Kövess minket!

Trending Now

A koronavírusnak köszönhetően megtanuljuk használni az internetet

Nincs értelme szépíteni a helyzetet, a vírushelyzet sokak számára negatívumok sorozatát rejti magában, a kötelező szobafogságtól az állások elvesztéséig. Vannak azonban olyan területek, amelyekre kifejezetten jó hatással lehet az izoláció, ilyen például a digitális átalakulás egy részének felgyorsulása. Ez alkalmat teremt mind az otthon ülő közönség, mind pedig a hirdetők és cégtulajdonosok számára, hogy megtanulják jobban kihasználni az internet adta lehetőségeket.

A vírus terjedésének kevés vidám oldala közül az egyik, hogy a távolságtartás miatt az emberek egyre kreatívabb szolgáltatásokat találnak ki saját maguk vagy közösségük számára. Kínában példáula bulizni vágyó tömegek igényei miatt megjelent az úgynevezett cloudclubbing jelenség, aminek a lényege, hogy rengeteg koncertterem tart élő közvetítést. Felpezsdültek az online játszható közösségi játékok is, amelyeket a gyerekek már nemcsak arra használnak, hogy kikapcsolódjanak, hanem arra is, hogy rajtuk keresztül tanuljanak. Sok tanár kénytelen diákjait online oktatni, aminek van egy nagy előnye: az órákról felvétel készül, így azokat később némi utómunka és vágás segítségével, csomagokba rendezve akár értékesíteni is lehet majd. Kevésbé komoly fejleményei is vannak a válságnak, a Facebookon például elterjedt egy olyan videó, amelyen az látható, hogy valaki drónnal sétáltatja a kutyáját, miközben az eszközt otthona biztonságából irányítja.

A komolyabb átalakulásokra visszatérve a felgyorsult digitalizációnak számos előnye lehet. Sok ágazat generál jelenleg olyan tartalmakat, melyeket a későbbiekben értékesíteni lehet, illetve amelyek nagy mennyiségű adatot szolgáltatnak egy esetleges későbbi elemzéshez. Rengeteg múzeum indított online múzeumlátogatást, és sok koncertterem élő közvetítést nyújt az üres termekben játszó zenekarok koncertjeiről. Az ilyen eseményekről készült felvételek később felhasználhatók például zeneelemző programok készítéséhez.

Az online oktatási rendszerek nagyot nyernek a helyzeten, a kialakult káosz és kapkodás miatt pedig sokan egyszerre több lehetőséget is igyekeznek kiaknázni – ami viszont csak a hatékonyság csökkenéséhez (és a kiadások növekedéséhez) vezet. A vészhelyzetben érdemes kicsit lassítani és átgondolni, mi is a cél tulajdonképpen. Nem feltétlenül kell attól tartani, hogy egy hét kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz a gyermekekben vagy akár az egyetemi hallgatókban, ellenben sokkal több idő jut egy minőségi, működőképes távoktatási rendszer kiépítésére, ha a tanévet kitoljuk, és időt adunk a tanulóknak. Sean Micheal Morris, a Colorado Egyetem professzora arra figyelmeztet az NPR cikkében, hogy  kapkodás miatt pedagógia helyett – találó kifejezésével élve –„pánikgógiába” torkollhat a távoktatás, pedig mindenkinek jobb, ha inkább kis lépésekben történik az átállás.

A hirdetők számára is jó tanulási lehetőséggel kecsegtet a vírus: mivel a fogyasztók nagy része otthon ül, lehetőség nyílik a kísérletezésre az online felületeken, a közösségi médiában. Az emberek nagy része jelenleg megoldást és nyugalmat, szórakozási lehetőséget keres, és ez csak egyre inkább igazzá válik az idő előrehaladtával. Ennek megfelelően lehetőség nyílik a hirdetők számára, hogy sokkal mélyebb, hosszabb anyagokkal is kísérletezzenek – például oktatóanyagokkal, értéket nyújtó tartalmakkal –, azaz arra használják az internetet, amire ki lett találva: hogy összekössék az embereket egymással (és magukkal).

Az IOL cikke szerint itt az ideje annak is, hogy a vállalatok a felhőbe költözzenek. Ha eddig nem volt elég sürgős az infrastruktúra átalakítása, a járványügyi helyzet miatt azzá vált, így érdemes elgondolkozni azon, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen váltás. Sokan csak azért nem vágtak eddig bele a projektbe, mert nem érezték szükségét, vagy nem volt rá idejük, pedig a felhőbe való költözéssel könnyen megspórolhatóak a karbantartási, védelmi és adatkezelési költségek.

Azáltal, hogy az elhalasztott eseményeket online kényszerülnek megszervezni a rendezvényszervezéssel foglalkozó ügynökségek, sok olyan új tapasztalatot nyerhetnek, amire eddig nem volt lehetőség. Mivel a jelenlegi helyzet megbocsáthatóbbá teszi a hibákat és megengedőbbé a fogyasztókat, illetve a közvetítések közönségét, kevesebb az ok a félelemre. Az is nagy teljesítménynek számít már ugyanis, ha sikerül legalább digitális formában pótolni egy rendezvényt és ezáltal minimalizálni a veszteséget.

Az internetes kommunikáció tehát – úgy tűnik – megtelik jelentéssel és interaktivitással. Elmondhatjuk, hogy bár a vírus által okozott válság nagy, „szerencsére” olyan korban ért minket, amikor a digitális világ segítségünkre lehet abban, hogy a fizikai elszigeteltséget a digitális kommunikációval ellensúlyozzuk. Létezik olyan kutatás, amely szerint a közösségi média és a túl sok internethasználat önmagában nem káros, inkább az ártalmas, ha passzív fogyasztóként kezeljük. Azok az emberek viszont, akik interaktív módon használják, kimutathatóan boldogabbak.

Többen külön Facebook-csoportokat alapítottak azzal a céllal, hogy megosszák a környezetükben élőkkel a híreket, és segíthessenek azokon, akik rászorulnak. Amerikában pedig tanárok fogtak össze abból a célból, hogy a Google Docs segítségével olyan ötleteket gyűjtsenek, amelyek segítenek a hatékony távoktatás kialakításában. Mivel a fizikai világban nem tudják megbeszélni érzéseiket, a nyitott kultúrájukról és gyakori érintkezéseikről híres olaszok a Facebookon tesznek közzé rövid üzeneteket arról, hogy mi jár a fejükben, és hogyan töltik a mindennapjaikat.

Beppe Severgnini, a The New York Times (olasz) újságírója úgy fogalmazott:

„Kis manifesztumokat osztanak meg (…), amelyek olyanok, mint a palackba zárt üzenetek.”

Vagy említhetjük az amerikai Core Power Yoga és Kindness Yoga jógastúdiókat, amelyek ingyenes távjógaórákat tartanak, mivel az összes jógatermüket be kellett zárniuk.

Kétséges, hogy ezek a kommunikációs formák a vészhelyzet után is megmaradnak-e, de az biztos, hogy a hatásuk tartós lesz: nagyon gyorsan rengeteg új dolgot tudtunk meg az internetről és annak újfajta felhasználási formáiról. Az újszerű, kreatív tartalmakon túl izgalmas következtetésnek látszik, hogy az internet képes valódi összeköttetést teremteni az emberek között.

Az utóbbi években sokkal több negatív cikk jelent meg a kapcsolattartási céllal létrehozott internetes szolgáltatásokról, mint amennyi pozitív. Dunát lehetne rekeszteni azokkal a jelentésekkel és tanulmányokkal, amik hangsúlyozzák az internetezéssel töltött idő káros mivoltát. Ezek az egyoldalú információk abba az irányba mozdították a társadalmat, hogy a világhálót ne lehetőségekkel teli eszköznek, hanem inkább függőséget okozó, a nagyvállalatok által irányított veszélyes szolgáltatásnak lássák.

Fontos azonban felismerni ezt a pozitív hatást, mégpedig a következő okból kifolyólag: rengeteg embernek még ma sincs minőségi, használható internet-hozzáférése. Azok közül, akiknek van, nagyon sokan nem tudják használni a digitális oktatás hiánya és az ebből következő digitális kompetenciák alacsony szintje miatt.

A The Washington Post cikke rávilágít arra, hogy az Egyesült Államokban éppen a járvány kitörése miatt bukkant felszínre ez a probléma. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság kutatása szerint 21 millióan nem rendelkeznek gyors internetszolgáltatással – ami a világhálón küldött egyre nagyobb méretű fájlok, grafikák, videók mellett ma már szinte egyet jelent a nem létező internettel. A Pew Research Center 2018-as  kutatása szerint ötből egy amerikai gyermek (az óvodás korútól a tizenkettedikes korosztályig) nem fér hozzá olyan eszközhöz, amelyen van internet, vagy csak nem megfelelő gyorsaságú internettel rendelkezik. Ez a jelenlegi vészhelyzetben az egyre elterjedtebb távoktatás miatt jelentős problémát okoz.

A tanulság tehát kettős: egyrészt itt az ideje az internetet a pozitívumokkal együtt szemlélni és kreatívabban élni az általa teremtett lehetőségekkel, mind a fogyasztók, mind pedig a hirdetők szempontjából. Másrészt a világháló jelentőségének tudatában el kell érni, hogy a lehető legszélesebb réteg férhessen hozzá az internetes tartalmakhoz, hiszen a minőségi információ szabad áramlásából mindenki profitálhat.

Trending Now

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Az utókornak szánják az üzeneteket.

Közzétéve:

Magyar Zene Háza

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

Ünnepi pillanat a mai: a ház középpontjában elhelyezett időkapszula az épülés időszakának megörökítése a jövő számára – mondta el a helyszínen Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű, egyedi kialakítású tetőzetének origója alá került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyar Zene Háza a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervei alapján – a magyar M-Teampannon partnerségével – épül a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében, a leromlott állapotú Hungexpo irodaházak helyén.

“Az épület zsenialitását nem csak mi vettük észre” – jegyezte meg, felidézve, hogy a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, majd 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.


Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója közölte, hogy

a kapszulában széles körű zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, az épülethez köthető “ereklyéket”, valamint sajtómegjelenéseket helyeztek el.

A beruházás kronológiáját például az MTI hírei rögzítik, az építkezés mérföldköveit pedig az M1 aktuális csatorna híradós anyagai mutatják be.

A Magyar Zene Háza organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete

Az időkapszulában elhelyezett hordozóra 25 magyar vonatkozású vagy magyar művészek által előadott zenemű került, többek között magyar népdal, gregorián zene, Bartók-, Haydn-, Bach-, Beethoven- és Liszt-művek, valamint Cseh Tamás, az Európa Kiadó, a Tankcsapda, Ákos felvételei.

Baán László és Batta András egyaránt hangsúlyozták:

a Magyar Zene Háza egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.

“A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű programkínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzenéjének történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget” – közölte Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. A földszinti előadótermekben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat.

Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz. Olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön itt létre, amely elsősorban iskolai és gyerekcsoportok számára kiemelten nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus, valamint a könnyűzene terén egyaránt megkerülhetetlen új helyszíne lesz a zenei oktatásnak – számolt be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette: a Magyar Zene Háza építése a “finomhangolásnál” jár, a szerkezetkész épületben már a belső munkák folynak, a koncerttermek és a kiállítóterek kialakítása kezdődik meg. Karácsony előtt a nagyközönség is birtokba veheti az egyedülálló zenei intézményt – mondta el Batta András.

Borítókép: A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN a Magyar Zene Házát

Tovább olvasom

Trending Now

Már tavasszal jöhet az EU-ban a digitális oltási igazolvány

Még a nyár előtt bevezethetik az Európai Unióban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltás beadását tanúsító igazolványt, amellyel szabadabban lehet majd utazni – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kancellár hangsúlyozta, hogy egyelőre a vírus új, erősen fertőzőképes mutációinak terjedése áll a tagállamok figyelmének középpontjában.

Különösen súlyos a járványhelyzet Csehországban és Szlovákiában, “de Magyarország is arról számolt be, hogy egy harmadik hullámmal terhes nehéz helyzetre számítanak” – tette hozzá.

Ugyanakkor abban is minden tagország egyetértett, hogy szükség van digitális oltási igazolványra

– fűzte hozzá Angela Merkel.

Mint mondta, az EU-tagok önállóan, nemzeti szinten vezetik majd be az újítást, de a tagállami igazolványok egy uniós szintű megoldás révén az egész EU-ban érvényesek lesznek.

Így a digitális oltási igazolvánnyal szabadabban lehet majd utazni a közösségen belül, és az új megoldás lehet az alapja annak is, hogy az unión kívüli országokból érkezők beutazhassanak az EU-ba.

Hangsúlyozta: az új intézmény bevezetése egyáltalán nem jelenti, hogy csak az utazhat, akinek van digitális oltási igazolása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban “semmiféle politikai döntés nincs még”.

Kifejtette: az alacsony átoltottsági arány miatt mindez egyelőre “nem is téma, de elő kell készíteni”. A fejlesztés három hónapot vehet igénybe – ismertette Angela Merkel.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

Tovább olvasom