Kövess minket!

Trending Now

A kulturális és kreatív szektornak kulcsszerepe lehet a gazdaság újraindításában

A kulturális és kreatív szektoron (CCI) belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság.

A kulturális és kreatív szektor (CCI) a járvány által leginkább sújtott iparág, de kulcsszerepet kell játszania az európai gazdaság talpraállásában. Ezt állapította meg az európai közös jogkezelők szervezete (GESAC) megbízásából készített, kedden publikált tanulmány.

Az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31 százalékkal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el. Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27 százalék) vagy az autógyártásé (25 százalék) sem – áll az EY által készített anyagban, amelyet az Artisjus zeneipari blogja, a dalszerzo.hu ismertetett.

Mint írták, a CCI-n belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90 százalékos a visszaesés), ezután jön a zene (76 százalék) és a vizuális művészetek (38 százalék). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9 százalék). A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt.

Nem pusztán a közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak. Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása pedig megnöveli a költségeket, csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke.

Mindezek azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba fektetni, aminek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, és súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.

A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69 százalékáért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44 százalék között. Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10 százalékát adja, szemben az összeurópai 4 százalékkal.

A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket – áll a tanulmányban.

A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpraállásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció – Jean-Michel Jarre zenész vezetésével – magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.

2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé.

Mint írták, a szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítménye. Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A CCI szektorban működő cégek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29 százalék.

A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5 százalékról 2018-ra 10,8 százalékra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54 százaléka) az önkormányzati finanszírozás.

A tanulmány a szektor talpra állításához javaslatokat is tesz. Az EY szakértői azt javasolják, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (EU-s szinten például 2 százalékot) fordítsák a CCI szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését.

Az EY szakértői szerint a szektor megerősítéséhez egy olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.

A tanulmány számos, a különböző területeket összefogó nagy iparági szervezet adatai és szakértői interjúk alapján készült.

Trending Now

Újabb őrület: gendersemleges lesz a Toy Story két mesehőse

A gyerekeknek el kell búcsúzniuk a megszokott Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság elnevezésektől, a készítők ugyanis gendersemlegesen fogják gyártani ezentúl a figurákat.

Közzétéve:

Flickr

A Toy Story mesékből is jól ismert Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság figurája. A pár egyértelműen egy férfiből és egy nőből állt, akiknek gyerekeik is voltak. Ezzel a sztereotipikus ábrázolással azonban most le akar számolni a figurák gyártója, a Hasbro, és bejelentették, hogy ezentúl gendersemlegesen fogják gyártani a játékokat. A kiegészítők segítségével a gyerekek dönthetik majd el, hogy a játékok milyen neműek legyenek – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Így Krumplifej uraság új neve csak Krumplifej lesz a nemi semlegesség jegyében, és a változások már idén megtörténnek. Ősztől pedig már egy komplett krumplifej családot is lehet majd kapni, amiben lesz kettő felnőtt figura, akiknek a neme nem lesz meghatározva, és egy bébi krumpli. A nemileg semleges játékoknál így a gyerekek dönthetik majd el, hogy milyen neműek legyenek a szülők, nem lesz nekik előre mondva, hogy ő egy uraság, ő pedig egy asszonyság.

A Hasbro döntése viszont nem mindenkit győzött meg. A híres műsorvezető, Piers Morgan például ironikusan arról írt a közösségi oldalán, hogy egy világjárvány közepette a Hasbrónak nincs jobb dolga, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnának kedvezni a felvilágosult embereknek.

Egy önmagát nem binárisnak azonosító Twitter-felhasználó pedig inkább azon van felháborodva, hogyan kezeli a gyártó a munkásait, mintsem azon, hogy milyen névmást használnak egy játékukra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Nálunk is elindította a tényellenőrzést a Facebook

Azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közzétéve:

Borítóképünkön Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, fotó: MTI / EPA / Michael Reynolds

Magyarországon is elindította úgynevezett független tényellenőrző programját a Facebook. A technológiai óriás azt ígéri, hogy az AFP-vel együttműködésben gátat szab az álhírek terjedésének.

Közleményükben azt írják,

ha egy tényellenőrző hamisnak értékel egy hírt vagy egyéb tartalmat, azt a hírfolyamban lejjebb pozicionálja, jelentősen csökkentve ezzel azoknak a számát, akik előtt az álhírnek minősített tartalom megjelenik.

Hozzáteszik, azok a Facebook-oldalak és domainek, amelyeken újra és újra hamisnak ítélt tartalmakat osztanak meg, elvesztik a bevételszerzési és hirdetési lehetőséget, illetve érzékelni fogják elérésük csökkenését is.

Megjegyzik továbbá, ha egy bejegyzést hamisként jelöl meg a külső tényellenőrző partner, a Facebook figyelmezteti a bejegyzés olvasóit és megosztóit erre. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a külső tényellenőrző partnerek nem távolíthatnak el fiókokat vagy oldalakat a közösségi felületről.

Az AFP által működtetett ellenőrző hálózat így már 17 európai országra terjed ki, és 12 európai nyelven működik. A Facebook jelenleg több mint nyolcvan tényellenőrző partnerrel dolgozik együtt, amelyek világszerte több mint hatvan különböző nyelven ellenőrzik a tartalmakat. A vállalat e tevékenység további bővítését tervezi.

Tovább olvasom

Trending Now

Dupla annyi kibertámadás érte a vírus ellen küzdőket

A kórházak, a gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok voltak a kiemelt célpontok.

Közzétéve:

Pixabay

Kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelmet támogató iparágakat 2020-ban, mint amennyi 2019-ben. A kiberbűnözők olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyek elsősorban a koronavírus elleni küzdelemben vállaltak szerepet, így például a kórházak, gyógyászati és gyógyszeripari gyártók, valamint az ellátási láncot működtető energetikai vállalatok.

Az IBM Security X-Force kedden az MTI-hez elküldött jelentésben kiemelik: a leginkább támadott iparág 2020-ban a feldolgozóipar és az energetika, ezeket követte a pénzügyi és a biztosítási szektor. A bűnözők kihasználták azt is, hogy közel 50 százalékkal nőtt a gyártásban és az energetikában egyaránt létfontosságú ipari vezérlőrendszerek (ICS) sebezhetősége.

A cég a jelentés adatait több mint 130 országban naponta több mint 150 milliárd biztonsági esemény vizsgálatára alapozta.

A világjárvány átalakította azt, hogy mit tekintünk kritikus infrastruktúrának, és ezt a támadók is felismerték.

Számos szervezet először kényszerült a védekezés frontvonalába – függetlenül attól, hogy a koronavírussal kapcsolatos kutatás, az oltóanyaggyártás, az élelmiszerlánc vagy a védőfelszerelések gyártása a profilja – idézi a közlemény Nick Rossmannt, az IBM X Force, a kibertámadások felderítésével és az incidensek kezelésével foglalkozó szervezetének a vezetőjét.

A jelentés szerint a leggyakrabban hamisított márkák TOP10-es listáját olyan cégek vezetik, amelyek a távmunka alatti kapcsolattartáshoz kínálnak megoldásokat, például a Google, a Dropbox és a Microsoft.

Ugyancsak a lista elején vannak az online kereskedelmi brandek, az Amazon és a PayPal, valamint a Youtube és a Facebook, amelyekre a hírfogyasztás miatt támaszkodtak az emberek tavaly. Meglepő módon a hetedik leggyakrabban hamisított márka 2020-ban az Adidas volt.

A jelentésből kiderül, hogy az áldozatok digitális környezetének legsikeresebb támadási módja a sérülékenységek keresése és kihasználása volt (35 százalék) tavaly – első alkalommal az évek során -, amelyet az adathalászat (31 százalék) követett.

A jelentés szerint az IBM által megfigyelt támadások 31 százaléka Európát érintette, itt volt a legtöbb zsarolóvírus által elkövetett támadás. Mindemellett Európában több belső fenyegetést észleltek, mint bármely más régióban, és kétszer annyi ilyen támadás történt, mint Észak-Amerikában és Ázsiában együttvéve – írták.

Tovább olvasom