Tech
Vodafone: Jól vizsgázott az okosparkolás
Az ingyenesen letölthető Parker mobilalkalmazásban 2500 közterületi parkolóhely valós idejű foglaltsági adatai láthatóak, így a járvány alatt is könnyebb volt parkolóhelyet találni.
A Vodafone Magyarország az IoT megoldások tömeges alkalmazásával szeretné közelebb hozni a jövő okosvárosait. A szolgáltató egyik ilyen innovációja, a Smart Lynx-szel közösen kialakított keskenysávú rádiótechnikát alkalmazó (NB-IoT) okosparkolási megoldás, amely Magyarországon elsőként Budapest V. kerületében kapott helyet még 2018-ban, ahol az NB-IoT szenzorok telepítésével egyedülálló közlekedési infrastruktúra kezdett el kiépülni.
A korábban telepített parkolószenzorok nagy segítséget jelentettek az elmúlt hónapokban – az ingyenes közterületi parkolás időszakában is. A koronavírus magyarországi megjelenésével és a korlátozások bevezetésével a belvárosi forgalom szignifikáns csökkenésnek indult, majd az V. kerületi forgalmi adatok szerint beállt egy tartósan alacsony szintre, ami az eredeti átlagos forgalom 36%-át tette ki. Az április 6-ától bevezetésre került ingyenes közterületi parkolást eredményező intézkedés következtében mutatkozott ugyan emelkedés a belvárosi forgalomban, de a kijárási korlátozás ideje alatt az így kialakult forgalmi szint még mindig csak 48%-a volt az eredeti, februári átlagos értékeknek. Az utolsó időszakban azonban a belvárosi forgalom már csak alig 20%-kal maradt el a koronavírus magyarországi megjelenése előtt tapasztalható forgalmi adatoktól.
Bár a korlátozások alatt jelentősen csökkent az autós forgalom, a díjmentes parkolás bevezetésével a parkolóhelyek kihasználtsága változatlanul magas maradt. Április folyamán 3 százalékkal emelkedett a parkolóhelyek kihasználtsága, amely ugyan nem kifejezetten magas szám, de pont ez a növekedés az oka, hogy szinte lehetetlen volt parkolóhelyet találni, ugyanis bizonyos napszakokban soha nem látott, akár a 99%-ot is meghaladó volt a parkolóhelyek kihasználtsága a Belváros déli részén. Ilyen helyzetben igazán reménytelennek tűnhetett, hogy akár a lakosok, akár azok, akik munkájuk vagy halaszthatatlan ügyintézés miatt térnek be a Belvárosba szabad parkolóhelyet találjanak. Nekik kínált megoldást a Vodafone és a Smart Lynx okosparkolási rendszere, melyeknek köszönhetően az ingyenesen letölthető Parker mobilalkalmazásban 2500 közterületi parkolóhely valós idejű foglaltsági adatai váltak elérhetővé. Az adatok azt mutatják, hogy a rendszer használói átlagosan 60%-kal kevesebb időt töltenek parkolóhely-kereséssel és jellemzően 62%-kal közelebb tudnak parkolni eredeti úticéljukhoz.
„Azt gondolom, hogy az elmúlt több mint fél évben nagyszerűen vizsgázott a tavaly év végén átadott rendszer, nagyon bízunk abban, hogy a jövőben tömegesen is el tudnak terjedni ezek az okos megoldások az országban. Az V. kerületben működő okos parkolási rendszer csökkenti a városrészt terhelő forgalmat és a környezetszennyezést, valamint időt és pénzt takarít meg a felhasználóknak. Emellett az önkormányzat és a parkolásüzemeltetés munkáját is segíti, hiszen az applikációban rendelkezésre álló adatok az üzemeltető jövőbeli döntéseinek előkészítését is segíthetik” – mondta el Király István, a Vodafone Magyarország Vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
„Valljuk, hogy a közterület kincs és közös felelősségünk hatékonyan gazdálkodni vele. Okos parkolási megoldásunk az utcai parkolóhelyek foglaltságáról biztosít azonnali információt az autósoknak és a kerület vezetőinek, segítve ezzel a parkolóhelyekkel való optimális gazdálkodást. A közterületekkel együtt környezetünk védelme is kulcsfontosságú számunkra és ügyfeleink számára is. Büszkék vagyunk arra, hogy a díjmentes Parker alkalmazásunkat használó autósok révén már ma is hetente több, mint fél tonna szén-dioxid megtakarítást érünk el” – mondta el Tábori Tamás a Smart Lynx Kft. ügyvezetője.
A Belváros déli részén telepített okosparkolási megoldás alapját a parkolóhelyeken elhelyezett, aszfaltba épített szenzorok adják. A parkolóhely foglaltságát figyelő szenzorok ellenőrzik, hogy a parkolóhely foglalt vagy szabad, ha változik az állapot, a szenzorba épített jeladó a Vodafone NB-IoT hálózatát használva jelez a központi szervereknek. A sofőrök a Parker mobil alkalmazáson keresztül láthatják a szabad parkolóhelyeket a térképen megjelenítve, ahova az általuk preferált navigációs szoftver irányítja őket. Emellett a parkolódíj fizetését is elindíthatják az alkalmazásban.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.