Kövess minket!

Trending Now

4 tipp a jobb védekezéshez, ami nem gátolja a hatékony (táv)munkát

A Micro Focus szakértői szerint fontos, hogy a szakemberek olyan megoldásokat használjanak a kockázatok és a felhasználói tevékenységek monitorozásához, amelyek a munkavégzés hatékonyságának fenntartását is biztosítják.

Ami a járvány hatására az utóbbi pár hónapban történik világunkkal, az olyan, mint egy megvalósult sci-fi regény. Az élet minden területén olyan új helyzetekkel szembesülünk, amilyenekre sosem számítottunk, így a „business as usual” kifejezés is értelmét vesztette. A kiberbűnözők a jelek szerint azonban nem kapták meg erről a memót. Egyre gyakrabban támadnak, visszaélve a nehéz helyzettel, sőt, bizonyos esetekben magát a vírust is kihasználják a rosszindulatú tevékenységeikhez. Hamis üzeneteket küldözgető csalók például különféle, a COVID-19-hez kapcsolódó hazugságokkal próbálnak pénzt vagy adatokat kicsikarni a hiszékeny és aggódó emberekből.

Mindeközben a vállalatok gőzerővel azon dolgoznak, hogy minél gyorsabban tudjanak alkalmazkodni az új helyzethez, a legtöbb esetben részben vagy teljes egészében otthonról dolgozó személyzettel. A prioritás most az üzleti működés fenntartása vagy újraindítása, a kiberbiztonsági kockázatok kezelése pedig a háttérbe szorul, mivel ez utóbbi sokszor a hatékonyság rovására megy. Léteznek azonban olyan gyakorlatok és megoldások, amelyek támogatják az agilitást, ugyanakkor hatékonyan csökkentik a távoli munkavégzési környezethez társuló kockázatokat.

Új típusú veszélyek monitorozása

A kiberbűnözők előszeretettel vetnek be COVID-19-témájú adathalász e-maileket, rosszindulatú kódokat tartalmazó dokumentumokat és oldalakat, illetve social engineering technikákat, hogy beférkőzhessenek a vállalatok rendszereibe. Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítani az ilyen jellegű fenyegetések kivédésére. Ahhoz, hogy ezt támogatni tudják, a Micro Focus a biztonsági információkat és eseményeket kezelő ArcSight megoldását egy olyan csomaggal egészítette ki, amely kifejezetten a koronavírushoz kapcsolódó malware-eket vizsgálja.

Biztonságos hozzáférés a távoli felhasználóknak

Mivel rengeteg alkalmazott dolgozik távolról, ezért jóval nehezebbé vált a fenyegetések központosított kezelése, azonosítása és megelőzése. Csökkenti azonban a rizikót, ha VPN-hálózatot használunk, biztosítva a titkosított forgalmat a céges hálózat és a végpontok között. Tovább növeli a biztonságot, ha többlépcsős hitelesítést alkalmazunk a felhasználók bejelentkeztetésénél, tehát a jelszó és felhasználónév kombinációja mellett egyéb azonosítást is megkövetelünk, például a felhasználónak be kell gépelnie egy, a telefonjára küldött kódot is.

Természetesen a többféle autentikációs módszer együttes kezelése nehézségeket okozhat, a NetIQ Advanced Authentication segítségével azonban egyszerűen, egyetlen keretrendszeren belül kezelhetők a különféle hitelesítési technológiák. Ezt a megoldást ráadásul a Micro Focus július végéig ingyenesen bocsátja a vállalatok rendelkezésére, hogy megkönnyítse számukra a biztonság fenntartását a válságos helyzetben is.

Dokumentumok és fájlok biztonságos elérése

Nem kell kompromisszumot kötni, ha meg akarjuk őrizni a vállalati dokumentumok biztonságát, illetve szeretnénk, hogy a felhasználóink bármilyen eszközről elérjék a munkájukhoz szükséges fájlokat. Létezik olyan „vállalati felhasználásra szánt Dropbox” eszköz, amellyel mindez megvalósítható. A Micro Focus Filr pont ilyen, ráadásul ezt is térítésmentesen vehetik igénybe a szervezetek egészen szeptember végéig.

Felhasználói profilokkal történt visszaélések megfigyelése

A jelenlegi körülmények között nehéz megállapítani, mi számít normálisnak. Azok a paraméterek, amelyeket néhány hónapja annak tekintettünk és ennek megfelelően beállítottunk a monitorozó rendszerünkben, mára elavultnak számítanak. A felhasználói tevékenységeket követő rendszernek gyorsan kell alkalmazkodnia az új feltételekhez, és képesnek kell lennie a távolról dolgozó alkalmazottak megfigyelésére is, hogy észlelhessük az elmúlt hetek aktivitásaihoz képest gyanús tevékenységeket. A felügyelet nélküli gépi tanulást alkalmazó technológiák, köztük például az Interset UEBA szerencsére megbirkóznak ezzel a feladattal. A megoldás képes gyorsan, napokon belül alkalmazkodni az új helyzethez, feltérképezni és elemezni az új szokásokat, és meghatározni, milyen új tevékenységek számítanak normálisnak, ehhez mérten pedig azonosítani a kétes tevékenységeket. Így a szoftver értesíti a vállalat szakembereit, ha egy felhasználó például olyan bizalmas fájlokat ér el, amelyek nem feltétlenül szükségesek a munkájához. Ezáltal még azelőtt megelőzhető az adatlopás és a károkozás, mielőtt megtörténne a baj.

Trending Now

Az erdélyi magyarok 85 százalékának van internet-hozzáférése

De csak 30 százalékuk rutinos digitális ügyintéző

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, rajta Kolozsvár főtere, fotó: Pixabay

Az erdélyi magyarságról reprezentatív felmérést az Erdélystat.ro portál készítette és tette közzé, az adatokat a Transylvania Inquiry cég gyűjtötte 2021 júliusának második felében.

A válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy van otthoni internet-előfizetése. További hat százalék válaszolta azt, hogy bár nincs otthoni internetje, de mobilinternettel is ellátott okostelefonnal rendelkezik. Az erdélyi magyarok 85 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és további két százalékot tesz ki azok aránya, akiknek bár se otthoni, se telefonos internet-hozzáférésük nincs, de van olyan tagja a háztartásuknak, aki rendelkezik internettel ellátott mobiltelefonnal. A felmérés szerint a nagykorú erdélyi magyarok háromnegyede rendelkezik internetes hozzáférést is biztosító telefonkészülékkel. Az Erdélystat azonban arra figyelmeztetett, hogy

az erdélyi magyarság túlnyomó többségének csupán technikai értelemben vált lehetővé az internet használata. A digitális ügyintézés csak a közösség egy része számára vált gyakorlattá.

A felmérés szerint az erdélyi magyarok 30,7 százaléka tekinthető olyan digitális ügyintézőnek, aki vásárlásra, fizetésre, banki ügyek intézésére, kérdőívek, űrlapok kitöltésére, vagy az előbbiek közül legalább három tevékenységre használja a világhálót. További 20,9 százalék minősül részleges digitális ügyintézőnek, aki a felsorolt tevékenységek közül egyet vagy kettőt végez az interneten. A megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, hogy hozzáfér az internethez, de nem használja ügyintézésre, 12,9 százaléknak pedig nincsen lehetősége a világhálóhoz csatlakozásra.

A válaszadók többsége (57 százalék) okostelefont, negyven százalékuk számítógépet vagy laptopot, három százalékuk pedig tabletet használ az internetes vásárláskor.

Regionális bontásban Kolozs és Maros megyében a legkedvezőbb a digitalizációs kép. A digitális ügyintézők és részleges ügyintézők székelyföldi aránya megfelel az átlagnak, a szórványban és a Partiumban viszont elmarad ettől. Az Erdélystat megállapította: az átlagot a Partium húzza lefelé, ahol 39 százalékos azoknak az aránya, akik hozzáférnek a világhálóhoz, de digitális ügyintézési kompetenciákkal nem rendelkeznek.

A felmérés kimutatta: a városokban élő erdélyi magyarok 39 százaléka tekinthető digitális ügyintézőnek, ez a községekben élők csupán 22 százalékáról mondható el. Nagy az életkor szerinti szórás is. Míg 35 éves kor alatt szinte mindenki (99 százalék) hozzáfér a világhálóhoz, és ebben a korosztályban csak 15 százalék nem rendelkezik digitális kompetenciákkal, az 55 év felettiek 77 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és 49 százalékuk él digitális kompetenciák nélkül.

A felmérés arra is kitért, hogy a Facebook az erdélyi magyarok körében leginkább elterjedt közösségi portál. A nagykorú erdélyi magyarok 70 százaléka regisztrált a Facebookon, további két százalék pedig más profilján keresztül szokta használni. Mintegy öt százalékot tesz ki azonban azoknak az aránya, akik regisztráltak, de nem használják a platformot.

Tovább olvasom

Trending Now

Média Építészeti Díja – Elindult a közönségszavazás

Szerdán bejelentették a 17. Média Építészeti Díja (MÉD) döntőseit, amelyek közül három kategória tíz-tíz projektje a szintén szerdán indult közönségszavazáson versenyez.

Közzétéve:

A Média Építészeti Díja versenyét idén tizenhetedik alkalommal rendezi meg az Építészfórum, amelynek két alapító főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály azzal a céllal hívta életre az elismerést, hogy a legkiválóbb magyar építészeti alkotásokat ne csak a szakma, de az építészet iránt érdeklődők körében is bemutassa – közölték a szervezők az MTI-vel szerdán.

Ebben az évben 79 épületet, 63 tervet és 20 épített környezeti munkát neveztek. Ezek közül az elbírálás első lépéseként mindhárom kategóriában tíz-tíz munkát választott ki a nemzetközi előzsűri arra, hogy a közönségdíjért versenyezzenek, emellett megjelölték azt az öt-öt finalistát is, akik a MÉD gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.

A négyfős bíráló bizottság elnöke idén Indira van’t Klooster, az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ vezetője volt, emellett a zsűriben olyan szaktekintélyek kaptak helyet, mint Jakub Moravcik és Cosmina Goagea, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A közönség október 31. éjfélig adhatja le szavazatait a https://epiteszforum.hu/szavazas/med-2021-kozonsegdij linken.

A Média Építészeti Díja eredményhirdetését nyilvános gála keretében tartják meg november 6-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A program során a döntősök épület és terv kategóriában élőben prezentálják munkáikat a szakmai és médiazsűri előtt. Az est keretében kiderül, hogy melyik épület és terv bizonyult a legjobbnak, kik nyerték a közönségdíjakat, valamint a különdíjakat is átadják az esemény partnerei.

A médiazsűribe idén Zubreczki Dávid zsűrielnök mellett Bagi László (Forbes), Csernátony Dóra (TV2 Propaganda), Földes András (Telex), Etentuk Inemesit (Art Locator), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Szilágyi Róza Tekla (Artmagazin) és Zsuppán András (Válasz Online) kapott meghívást.

A médiazsűri munkáját elismert szakmai szereplőkből álló zsűri segíti, melynek idei tagjai Tőrös Ágnes, Weiszkopf András és Wesselényi-Garay Andor.

Tovább olvasom

Trending Now

Visszautasítja a 444.hu cikkének állításait a Semmelweis Egyetem

A portál névtelen források véleményét állította szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel – kifogásolja a tekintélyes intézmény.

Közzétéve:

Borítókép: A Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának épülete a IX. kerületi Tűzoltó utcában, fotó: MTI/MTVA/Róka László

A Semmelweis Egyetem “határozottan visszautasítja” a 444.hu hírportálon kedden A világ vezető lapjába szánták, végül egy öregedéstudományi folyóiratban jelent meg Merkelyék országos kutatása című cikk “bújtatott” állítását, amely szerint az országos, reprezentatív H-UNCOVER vizsgálatról szóló publikáció nem annak tudományos értéke, hanem protekció alapján jelent meg a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai lapban.

“A GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja, melynek főszerkesztője magyar. Minden hazai egyetem törekvése az, hogy minél több tudományos lap főszerkesztője dolgozzon az intézményei falai között” – írta az egyetem a honlapján megjelent közleményben.

Az összegzés szerint a cikk rövid idő alatt, a közleményük megjelenésének időpontjában már 35 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít.

Az intézmény szerint a publikáció sikerét mutatja, hogy a járványtan és a virológia három nemzetközi hírű szaktekintélye, három professzor – Martin McKee, Jorge Quarleri és S. V. Subramanian – írt szerkesztői közleményt, elemezve a H-UNCOVER vizsgálat tanulságait.

Kifejtették: Martin McKee Európa vezető epidemiológusa, az Európai Népegészségügyi Társaság (European Public Health Association) korábbi elnöke, a WHO alatt működő European Observatory on Health Systems and Policies kutatási igazgatója. Jorge Quarleri Argentína vezető virológus kutatója, S. V. Subramanian a Harvard Egyetem professzora, aki a nemzetközi tudományos életben a legidézettebb egy százalék közé tartozik.

Közölték azt is, hogy az egyetemet október 12-én kereste meg a 444.hu szerkesztősége kérdéseivel, ezekre az intézmény két nappal később részletesen válaszolt, azzal a kéréssel, hogy változtatás nélkül közölje a válaszokat a portál.

A kedden megjelent eredeti cikk csak részlegesen tartalmazta az egyetem válaszait, “és bár az írást megkeresésünkre kiegészítette az újságíró, az még jelenleg is több ponton csúsztatásokat tartalmaz, részben a névtelen forrásokra hivatkozva” – hangsúlyozták.

Az egyetem ezért közzétette honlapján az ügyben leírt válaszait teljes terjedelemben.

“Az újságírás azon gyakorlata, mely névtelen források véleményét állítja szembe nevüket vállaló szakértők által közölt, ellenőrizhető tényekkel, félrevezeti a közvéleményt és nem objektív”

– fogalmaztak a közleményben.

Tovább olvasom