Trending Now
5 trend a „még digitalizáltabb” világban, ami a márkákat is érinti
Szakértők szerint a felgyorsult digitalizáció során a márkák várhatóan több energiát fordítanak majd a párbeszédre. A hirdetések interaktívabbak lesznek és több teret adnak a fogyasztói véleményeknek. A podcastok és a képalapú keresők szerepe felértékelődik, míg a közösségi médiás megjelenések a hagyományos hirdetések jövője megkérdőjeleződik.
Melyek a legkiemelkedőbb digitális marketing tendenciák az elkövetkező évben? Hogyan fogják a marketingszakemberek növelni és fenntartani a márka ismertségét egy olyan digitális világban, ahol az egyetlen állandó tényező a változás? Már szinte klisének hangzik, de 2020-ban és a következő években semmi sem lesz olyan, mint ahogy eddig megszoktuk. A verseny egyre nehezedik, de a jó hír, hogy a marketingszakemberek egyre felkészültebben állhatnak hozzá a problémákhoz annak köszönhetően, hogy sokkal több adat felett rendelkezhetnek majd. Még akkor is, ha valaki nem lehet szakértője minden olyan témának, aminek lenni szeretne, 2020-ban kénytelen kockázatot vállalni, gyorsan lecsapni az új technológiákra és folyamatosan újraértékelni az eredményeket a legújabb adatok alapján. A következő trendek ismerete a Social Zoom Factor szerint ebben nyújt segítséget.
1. Újragondolt digitális jelenlét
Egy vállalkozás „bérelt terepen” való kiépítése korábban sem volt okos ötlet, mégis mára rengetegen alapozzák hirdetési stratégiájukat a Facebookra és az Instagramra. A digitális jelenlét ésszerűsítése kritikus jelentőségű lesz a 20-as évek elején. Az ügyfeleknek könnyen meg kell találniuk a márkát, de lehetőleg egy olyan platformon, amely az adott márka birtokában van, nem pedig egy másik cég fennhatósága alatt.
Az olyan közösségi médiumok, mint a Facebook, olyan gyakorisággal és kiszámíthatatlansággal változtatnak a hirdetési szabályokon, amit már alig lehet követni, ráadásul a szigorú pontrendszernek köszönhetően az is megtörténhet, hogy a cég előzetes bejelentés nélkül letiltja egy vállalat oldalát. Még azok az iparágak is, amelyek a múltban lassan vezették be az új eszközöket, kénytelenek új médiaformátumokat, digitális platformokat és technológiákat kipróbálni a zaj áttörése érdekében, mivel a régi módszerek kora egyre inkább hanyatlóban van.
Pam Moore, a Forbes által közölt 10 legfontosabb közösségi média befolyásolójának egyike, a Marketing Nutz alapító-vezérigazgatója szerint itt az idő, hogy ne a mainstream irányába induljanak a marketingesek, hanem a korszakváltás adta lehetőségeket kihasználva fedezzék fel a podcastok, az interaktív tartalmak, az egyre népszerűbb nem-szövegalapú keresők világát.
2. A márkák emberibbé válnak
A márkák „humanizálása” 2020-ban követelmény, nem opció. A vállalati brosúrák és telefonos reklámok ideje végérvényesen lejárt. A meglévő és leendő ügyfelek elvárják, hogy emberként, partnerként kommunikáljanak velük és választ kapjanak a kérdéseikre.
A vállalatvezetőknek érdemes munkavállalóikba fektetni azt az energiát és pénzt, amit elavult hirdetési technológiákra pazarolnának. Az alkalmazottak támogatása, érdekképviseleti programokba való bevonása olyan „digitális hadsereg” kiépítésének eszközei, amely révén sokkal jobb márkaismertség érhető el a közösségi médián, mint amit egy sajtóközlemény valaha is képes lenne produkálni.
Az is fontos azonban, hogy a közönséggel való folyamatos kapcsolattartás megmaradjon, ám ez többé nem képzelhető el passzív formában. Az alapját olyan diskurzus kell hogy képezze, amely bizalmat ébreszt, felhatalmazást ad, inspirál és szórakoztat, egyszerre eredményez hatást és pozitív megtérülést (ROI).
Pam Moore szerint a hangerőt az influenszerek segítségével lehet növelni. Az influenszer marketing olyan élő, lélegző közösségre kell hogy épüljön, ami élénk tranzakciókkal, interakciókkal jár a márka és az ügyfelek között – azaz jóval többről kell szólnia, mint hogy egy celeb kirak egy logóval ellátott fotósorozatot. Moore kutatásai szerint az amerikai márkák 68,8%-a már most is használ valamilyen formában influenszer marketinget, további 21,3% pedig tervezi, hogy beépíti az általános marketing mixbe. Ebbe a kis- és nagyvállalatok is beleértendők, hiszen sokféle árkategória között lehet válogatni és egyáltalán nem feltétel a magas költségvetés. Minden platformon lehetséges influenszereket alkalmazni, tehát érdemes az Instagram mellett a LinkedInen, a Twitteren, a Facebookon és a YouTube-on is körülnézni az Instagram mellett. Sok feltörekvő felhasználó van, aki lelkesen keresi az együttműködési lehetőségeket.
Ráadásul a 10–50 000 követővel rendelkező mikro-influenszereknek átlagosan 41,7% -kal magasabb az elköteleződési aránya, mint az 500.000–1 millió követővel rendelkező nagyobb befolyásolóké. Ennek oka az, hogy az emberek gyakran csak azért követik a “hírességeket”, mert híresek, valójában nem kattintanak rájuk, nem kötik őket valódi érzelmek
3. Audiovizuális tartalmak és újfajta keresési módok
Mivel egyre nagyobb számban használunk hang- és képalapú tartalmakat, a hang- és képalapú keresés is egyre népszerűbbé válik. Érdemes felkészíteni tehát a márkához kapcsolódó tartalmakat arra, hogy hang alapján is megtalálhatóak legyenek. Egyes előrejelzések szerint:
- Az összes keresés 50% -a hangalapú lesz a jövőben
- A hangasszisztensek felhasználóinak 72% -a napi szinten alkalmazza a hangalapú keresést
- Amerikai adatok alapján a hangalapú vásárlás 2022-re az eddigi 2 milliárd dollárról 40 milliárd dollárra növekszik majd
- A Google keresések 19%-t már most is a képalapú teszi ki és ez a jövőben nőni fog
A hang- és képalapú keresés azért is fontos, mert a következő években várhatóan folytatódni fog az áttérés a dinamikusabb tartalmak felé. A nyugati marketingszakemberek 82,2% -a azt állítja, hogy 2020-ban növelni tervezi a videóval kapcsolatos beruházásokat, 49% pedig a márka YouTube-os jelenlétét emelte a prioritások közé.
A vizuális tartalmak növekvő népszerűségével összhangban a Google, a Pinterest és a Bing is egyre nagyobb figyelmet szentelnek a képkeresési szolgáltatásaik fejlesztésének. A Google és a Pinterest egyaránt rendelkezik saját „Lens” keresőprogrammal, amely kameraalkalmazáson keresztül felismeri az objektumokat és a tájékozódási pontokat.
4. Interaktívabb tartalmak
A személyes, emlékezetes élménymarketing szerepe egyre nő és ennek megfelelően fontosabbá válik az interaktivitás. A marketingszakembereknek a nagy zaj miatt egyre szórakoztatóbb és érdekesebb megoldásokat kell kitalálniuk. A közösségi hálózatok, például az Instagram és a Twitter könnyen használható arra, hogy szavazást indítsunk rajtuk vagy valamilyen más módon vonjuk be a márkaközösséget egy eseménybe.
Az olyan kreatív kampányok, melyek már az első naptól kezdve interaktív formában vonják be az embereket a márkával való ismerkedésbe, nagy elköteleződést érhetnek el.
5. A hiúságból adódó mérési hibák kora leáldozóban van
Nem csak az ügynökségek, de maguk a közösségi médiumok is, mint például az Instagram, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a valódi és értelmes elkötelezettség elérésére és a releváns tartalom megjelentetésére. A statisztikai adatok és a programok működése is sokat finomodott az elmúlt években, így egyre precízebb mérések elvégzésére adódik lehetőség.
Az Instagram a közelmúltban kezdte el tesztelni annak az új fejlesztésnek a gyakorlati működését, ami a későbbiekben elrejti a kedveléseket és a hozzászólásokat a nyilvánosság elől. Ennek következményeként a marketingszakemberek továbbra is láthatják a kedveléseket saját bejegyzésükön, de mások számára rejtve maradnak. Remélhetőleg hamarosan véget ér az a gyakorlat, amit néhány csaló ügynökség folytatott a hamis követők vásárlásával és a botok használatával az elkötelezettségi mutatók felpumpálása érdekében.
A 2020-as évekre még inkább igaz lesz, hogy a digitális marketing olyan mint egy maraton, nem pedig mint a sprint: a hosszú távú, lassabban megmutatkozó eredmények képezik a stabil jövőkép alapját.
Trending Now
Kövér László: az európai demokrácia védelmében korlátozni kellene a techóriásokat
Az uniós tagországok parlamenti elnökeinek konferenciáján a többi között a közösségi média kérdésében is felszólalt a magyar házelnök.
Ha komolyan féltjük az európai demokráciát, akkor elsősorban a nagy technológiai cégek működésére kellene korlátozó szabályokat hozni multilaterális keretek között – jelentett ki a magyar Országgyűlés elnöke az MTI-nek értékelve az uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának első napját a spanyolországi Palmában még hétfőn.
“Ebben az összefüggésrendszerben, amit itt ma hallottunk, meg ami az európai diskurzust uralja, ebben csak az úgynevezett liberális demokráciákon kívüli, azaz az autoriter államok felől fenyegető veszélyre szoktak kitérni, miközben a liberális demokráciákon belül érzékelhető azoknak az informális magánhatalmaknak a nyomása és manipulatív ereje – utalnék itt csak Soros úrnak a hálózatára –, amelyek Magyarországon sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a demokrácia működésére” – fogalmazott Kövér László.
A konferencia első napján “A liberális demokráciák új kihívásaival szembesülő Európai Unió stratégiai autonómiája a közösségi média és a mesterséges intelligencia korszakában, kül- és védelempolitikai szemszögből: Oroszország Ukrajna elleni illegális inváziója és a közel-keleti konfliktus” témájában szólaltak fel a résztvevők.
A házelnök szerint kétségkívül létező veszély a demokráciák befolyásolása, a közvélemény manipulálása, de kifogásolta, hogy a felszólalók nagy többsége kizárólag Oroszország fenyegető szerepét emelte ki.
“Valószínűleg a kollégák egyike sem volt abban a helyzetben, mint a magyar kormánypárti politikusok, hogy különböző internetes platformok letiltsák a közösségi oldalukat, vagy korlátozzák a megszólalásuk lehetőségét” – jegyezte meg.
Kövér László úgy vélte: az első nap tanulsága, hogy meg kell próbálni a vita témáit jobban összpontosítani az értelmes párbeszéd érdekében. “Olyan témát érdemes választani, amelyben az egyetértés, a konszenzus lehetősége nagyobb, mint másban, érdemes azt keresni, hogy mi az, ami valóban összeköt bennünket, és valóban együtt tudunk működni” – hangsúlyozta.
Jövőre hazánkban találkoznak a házelnökök
Elmondta, hogy a tagállami parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fórumának számító, következő házelnöki konferenciának jövő májusban Magyarország ad otthont, és ennek megvitatandó témáit az év végégig kell meghatározni, és az EU parlamentjeinek jövő februári, főtitkári találkozóján kell bemutatni.
A tervek szerint a konferencia végén a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el, amelybe Magyarország számos módosító indítványát beépítették. “Elértünk sok eredményt, amiben meg nem, abban pedig lábjegyzetben a különvéleményünket jelezni fogjuk, hogy ne legyen félreértés, hogy mihez járultunk hozzá” – mondta Kövér László.
Az európai házelnöki konferencia az utolsó hivatalos esemény Spanyolország uniós elnökségi tisztségéhez kapcsolódóan, amelyet 2023. második félévében töltött be. Az eseményen 39 tagállami parlamenti kamarai elnök és 11 alelnök, valamint öt uniós tagjelölt ország és kilenc meghívott ország képviselői vesznek részt.
Trending Now
Korszakalkotó a Delta mesterséges intelligenciával alkotott műsorvezetője
Korszakalkotónak nevezte a köztelevízió Delta című műsora mesterséges intelligenciával alkotott szereplőjének felbukkanását Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában.
Egy héttel ezelőtt mesterséges intelligencia segítségével alkotott műsorvezető mutatkozott be a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsorában. A Bíró Ada névre keresztelt műsorvezető megjelenését, arcát és hangját egyaránt mesterséges intelligencia hozta létre.
Szűts Zoltán médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem dékánja szerint az Ada megjelenését övező kíváncsiság, komoly érdeklődés és médiafigyelmem is jelzi, hogy a technológia forradalmi és korszakalkotó.
Közölte:
az igazinak tűnő, gép alkotta műsorvezető iránti érdeklődés azért jelentős, mert a technológiát eddig leginkább szövegek generálása kapcsán ismerték, a Deltában viszont három dimenzióban, kiváló képi minőségben, gyakorlatilag magától szólal meg a mesterséges intelligencia.
Szűts Zoltán úgy vélekedett: a technológia jóvoltából rengeteget profitálhatnak majd az emberek, az a jövőben megkönnyítheti munkájukat, életüket, és hatékonyabbá teheti az orvoslást, oktatást, utóbbiakat személyre szabottá teheti.
Fontos, hogy átlátható legyen ugyanakkor a technológia fejlesztése, és az előállított tartalom felhasználása során mindenképpen jelölni kell, hogy azt mesterséges intelligencia hozta létre, sőt adott esetben azt is, “min tanult”, milyen tartalmakból szerezte tudását – hívta fel a figyelmet a médiakutató.
A Delta című műsor vasárnaponként 16:10-től kerül adásba a Dunán; Bíró Ada, a mesterséges intelligencia segítségével megalkotott képi és nyelvi modell legközelebb tudományos érdekességekkel jelentkezik a műsorban.
Trending Now
Prőhle Gergely lesz a vendég a protestáns újságírók következő klubestjén
Létezik-e a keresztény Európa? – a Protestáns Újságírók Szövetsége rendezvényének résztvevői erre a kérdésre keresik majd a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatójával.
A május 8-án, szerdán délután 5 órától a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.) tartott esemény meghívója szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője mellett meglepetésvendégként egy ismert borász is bemutatkozik.
A szervezők az ingyenes rendezvényre mindenkit várnak, de a részvételi szándék előzetes jelzését kérik a prusz@lutheran.hu címen vagy ezen a linken.
Az klubest plakátja:
