Kövess minket!

Trending Now

A járvány az idősek körében is gyorsította a digitalizációt

A koronavírus-járvány következtében a hatvan év fölöttiek körében is nőtt az igény az adatforgalmat igénylő mobilkommunikációra – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az NMHH kommunikációs igazgatóságának pénteki közleménye szerint az újszerű igények kiszolgálására már nem feltétlenül alkalmasak az idősebb korosztály által többségében használt 2G-s és 3G-s telefonok, a fejlettebb technológiájú és gyorsabb internetkapcsolatra alkalmas 4G-s vagy akár 5G-s készülékeket érdemes vásárolni nekik.

Az NMHH megbízásából készült, a szüleivel rendszeresen kapcsolatot tartó 35-59 évesek körében végzett kutatásból az látszik, hogy a nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, az idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni egy okostelefon funkcióival.

Hozzátették, a kiemelt rizikócsoportba tartozó hatvan év felettiek is egyre gyakrabban végeztek adatforgalmat igénylő tevékenységeket a Covid-19 első hulláma alatt. “Az idősebb korosztály tagjai egyre nagyobb rutinnal használják a videóhívást, amikor például nem tudnak részt venni egy családi eseményen (52 százalék), vagy ha valaki a családból elutazott (50 százalék). Ötödük (22 százalék) pedig már akkor is használja, ha csak rossz napja van, vagy éppen meg akarja beszélni a napi történéseket” – idézték a közleményben Karl Károlyt, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályának vezetőjét.

A hatóság közölte, az egyedi igényekre szabott mobil szolgáltatáscsomag megtalálásában az NMHH online kalkulátora is segítséget nyújthat. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai mobilszolgáltatók mindegyikénél létezik elérhető áron olyan konstrukció, amelynél a népszerű üzenetküldő, audio- és videóchat-alkalmazások által felhasznált adatmennyiség nem számít bele az adatforgalomba.

Trending Now

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Az utókornak szánják az üzeneteket.

Közzétéve:

Magyar Zene Háza

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

Ünnepi pillanat a mai: a ház középpontjában elhelyezett időkapszula az épülés időszakának megörökítése a jövő számára – mondta el a helyszínen Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Hozzátette, hogy az utókornak szóló üzenet az épület 80 méter átmérőjű, egyedi kialakítású tetőzetének origója alá került, amely egyben a hanghullám ihlette padlóburkolati díszítés kezdőpontja is.

Baán László emlékeztetett arra, hogy Magyar Zene Háza a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú tervei alapján – a magyar M-Teampannon partnerségével – épül a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében, a leromlott állapotú Hungexpo irodaházak helyén.

“Az épület zsenialitását nem csak mi vettük észre” – jegyezte meg, felidézve, hogy a házat 2019-ben legjobb nemzetközi középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, majd 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards pályázatán. A házat ez év első napjaiban a CNN és a World Architecture Community is 2021 legjobban várt épületei közé választotta.


Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója közölte, hogy

a kapszulában széles körű zenei válogatást, az intézmény tervpályázatával, kivitelezésével, koncepciójával kapcsolatos főbb dokumentumokat, az épülethez köthető “ereklyéket”, valamint sajtómegjelenéseket helyeztek el.

A beruházás kronológiáját például az MTI hírei rögzítik, az építkezés mérföldköveit pedig az M1 aktuális csatorna híradós anyagai mutatják be.

A Magyar Zene Háza organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete

Az időkapszulában elhelyezett hordozóra 25 magyar vonatkozású vagy magyar művészek által előadott zenemű került, többek között magyar népdal, gregorián zene, Bartók-, Haydn-, Bach-, Beethoven- és Liszt-művek, valamint Cseh Tamás, az Európa Kiadó, a Tankcsapda, Ákos felvételei.

Baán László és Batta András egyaránt hangsúlyozták:

a Magyar Zene Háza egyfajta zenei beavató intézményként a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához, a világon egyedülálló tartalomkínálattal, a 21. századi technikán alapuló interaktív állandó és időszaki kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő rendezvényekkel és szabadtéri koncertekkel.

“A Magyar Zene Háza attól lesz egyedi, hogy itt egy helyen összpontosul a kiállítás, az élő zene és a zenepedagógia hármasa. Sokszínű programkínálaton keresztül kíséri el a látogatókat a zene birodalmába. Az épület földalatti szintje a kiállítások tere, amely izgalmas tárlatokkal, a korszerű technológiai megoldásokkal változtat a hagyományos múzeumélményen. Az állandó kiállítás átfogó zenetörténeti képet ad Európa és benne hazánk zenetörténetének legfontosabb fordulópontjain keresztül. Az időszaki kiállítótérben elsőként az elmúlt fél évszázad magyar könnyűzenéjének történetét feldolgozó tárlat várja majd a közönséget” – közölte Batta András, az intézmény ügyvezető igazgatója.

Elmondása szerint az időszaki kiállítások mellett egyedülálló élményt nyújt a hangdóm is, amely egy félgömb alakú kupolatérben különleges hang- és vetítéstechnikával hoz létre változatos hangtereket. A földszinti előadótermekben és a szabadtéri színpadon a friss tehetségek és a népszerű fellépők is megmutathatják magukat.

Az emelet a zenepedagógia és a popkulturális digitális könyvtár helyszíne lesz. Olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön itt létre, amely elsősorban iskolai és gyerekcsoportok számára kiemelten nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus, valamint a könnyűzene terén egyaránt megkerülhetetlen új helyszíne lesz a zenei oktatásnak – számolt be az intézmény vezetője.

Mint hozzátette: a Magyar Zene Háza építése a “finomhangolásnál” jár, a szerkezetkész épületben már a belső munkák folynak, a koncerttermek és a kiállítóterek kialakítása kezdődik meg. Karácsony előtt a nagyközönség is birtokba veheti az egyedülálló zenei intézményt – mondta el Batta András.

Borítókép: A világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta a CNN a Magyar Zene Házát

Tovább olvasom

Trending Now

Már tavasszal jöhet az EU-ban a digitális oltási igazolvány

Még a nyár előtt bevezethetik az Európai Unióban az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltás beadását tanúsító igazolványt, amellyel szabadabban lehet majd utazni – mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a tagállami kormány-, illetve államfőket összefogó Európai Tanács videokonferenciája után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A kancellár hangsúlyozta, hogy egyelőre a vírus új, erősen fertőzőképes mutációinak terjedése áll a tagállamok figyelmének középpontjában.

Különösen súlyos a járványhelyzet Csehországban és Szlovákiában, “de Magyarország is arról számolt be, hogy egy harmadik hullámmal terhes nehéz helyzetre számítanak” – tette hozzá.

Ugyanakkor abban is minden tagország egyetértett, hogy szükség van digitális oltási igazolványra

– fűzte hozzá Angela Merkel.

Mint mondta, az EU-tagok önállóan, nemzeti szinten vezetik majd be az újítást, de a tagállami igazolványok egy uniós szintű megoldás révén az egész EU-ban érvényesek lesznek.

Így a digitális oltási igazolvánnyal szabadabban lehet majd utazni a közösségen belül, és az új megoldás lehet az alapja annak is, hogy az unión kívüli országokból érkezők beutazhassanak az EU-ba.

Hangsúlyozta: az új intézmény bevezetése egyáltalán nem jelenti, hogy csak az utazhat, akinek van digitális oltási igazolása. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban “semmiféle politikai döntés nincs még”.

Kifejtette: az alacsony átoltottsági arány miatt mindez egyelőre “nem is téma, de elő kell készíteni”. A fejlesztés három hónapot vehet igénybe – ismertette Angela Merkel.

Tovább olvasom

Trending Now

A járvány után is folytatnák az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is – közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az ezer fős, reprezentatív mintán végzett felmérés szerint a teljes- vagy részmunkaidős munkavállalók 37 százalékának volt lehetősége az otthoni munkavégzésre január végén.

Főként Budapesten és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében terjedt el ez a lehetőség. Az értelmiségi munkakörben foglalkoztatottak harmada dolgozott folyamatosan távmunkában, míg a szakmunkásoknál 10 százalék volt ez az arány – írták.

A felmérés adatai szerint, ha lehetőség lenne rá, heti egy napot a foglalkoztatottak 7 százaléka, két napot 15 százaléka, három napot 16 százaléka, négy napot 7 százaléka, öt napot 31 százaléka dolgozna szívesen otthon hetenként.

A kutatásból kiderült: a jellemzően otthonról dolgozók az átlagnál kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat, 32 százalékuk jelezte, hogy az egyáltalán nem megterhelő számára mentálisan, míg a home office lehetőségekkel nem rendelkezők esetében ez az arány csak 18 százalék.

Azt írták: a megkérdezettek több mint fele bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltások hatására nyárra már teljesen felszabadulhat az ország a korlátozások alól.

A távmunka lehetőséggel jelenleg nem rendelkezők az átlag feletti arányban gondolják, hogy ez megtörténhet, míg a legalább három napot otthonról dolgozók kevésbé bizakodóak – tették hozzá.

Megjegyezték: a felmérés alapján a lakosság fele a korlátozások feloldása után is igyekszik majd betartani a jelenlegi biztonsági intézkedéseket – például a maszkviselést és a távolságtartást -, a nők, valamint az idősebb (60-79 éves) korosztály tagjai az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak erre.

Tovább olvasom