Tech
Zöldfülű hackerek is bedönthetik egy ország életét és gazdaságát
A jelenlegi háború igencsak egyedi, hiszen nem csak a harctereken, de a kibertérben is folynak az ütközetek – állítja Keleti Arthur, az ITBN alapítója.
Oroszország már egy évtizede teszteli az ukrán rendszert különböző kontrollált támadásokkal, a háború kezdete óta viszont Ukrajna sem rest válaszolni az őt ért támadásokra: arra buzdítja a hozzáértőket a világ bármely pontjáról, hogy – amennyiben támadni akarják Oroszországot – csatlakozzanak Ukrajna IT hadseregéhez.
„Ami a mostani háború kitörésekor történt, arra még nem volt példa” – állítja az ITBN alapítója.
Keleti szerint az oroszok sem hagyták szó nélkül az ukrán szervezkedést, ők is megalapították a saját kibertéri hadseregüket – olvasható a Mandineren.
A háború óta kialakult szervezetlenség és a kontrollálatlan „kiberseregek” gyakorlatilag állami szintre emelték a kiberbűnözést, megszűntek a szabályok és a morális határok – ez egyfelől a nyugati világot veszélyeztető konfliktus iránt érzett morális megközelítésének köszönhető, másfelől annak a zöld lámpának, amit az ukránok adtak számukra, ezzel legalizálva az ilyen típusú hadviselést.
„A világ hackerei most minimális szervezettség nélkül foglaltak állást egyik vagy másik fél mellett, és elkezdtek mindenre tüzelni, amit csak látnak, vagy értékesnek ítélnek” – nyilatkozta Keleti Arthur a Makronómnak.
A kibertámadások a kritikus infrastruktúrákat, köztük az áram- és vízszolgáltatók rendszereit is érintik. Rengeteg támadás irányul a kormányszervek rendszerei ellen is, ezekben az esetekben alapvető információkat gyűjtenek.
„Korábban katonai járművek követőrendszere felett vették át az irányítást, talán nem kell részletezni, hogy ez mekkora jelentőséggel bír” – részletezte az ITBN alapítója.
Keleti olyan csoportokról is beszámolt, akik csupán feltörik a rendszert, „megünneplik magukat” és csak később, egy megfelelő időpontban hozzák nyilvánosságra az addig titkos adatokat.
A hackerek egy másik csoportja viszont nem ilyen ártalmatlan: néhányan közülük tisztában vannak azzal, hogy hatalmas pénzeket szakíthatnak bizonyos adatok „eladásával”, a morális szabályok pedig már nem szabnak határokat ezeknek a csoportoknak.
Az ITBN alapítója szerint a Samsung céget érintő sikeres orosz kibertámadás bizonyítja, hogy a virtuális térben zajló harcoknak már az országhatárok sem szabnak gátat: a támadások már bőven túlmutatnak Ukrajna kiberhatárain.
Átlagos hackerek is könnyedén feltörik a kormányszervek rendszereit
Keleti szerint ijesztő a hackerek sikeressége, hiszen úgy törik fel az országok rendszereit, hogy nem is a legmodernebb kiberfegyvereket használják.
„Számos szegmensben elképesztő hanyagság folyik a kibervédelemben – és ez a legelemibb, néha óvodás szinten is igaz” – állítja Keleti.
Az ITBN alapítója szerint ez azért történhet meg, mert az országok gyakran a kibervédelmen spórolnak, hiszen elmondásuk szerint egy ilyen befektetésnek nincsenek szemmel látható eredményei, holott ha nincs probléma, az azt jelenti, hogy működik a rendszer.
„Ezt most éppen mindenki felismerte, és csak remélni tudom, hogy ha ennek vége, nem állunk vissza arra az állapotra, amikor a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői újra azt mondják: meg van oldva minden, nem kell izgulni. De, nagyon kell izgulni ” – adott hangot véleményének Keleti.
Tech
Újabb településeken válik elérhetővé a Vodafone gigabites internete
A közelmúltban 8 vármegye 71 településén végzett hálózatfejlesztési munkálatokat a Vodafone Magyarország, így november végétől újabb közel 180 ezer háztartásban lesz elérhető a szolgáltató 1 gigabit sebességű vezetékes internetszolgáltatása.
A szolgáltató az MTI-vel közölte, hogy a fejlesztéssel a szolgáltató üzemeltetésében lévő vezetékes hálózatának 81 százalékán tapasztalhatják meg az ügyfelek az otthoni nagy kapacitású, szupergyors internetet és TV-t.
A Vodafone Magyarország az elmúlt években folyamatosan dolgozott kábelhálózatainak fejlesztésén és korszerűsítésén. A mostani fejlesztésekkel érintett településeken, november 28. és december 5. között folyamatosan teszi elérhetővé a szolgáltató a szupergyors, 1 gigabit sebességű vezetékes internetet. Az érintett települések között van Kiskunfélegyháza, Gyomaendrőd, Kazincbarcika, Csongrád, Agárd, Baracska, Dinnyés, Ercsi, Gárdony, Gyúró, Kajászó, Kápolnásnyék, Martonvásár, Mór, Nagyveleg, Tordas, Velence.
Pest vármegyében Budajenő, Budakalász, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Csomád, Csörög, Dánszentmiklós, Dunaharaszti, Farmos, Kiskunlacháza, Leányfalu, Makád, Páty, Penc, Pilisborosjenő, Pilisszentlászló, Pomáz, Ráckeve, Rád, Százhalombatta, Szentendre, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Sződ, Sződliget, Taksony, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószőlős, Tárnok, Telki, Tök, Újszilvás, Üröm, Vác, Vácduka, Váchartyán, Vácrátót, Zsámbék.
A fejlesztésben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Újfehértó, valamint Veszprém vármegyében Alsóörs, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Bánd, Csopak, Felsőörs, Herend, Lovas, Paloznak, Szentgál érintettek.
A Vodafone Magyarország Zrt. csaknem 3 millió ügyfelet szolgál ki mobilszolgáltatásokkal, míg vezetékes szolgáltatásukat mintegy 800 ezer ügyfél veszi igénybe. A Vodafone Magyarország az elsők között van az IoT szolgáltatás területén is; országszerte több mint 600 ezer IoT kapcsolattal rendelkeznek.
Tech
A mesterséges intelligencia a magyar gazdaság kitörési pontja lehet
A kormány arra törekszik, hogy az ország digitalizációs felkészültsége a térség legjobbja legyen
A mesterséges intelligencia (MI) a magyar gazdaság kitörési pontja lehet, a kormány ezért arra törekszik, hogy az ország digitalizációs felkészültsége a térség legjobbja legyen – mondta Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az MBH vállalati konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Az előadó hangsúlyozta, hogy
a mesterséges intelligencia GDP-növelő hatásának nagyságrendje világszinten ezermilliárd dollárra becsülhető, az alkalmazására építő cégek bevétele a tapasztatok szerint jelentősen emelkedik.
Hatásai közül kiemelte a működési hatékonyság javulását, a kockázatok csökkenését, a termelési láncok átalakulását a kereskedelemtől kezdve a mezőgazdaságon át az iparig.
A mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot is, hiszen világszerte álláslehetőségek százmillióit váltja ki, és helyettük olyanokat teremt, amelyek a korábbiaknál nagyobb hozzáadott értéket termelnek – tette hozzá.
Az államtitkár úgy véli, hogy a digitális átalakulásban Európa lemaradt a világ élvonalától, amelyet számos területen Kína vezet, vagy legalábbis az amerikai-kínai versengés ural.
Magyarország ezért nem elégedhet meg azzal, ha beéri az EU átlagát, és ehhez jó alapot ad, hogy a kontinens egyik legjobb digitális infrastruktúráját építette ki 2010 után.
Bár a belföldi vállalatok felkészültsége még fejlesztésre szorul, a kormány 2030-ig azt akarja elérni, hogy az MI-alkalmazások beépüljenek az egészségügyi ellátórendszerbe, az energiatermelésbe, a mezőgazdaságba, növelje a termelékenységet, a foglalkoztatást, legalább 15 százalék GDP-növekményt eredményezzenek. A mesterséges intelligencia felhasználásában
Magyarország az évtized végére a régió élére kerülhet, Európán belül pedig a legjelentősebb autonómjármű-fejlesztővé válhat.
Fábián Gergely a kormányzati célok közül kiemelte még az elektronikus ügyintézés ösztönzését, valamint az MI-oktatás támogatását, amelyet legalább 2,5 millió ember számára kell elérhetővé tenni.
Ratatics Péter, a Mol fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok a digitális átalakulást alapos előkészítés után kezdhetik csak meg, hiszen a folyamat költséges, és megfontolt tervezés nélkül lehet, hogy nem fizetődik ki. Ratatics Péter ennek ellenére mindenkinek azt javasolja, hogy mérlegelje az ebben rejlő lehetőségeit, de ne elszigetelt informatikai fejlesztésekben gondolkodjon. A változásnak belülről kell kezdődnie, jelentőségét először a cégvezetőknek kell felismerniük – tette hozzá.
A Mol 10 országban 2400 töltőállomást működtet, az éves tranzakciószám 450 millió, ilyen vállalatméretnél már is nem lehetett kérdés a digitalizáció létjogosultsága. Ennek költségei 6 év alatt elérték a 90 millió dollárt a vállalatcsoportnál, de az ebből származó bevételnövekedés ma már többszörösen meghaladja a ráfordításokat – közölte Ratatics Péter.
Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese szintén úgy véli, hogy nincs mindenkire érvényes szabály, a vállalatok csak maguk mérhetik föl, hogyan tudják a digitális átalakulást a legjobban hasznosítani. Az előadó ugyanakkor kiemelte, hogy az innovációs képesség alapvető versenyképességi feltétel, hiszen a mesterséges intelligencia a mindennapok része lett, előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciába a következő évek során dollárban kifejezve százmilliárdos nagyságrendben érkezhetnek befektetések. Az MBH azért is kívánja hagyománnyá tenni a vállalati konferenciákat, hogy a gazdaság szereplői megoszthassák egymással a tapasztalataikat a mindenkit érintő kihívásokról – tette hozzá.
Tech
Bővítette szegedi központját a szoftverfejlesztéssel foglalkozó Monguz Kft.
Uniós támogatással bővítette szegedi központját a kulturális örökség megőrzését és a tudásmenedzsmentet segítő szoftvereket fejlesztő Monguz Kft. – közölte Kármán László ügyvezető szerdán az MTI-vel.
A szakember elmondta, a Monguz Kft. jogelődje 1999 óta fejleszt informatikai megoldásokat közgyűjtemények számára, az egykor tipikus garázscégként indult vállalkozás szoftvereit ma már 2600 helyen használják elsősorban Kelet-Közép-Európában.
A hetven alkalmazottat foglalkoztató cégcsoport
egyik fő tevékenysége ma a kulturális örökség megőrzéséhez, elsősorban a digitalizációhoz használható szoftverek fejlesztése.
A könyvtárak, múzeumok, levéltárak számára készített összetett informatikai rendszereik a többi közt lehetővé teszik egy felhasználó számára, hogy távolból elérjenek egy dokumentumot vagy fényképet, vagy akár azt is, hogy egy régi fotográfián bejelöljék rokonukat ezzel segítve a kutatók munkáját – tudatta a szakember.
A vállalkozás
felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek számára olyan szoftvereket is fejleszt, melyek a tudásanyag összegyűjtésével, indexálásával a szakembereknek az egyszerű keresőszavas megoldásoknál relevánsabb találatokat adnak.
De készítettek plágiumkereső modult és a digitalizáció folyamatát mesterséges intelligencia alkalmazásával segítő megoldásokat is – mondta Kármán László.
Az uniós támogatással megvalósult beruházás során bővítették a vállalkozás szegedi központjának irodatereit, energetikailag korszerűsítették az épületet, napelemeket telepítettek, a fűtést és hűtést hőszivattyú biztosítja, légcserélőket építettek be. Az ügyféligényeket gyorsabban kiszolgáló adatalapú vállalatirányítási rendszert vezettek be, és üzembe állítottak egy olyan ipari mérőműszert is, amely lehetővé teszi a gyűjteménykezelés során alkalmazott rádiófrekvenciás azonosítócímkék tesztelését – ismertette a beruházás részleteit az ügyvezető.
A több mint 155 millió forintos beruházás költségéből 109 millió forintot fedezett feltételesen vissza nem térítendő uniós támogatás.
Kármán László elmondta,
a cégcsoport forgalmának 60 százaléka származik magyarországi partnereiktől, de céljuk az export arányának növelése.
A legnagyobb és legrégebbi külföldi piacuk Románia, ahol kezdetben főként a magyar közösség intézményei használták szoftvereiket, de az évek során egyre bővült a román nyelvű megrendelőik köre. Jelen vannak a környező országok mellett Lengyelországban és Németországban, valamint viszonteladó értékesíti termékeiket Törökországban is.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2008 óta működő, családi tulajdonú Monguz Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly 510 millió forint volt, ami 4 százalékkal maradt el az előző évitől. A vállalkozás 2021-ben 42,5 millió, tavaly 18 millió forint adózott eredményt ért el.