Kövess minket!

Trending Now

A kulturális és kreatív szektornak kulcsszerepe lehet a gazdaság újraindításában

A kulturális és kreatív szektoron (CCI) belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság.

A kulturális és kreatív szektor (CCI) a járvány által leginkább sújtott iparág, de kulcsszerepet kell játszania az európai gazdaság talpraállásában. Ezt állapította meg az európai közös jogkezelők szervezete (GESAC) megbízásából készített, kedden publikált tanulmány.

Az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31 százalékkal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el. Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27 százalék) vagy az autógyártásé (25 százalék) sem – áll az EY által készített anyagban, amelyet az Artisjus zeneipari blogja, a dalszerzo.hu ismertetett.

Mint írták, a CCI-n belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90 százalékos a visszaesés), ezután jön a zene (76 százalék) és a vizuális művészetek (38 százalék). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9 százalék). A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt.

Nem pusztán a közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak. Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása pedig megnöveli a költségeket, csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke.

Mindezek azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba fektetni, aminek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, és súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.

A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69 százalékáért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44 százalék között. Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10 százalékát adja, szemben az összeurópai 4 százalékkal.

A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket – áll a tanulmányban.

A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpraállásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció – Jean-Michel Jarre zenész vezetésével – magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.

2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé.

Mint írták, a szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdasági teljesítménye. Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A CCI szektorban működő cégek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29 százalék.

A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5 százalékról 2018-ra 10,8 százalékra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54 százaléka) az önkormányzati finanszírozás.

A tanulmány a szektor talpra állításához javaslatokat is tesz. Az EY szakértői azt javasolják, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (EU-s szinten például 2 százalékot) fordítsák a CCI szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését.

Az EY szakértői szerint a szektor megerősítéséhez egy olyan jogi környezet kialakítása szükséges, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.

A tanulmány számos, a különböző területeket összefogó nagy iparági szervezet adatai és szakértői interjúk alapján készült.

Trending Now

Ennyiért kelt el az Abbey Road utcanévtáblája

A Beatles-rajongók kedvelt londoni utcája, az Abbey Road egyik utcanévtáblája talált gazdára egy árverésen.

Közzétéve:

Flickr

A londoni St. John’s Wood városnegyed utcája neves lemezstúdiónak ad otthont, valamint egy Beatles-album is viseli a nevét, borítóján látható a popzene történetének egyik leghíresebb felvétele, az Abbey Road zebráján átkelő négy zenész.

A BBC beszámolója szerint a leütési ár messze meghaladta az előzetesen becsült 1000-2000 fontot. Az utcanévtábla 37 200 fontért (15,7 millió forint) kelt el.

Az utcanévtábla egyike az ikonikus, fehér alapon fekete és piros westminsteri utcanévtábláknak, amelyeket 1967-ben tervezett Sir Misha Black brit építész és dizájner. Az árverésen ezen kívül további 274 utcanévtábla is új gazdára lelt.

A westminsteri városi tanács megbízásából eladott tételek összesen 143 517 fontot hoztak, még az utolsó pillanatokban is érkeztek licitek a világ minden tájáról.

“Londoniként elejétől a végéig óriási móka volt a város utcanévtábláinak elárverezése, nagy megtiszteltetés, hogy a részese lehettem” – mondta Catherine Southon, a nevét viselő aukciósház tulajdonosa.

“Döbbenetes volt az árverést kísérő érdeklődés és a nemzetközi licitharc” – tette hozzá.

Az Abbey Road a világ egyik leghíresebb lemezstúdiója. Az eredetileg kilencszobás házat 1829-ben építették, 1928-ban a Gramophone Company vásárolta meg, ők alakították át hangrögzítő stúdióvá. Eleinte klasszikus zenei felvételeket készítettek, de repertoárjuk gyorsan bővült jazz- és popzenével.

Borítókép: a Beatles-album borítóján az Abbey Road zebráján átkelő négy zenész

Tovább olvasom

Trending Now

Évek óta átveri fizetős hirdetőit a Facebook

Hosszú ideje rossz adatokat mutat a potenciális fizetős hirdetők számára a Facebook, ezzel félrevezetve az ügyfeleit.

Közzétéve:

Pixabay

Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook bizonyos alkalmazottai már évekkel ezelőtt hangot adtak annak a vállalaton belül, hogy a fizetős hirdetőket félrevezetik azzak, hogy potenciálisan mennyi ügyfelet érhetnek el a közösségi hálozaton belül. Ezek a bizonyos alkalmazottak úgy vélték, hogy

a Facebook alaposan felpumpálta a számokat, ami mögött semmiféle valóságalap nem volt.

Az Origo arról ír, hogy az ügyet most a Financial Times vette elő, mégpedig a 2018-ban a Facebook ellen indított per ügyiratai közül. Ezek alapján az vehető ki, hogy

a vállalat teljes tudatában volt annak, hogy a hirdetések feladásakor a potenciálisan elérhető felhasználók számánál egy szándékosan felülbecsült adatot adott meg, ami többek között annak tudható be, hogy nem vették figyelembe a duplikált vagy kamu felhasználói fiókokat.

Az iratból kiderül, hogy a Facebook operatív igazgatója, Sheryl Sandberg már 2017-ben elismerte a probléma létezését, amire több alkalmazott, többek között Yaron Fidler termékmenedzser is ajánlott megoldási lehetőségeket. A vezető azonban úgy vélte, hogy ezzel “jelentős csapás érné” a bevételeket, úgyhogy inkább figyelmet kívül hagyta a dolgot.

Sandberg számára egy válaszlevélben Fidler újra megjegyezte, hogy ezekre a bevételekre sosem szabadott volna szert tenniük, hiszen hibás adatokra épülnek. Míg egy másik alkamazott azt írta, hogy a számítások “nagyon mélyen hibásak”.

A Facebook természetesen próbált védekezni, egészen konkrétan azzal, hogy a potenciális elérést mutató kalkuláció valójában csak iránymutatásra szolgál, és egyáltalán nem befolyásolja, hogy a valóságban kiket lehet elérni az adott hirdetéssel és ez mennyibe fog kerülni. Ennek azonban rögtön ellent mond az ügyiratokban előhozott további belsős levelezés, amiben a Facebook egyértelműen kijelenti, hogy a “potenciális elérés kétséget kizáróan az egyik legfontosabb adat a hirdetések létrehozásakor”, és hogy a hirdetők alaposan támaszkodtak erre, amikor a reklámkampányaikat és költéseiket megtervezték.

Nem az első eset

Korábban már előfordult hasonló, amikor a Facebook mesterségesen felülbecsülte a videós tartalmak nézettségeit, ezzel azt sugallva a potenciális hirdetőknek és partnereknek, hogy messze többen nézik az oldalra feltöltött videókat, mint valójában. Ez számos esetben ahhoz vezetett, hogy különböző szerkesztőségek jelentősen nagyobb energiát fektettek a Facebook-videókba, mint más tartalmakba, azonban miután később bebizonyosodott, hogy ezek közel sem érnek el annyi embert, az ezzel foglalkozó munkatársakat el kellett bocsátani, illetve újraszervezni a működést.

Ahogy a fentebbi esetnél, úgy itt is tisztában volt vele a Facebook, hogy mit csinál, és ezzel kapcsolatban számos belsős levelezés zajlott le, amelyekben a munkatársak arra kérték a vezetőséget, hogy oldják meg a problémát.

A bírósági információkból kiderült, hogy a Facebook szándékosan egy megtévesztő számítást vett alapul a nézettség meghatározásakor. Eredetileg az lett volna a terv, hogy az összes néző számát elosztják azzal az idővel, amíg az adott felhasználó ténylegesen nézte is a videót. Ehhez képest végül az összes megtekintésre fordított időtartamot elosztották az adott videó nézettségével – ez utóbbi a gyakorlatban bárkit jelentett, aki legalább 3 másodpercet megnézett az adott anyagból.

A Facebook számításai szerint ezzel körülbelül 60-80 százalékkal becsülték felül a közösségi oldalon megjelenő videók értékét a hirdetők számára.

De ezek csak a belső számítások. A gyakorlatban az derült ki, hogy bizonyos esetekben ez jelenthetett akár 150-900%-os felülbecslést is. Ezek alapján pedig nem csoda, hogy számos tartalomgyártó úgy döntött, hogy ebbe nagyon is megéri időt, energiát és pénzt fektetni más platformokkal szemben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Trending Now

Újabb őrület: gendersemleges lesz a Toy Story két mesehőse

A gyerekeknek el kell búcsúzniuk a megszokott Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság elnevezésektől, a készítők ugyanis gendersemlegesen fogják gyártani ezentúl a figurákat.

Közzétéve:

Flickr

A Toy Story mesékből is jól ismert Krumplifej uraság és Krumplifej asszonyság figurája. A pár egyértelműen egy férfiből és egy nőből állt, akiknek gyerekeik is voltak. Ezzel a sztereotipikus ábrázolással azonban most le akar számolni a figurák gyártója, a Hasbro, és bejelentették, hogy ezentúl gendersemlegesen fogják gyártani a játékokat. A kiegészítők segítségével a gyerekek dönthetik majd el, hogy a játékok milyen neműek legyenek – számol be róla a V4NA Hírügynökség.

Így Krumplifej uraság új neve csak Krumplifej lesz a nemi semlegesség jegyében, és a változások már idén megtörténnek. Ősztől pedig már egy komplett krumplifej családot is lehet majd kapni, amiben lesz kettő felnőtt figura, akiknek a neme nem lesz meghatározva, és egy bébi krumpli. A nemileg semleges játékoknál így a gyerekek dönthetik majd el, hogy milyen neműek legyenek a szülők, nem lesz nekik előre mondva, hogy ő egy uraság, ő pedig egy asszonyság.

A Hasbro döntése viszont nem mindenkit győzött meg. A híres műsorvezető, Piers Morgan például ironikusan arról írt a közösségi oldalán, hogy egy világjárvány közepette a Hasbrónak nincs jobb dolga, mint azon gondolkodni, hogy hogyan tudnának kedvezni a felvilágosult embereknek.

Egy önmagát nem binárisnak azonosító Twitter-felhasználó pedig inkább azon van felháborodva, hogyan kezeli a gyártó a munkásait, mintsem azon, hogy milyen névmást használnak egy játékukra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom