználók jellemzően végighallgatják a műsorokat, legyenek azok fél, vagy akár egy óránál is hosszabbak.

Román Balázs azt is elárulta, hogy minden korosztály elfogadja és megérti, hogy a podcastok nagy általánosságban nem készülhetnének el támogatók, szponzorok, reklámok nélkül. „A megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarja a szponzor jelenléte. Ehhez persze az is kell, hogy a szponzorok tartalmilag illeszkedni tudjanak az adott műsorhoz, vagy a reklámok mennyisége ne tegye próbára a hallgatók figyelmét” – tette hozzá a szakember.

Trending Now

Online előadást tartottak a cancel culture áldozatai

A diákoknak és az oktatóknak is tartanak antirasszista képzéseket, ahol a fehér-ellenes narratíva áll a középpontban.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A tanárokat és a diákokat is igyekeznek érzékenyíteni az Egyesült Államokban, különböző képzésekkel a sokszínűségről, az antirasszizmusról és a fehér-ellenességről. Ennek egyik legutóbbi állomása a Floridai Egyetemen volt, ahol nemrég a hallgatóknak tartottak tréninget. Az előadásról az egyik diák küldött képeket a The College Fix oldalának.

A tréningen különböző feladatok voltak, ahol például meg kellett határozni a méltányosság és az igazságosság fogalmát, és elmagyarázták a diákoknak a kiváltságosság fogalmát is.

De voltak olyanok is, ahol egy szituációt írtak le a szervezők, majd a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, hogy mi a helyes válasz az adott helyzetre.

Az egyik ilyen szituáció egy fehér bőrű férfiról, Tanner-ről szól, aki egy mexikói, salsa és sombrero témájú bulit akart tartani. Az egyik ismerőse, Luca azonban mérges lett ennek hallatán, mert szerinte ez sértő a mexikói kultúrára és viccet csinál belőle Tanner, ami miatt szólt is neki. A kérdés ezzel kapcsolatban az volt, hogy mit csináljon Tanner, mi a helyes reakció?

A válaszok között szerepel az, hogy Tanner megszakítja a kapcsolatot Lucával, és azt mondja róla, hogy nagyon érzékeny. A másik válaszlehetőség az, hogy Tanner meghallgatja Luca gondját, de arra kéri, hogy legyen kevésbé mérges, amikor vele beszél erről. A harmadik válasz szerint Tanner-nek meg kellene köszönnie, hogy az ismerőse szólt neki, mert neki eszébe sem jutott, hogy problémás lehet a parti. Eszerint Tanner azt is elmondja, hogy többet fog tanulni a kulturális kisajátításról, és nem fog többet ilyen hibát elkövetni. A beszámolók szerint a helyes válasz az utóbbi volt. 

A képzésen videókat is mutattak a diákoknak, és arra hívták fel a figyelmüket, hogy nem helyes azt mondani, hogy „Minden élet számít” (All Lives Matter). Ez a szervezők szerint ahhoz hasonlítható, mint amikor a tűzoltók kimennek egy égő házhoz, de nem azt kezdik el oltani, hanem a szemben lévő, ép épületet, mondván, hogy mindegyik ház számít.

Az a hallgató, aki megmutatta a The College Fix-nek a képzés anyagait, úgy érzi, hogy őt félrevezette az egyetem. A tréning ugyanis úgy volt beharangozva, mintha az kötelező lenne, ez azonban nem így van, aki nem végzi el a kurzus, nem kap semmiféle büntetést. Ő csupán egy üzenetet kapott, hogy túllépte a határidőt a tréning esetében, mivel nem végezte még el azt, így kiderült számára, hogy bár mindenki azt hiszi, kötelező a kurzus, egyáltalán nem az.

Mindeközben antirasszista képzésen vehettek részt a Tulane Egyetem tanárai is áprilisban. Ennek a célja az volt, hogy a résztvevők antirasszistává váljanak, megértsék, hogy működik az elnyomás, és hogy olyan közösséget építsenek, amelyik fellép a rasszizmus ellen. Az eseményen a leírás szerint részt vett az aktivista Ibram X. Kendi, aki több könyvet is írt már az antirasszista felfogásról. Neki az egyik könyvét ajándékba is adták az első 500 jelentkezőnek a program szerint.

De olyan esemény is volt nemrég, ahol éppen a mainstream baloldali ideológiával mentek szembe a szervezők és olyan előadókat hívtak meg, akik a cancel culture áldozatai lettek. Az esemény a Yale Egyetemen zajlott online térben, az egyik előadó Abigail Shrier volt, a másik pedig Ryan Anderson.

Mindkét meghívott vendég a transzneműségről és annak veszélyes ideológiájáról írt könyvet, amelyet aztán egyes oldalak levettek a listájukról vagy cenzúráztak – írja a V4NA Hírügynökség.

Abigail Shrier szerint a mostani generációnak, akik a cancel culture közepette nőnek fel, kell egy kis optimizmus. Tudniuk kell, hogy szembe mehetnek egyes elvekkel, ideológiákkal és nem baj, ha nem értenek egyet velük.

Az írónő szerint ráadásul az amerikai társadalom nem is annyira megosztott, mint azt sokan gondolják. A probléma valójában egy apró, szélsőbaloldali aktivistákból álló kisebbséggel van, akik a közösségi médián keresztül hibáztatnak másokat.

Ryan Anderson arról beszélt az előadáson, hogy lehet, hogy ők tévednek a műveikben, de erre nem az a megoldás, hogy megpróbálják eltörölni a könyveiket, és levenni a listákról. Sokkal inkább értelmes vitát kell indítani ilyen esetekben. A szerző szerint senkinek nem szabad hagynia, hogy megfélemlítsék és hallgatásra kényszerítsék.

Tovább olvasom

Trending Now

Idén sem lesz Sziget fesztivál

Európa egyik legnagyobb fesztiválja, amely Magyarország legfontosabb turisztikai rendezvénye, 2022-ben nagy visszatérést tervez.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

“Sajnos lejárt az idő, döntenünk kellett az idei Szigetről. Szomorú szívvel, de felmérve a felelősségünket, látva a bizonytalanságok sokaságát, akár az utazás, a szállások, a vendéglátás és a védettségi igazolások hazai és nemzetközi szerepe terén, arra az elhatározásra jutottunk, hogy mostantól inkább a jövő évi Szigetre készülünk” – közölte Kádár Tamás, a fesztivál főszervezője.

A szervezők tervei szerint 2022-re a hosszú szünet utáni nagy visszatéréshez méltó rendezvényekkel készülnek.

Kádár Tamás elmondta, hogy a két fesztiválmentes év a szervezők, a rendezvényekhez kapcsolódó cégek és dolgozók életét nagyon megnehezítette, az iparág rengeteg szereplőjét, a zenészektől a vendéglátósokon át a technikai alvállalkozókig szinte ellehetetlenítette.

Az ország két másik nagy könnyűzenei rendezvényét, a soproni Telekom VOLT-ot és zamárdi Balaton Soundot sem rendezik meg idén, ezek szervezői már március közepén bejelentették ezt.

A nagy koncerteket és fesztiválokat sorra mondják le szerte Európában, emellett a nemzetközi turnék is elmaradnak a bizonytalanság miatt.

Borítókép: Közönség a finn Alma (Alma-Sofia Miettinen) énekes-dalszerző koncertjén a 27. Sziget fesztiválon az óbudai Hajógyári-szigeten 2019. augusztus 13-án

Tovább olvasom

Trending Now

A korábbi német klasszis is úgy járt, mint Petry Zsolt

Egy rasszista üzenet miatt távoznia kellett a német labdarúgó-bajnokságban szereplő Hertha BSC felügyelő bizottságából Jens Lehmann korábbi német válogatott kapusnak.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Az egyesület befektetőjének, Lars Windhorstnak az egyik szóvivője szerdán közölte, hogy a Windhorst által irányított cég felbontotta az 51 éves szakemberrel kötött tanácsadói szerződést, ezzel Lehmann a Herthánál elfoglalt pozíciójából is távozott. A 61-szeres válogatott exfutballista egy évvel ezelőtt Jürgen Klinsmann helyére érkezett Windhorst cégéhez, és ezzel a berlini klub felügyelő bizottságába.

Az ügy előzménye, hogy a Sky televízió szakértőjeként dolgozó, 12-szeres német válogatott Dennis Aogo az Instagramon megosztott egy Whatsapp-üzenetet, amelyben Lehmann rá utalva azt írta: „Dennis a ti fekete emberetek, hogy meglegyen a kvóta?”

Lehmann később a Twitteren bocsánatot kért az üzenet miatt, de a helyzetén ez már nem változtatott.

„A Hertha BSC távol tartja magát a rasszizmus minden formájától, az ilyen kijelentések pedig egyáltalán nem felelnek meg azoknak az értékeknek, amelyekért klubunk kiáll és aktívan kampányol”
 –  kommentálta a történteket Werner Gegenbauer, a Hertha elnöke.

A Dárdai Pál vezetőedző által irányított Hertha BSC a Bundesligában a kiesés elkerüléséért küzd – írja a Nemzeti Sport.

Mint ismert, korábban Petry Zsolt kapusedzőt politikai véleménye miatt menesztették a Herthától.

Tovább olvasom