Tech
Van védelem az újfajta banki adathalász kísérletek ellen
A banki műveletekhez szükséges erős ügyfélhitelesítéssel, a fogyasztói tudatossággal és a szigorú jegybanki felügyelettel kivédhetők az újfajta banki adathalász kísérletek – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői közleményében.
Az elmúlt hónapokban gyakoribbá váltak a banki ügyfelekkel szembeni adathalász kísérletek; a korábbi módszerekhez képest a csalók többféle új eszközt alkalmaznak, amelyek célja mindig az ügyfelek bankszámla- és bankkártya-adatainak, azonosítóinak megszerzése, így pénzük ellopása – jelezte a jegybank.
A közlemény szerint egyes bűnözők egy-egy telefonhívás erejéig időlegesen át tudják írni a hívó fél számát, így valamelyik bank hivatalos telefonszámáról keresik meg az ügyfeleket. A megkeresés ürügyeként a bank vagy az MNB nevében jóváhagyandó internetes vásárlásával kapcsolatos intézkedést, kártyaletiltás, az ügyfél által indított banki művelet elutasítását említik, veszélyhelyzetet jeleznek és azonnali döntést kérnek.
A helyzet megoldásához az ügyfél bankszámla- vagy kártyaadatait, internetes belépési kódjait kérik el. Ha kiderül, hogy a hívott fél nem az adott bank ügyfele, akkor azt jelzik, hogy hitelintézetük annak a pénzügyi intézménynek a megbízásából is eljár.
Az MNB hangsúlyozta: a bankok sohasem kérik el telefonon vagy elektronikus úton ügyfeleik azonosítóit, mivel már rendelkeznek ezekkel, az MNB pedig ilyen jellegű megkereséseket semmilyen formában nem kezdeményez. Ismeretlen telefonos megkeresésnél így érdemes a bankra és a megkeresés céljára vonatkozó kérdéseket feltenni, majd megszakítani a kapcsolatot. Ezután célszerű visszahívni a bankot az ismert ügyfélszolgálati telefonszámon, és jelezni a történteket.
Előfordul, hogy a telefonos vagy e-mailen jelentkező csalók az ügyfél mobiltelefonjára vagy számítógépére távoli elérést biztosító, állítólagos banki alkalmazást, illetve ismeretlen eredetű vírusirtó programokat telepítenének.
Ezek szintén a bizalmas banki azonosítókat és más, a bűnözők számára értékes információkat fürkésznék ki. A hitelintézetek a valóságban azonban sohasem igénylik ilyen programok telepítését – figyelmeztet az MNB.
További újfajta megoldás, hogy a csalók nem bank, hanem valamelyik internetes kereskedői portál vagy egyéb szolgáltató nevében jelentkeznek, és a termék szállításához, szolgáltatásához kérik el előre az ügyfelek bizalmas banki adatait.
Előfordul az is, hogy a bank nevében fellépő bűnözők e-mailben egy, az eredetire megtévesztésig hasonlító, de valójában hamis internetbanki oldalra csalják az ügyfelet, és ott kérik, hogy adja meg banki belépési adatait.
A gyanús adathalász üzenetet azonnal, vagy a banki ügyfélszolgálatnak történő jelzés után törölni kell, nem szabad megadni a személyes azonosítókat vagy megnyitni az üzenetet csatolmányát, illetve az abban szereplő linket. A történtekről az ügyfélnek célszerű azonnal tájékoztatni a bankját. Ha a banktól olyan tranzakcióval vagy számlaművelettel kapcsolatban kap értesítést valaki, amelyet nem kezdeményezett, akkor is célszerű haladéktalanul felvenni a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal – hangsúlyozta közelményében az MNB.
A bankszámlaműveleteknél már több éve, az internetes bankkártyás vásárlásoknál pedig idén január 1-jétől bevezetett erős, kétfaktoros ügyfélhitelesítés ugrásszerűen növelte az ügyfelek biztonságát a csalókkal szemben.
A banki ügyleteknél ugyanis nem elég önmagában a számla- vagy kártyaazonosítók ismerete, emellett egy további másfajta azonosító, például a banktól a mobiltelefonra érkező jelszó vagy az ügyfél ujjlenyomata, szemírisze is kell az ügylet jóváhagyásához – emelte ki a jegybank.
Az MNB közölte: a vonatkozó szigorú szabályok számonkérésével folyamatosan felügyeli a pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek biztonságát. Emellett a fogyasztók online biztonsági tudatosságának fejlesztése, így a csaló adathalász módszerek és tartalmak megfelelő kezelése érdekében honlapján tájékoztató oldalt hozott létre, és fogyasztóvédelmi tájékoztatót is közzétett.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.