Kövess minket!

Tech

Változik a drónröptetésre vonatkozó szabályozás 2020-ban

Hogyan változik a szabályozás 2020-ban? Hamarosan jön a drónjogsi? Mit nevezünk egyáltalán drónnak? A szabad drónröptetés tiszavirág-életű időszakának mára vége szakadt, ma már minden alkalmat kötelező ugyanis bejelenteni. Sok esetben mégsem egyértelmű, hogy ezt kinek, milyen feltételek között és miként kell megtennie. 2020 júliusától azonban egyszerűbb lesz a drónpilóták élete. Erről írtunk a Médiapiac 2020-as első számában.

Bár 2019 júniusában fogadták el azt a két, közösségi szintű rendeletet, melyet az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) hirdetett ki, a dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Az EU drónszövetségei több javaslattal is éltek a szabályozás megalkotásakor, például azzal, hogy szükség legyen valamilyen egységes jogosítványra a röptetéshez. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat.

Mi volt a probléma a korábbi szabályozással?

Az EU-n belül (150 kilogrammos súlyhatárig) minden állam maga állapította meg, hogy milyen szabályok érvényesek a drónröptetésre. Ezt nehéz volt követni, a drónpilóták és a médiaszakemberek szempontjából főleg a külföldi, határ menti képanyagok készítésénél okozhatott kavarodást, de más, magasabb szintű problémák is adódtak belőle.

A jelenleg még hatályban lévő, lecserélendő szabállyal kapcsolatban az is problémás, hogy csak úgy lehet előírásszerűen drónt (azaz bármilyen pilóta nélküli légi járművet) használni, ha az eszköz tulajdonosa a reptetés előtt eseti légtérigénylést ad be az adott légtér elkülönített használatára. Az ezzel kapcsolatos határozat megszületése akár 30 napig is tarthat. Ez nyilvánvalóan nem túl kényelmes, különösen ha valaki olyan munka elvégzésére vesz igénybe drónt, aminek kötött a határideje.

A nehézkes ügyintézés mellett a szabálysértések száma igen nagy, de ez még mindig csak kisebb része egy rendszerszintű problémának. Ami igazán jól mutatja a struktúrában rejlő kihívásokat, az az a tény, hogy ha mindenki szabályosan bejelentené az összes reptetést, az számottevően leterhelné a légihatóság rendszerét.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most született meg az egységes szabályozás, miközben már évek óta láthatunk a fejünk felett lebegő szerkezeteket, gyakran teljesen indokolatlanul, nem tudva, hogy az adott eszköz vajon minket videóz-e éppen, vagy esetleg a mellettünk lévő épületek távolságáról gyűjt adatokat.

Az első akadályt mindjárt a különböző kategóriák jelentik, illetve maga a drón fogalom, hiszen ez egy fantáziaszóból alakult ki, és a katonaságtól került át a polgári szóhasználatba.

Mi a különbség a drón és más légi járművek között?

A drón szó az angol drone, vagyis here (hím méh) szóból ered. Biztos információ ugyan nem található ezzel kapcsolatban, de valószínűleg a zümmögő hang miatt terjedhetett el ez az elnevezés, illetve azért is, mert jelentései között szerepelnek a lusta, semmittevő melléknevek is. Az, hogy milyen eszköz számít drónnak, nem egyszerű kérdés. Meghatározása szerint a drón pilóta nélküli légi jármű – ezt pontosabban az angol unmanned automatic vehicle (UAV) rövidítés írja le.

Egy 2016-os, Kakucsi-Csernák Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Drónszövetség elnökével készített (a PixelDesigners Magazine weboldalán megjelent) interjú alapján a drónról a következőket tudhatjuk meg. A légi modell (vagy köznapi nevén modell repülő, modell helikopter) olyan eszköz, amelynek irányítása megköveteli a műszaki alapismereteket, a folyamatos figyelmet. Röptetése során a pilóta távolról irányítja a szerkezetet, ha szükséges, korrigálja a rá ható erők okozta kitéréseket, ha pedig megszűnik a kapcsolat a pilóta és az eszköz között, akkor utóbbi irányíthatatlanná válik. Ezzel szemben a drón automata irányítással rendelkezik, amit szenzorok tesznek lehetővé. A drón képes a GPS-koordináták, a magasság, a sebesség és egyéb adatok alapján elvégezni egy adott feladatot, azaz nincs szüksége pilótára a hagyományos értelemben.

A Drónpilóták Országos Egyesülete oldalán pedig a következők derülnek ki ezen eszköz megnevezéséről. Az USA a vietnami háború végéig, 1973-ig kizárólag a drone szót használta a pilóta nélküli légi járműre. Ezt követően 1990-ig az RPV (remotely piloted vehicles, magyarul távolról vezetett jármű) és a drone szót alkalmazták, és 1990-től használják a UAV (unmanned aerial vehicle, azaz pilóta nélküli légi jármű) angol kifejezést is. Tíz évvel később kezdett elterjedni az RPAS (remotely piloted aircraft system, vagyis távolról irányított légi rendszer) és a UAS (unmanned aerial/aircraft system, azaz pilóta nélküli légi rendszer) megnevezés. Ahogy az említett oldalon olvasható, a drone (drón), az RPV, a UAV, az RPAS és a UAS szavak, rövidítések felcserélhetőek, azaz a katonai meghatározás szerint drónként hivatkozhatunk az összes olyan légi járműre, amely pilóta nélkül, távolról működtethető, függetlenül attól, hogy milyen méretű, mekkora a súlya, automata-e vagy sem.

Ezt a fogalmi diverzitást látva egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a drón kifejezést gyakran félreértelmezik a sajtóban és a köznyelvben egyaránt, hiszen vannak átfedések. Sok olyan nagy méretű, komoly technológiával rendelkező multikopter létezik, amelyet például filmezéshez használnak, irányításukhoz azonban szükség van pilótára, és a hatótávolságuk is rendszerint kicsi, nem több 50 méternél. Ezzel szemben vannak olyan, kívülről szinte játékszernek tűnő multikopterek, melyek komoly fedélzeti számítógéppel rendelkeznek, és nem igénylik az emberi beavatkozást a repülés során. A drónoknak így nincs hagyományos értelemben vett „hatótávjuk” sem, hiszen nem kell őket látnia a tulajdonosnak – az elméleti hatótáv tehát az akkumulátor kapacitásával egyenlő.

Kijelenthető, hogy mindkét félnek igaza van, azoknak is tehát akik azt állítják, hogy a drón az automata vezérlőrendszerrel rendelkező légi járművet jelenti, és azoknak is, akik szerint minden pilóta nélküli légi jármű drónnak számít, ám a jogi értelmezés az utóbbi, tágabb kategóriát alkalmazza, s nincs tekintettel arra, hogy professzionális drónhasználó szakemberek vagy hobbiröptetők által használt szerkezetről van-e szó.

Mi változik 2020-ban?

A névvel kapcsolatos vita és egyéb más problematikus tényezők miatt, mint például a súly, a hatótáv és a rendeltetés, a drónszövetségek javasolták, hogy a jogszabály tegyen különbséget a drón és a sportcélokra használt modell repülők között. A döntéshozók ezt formailag máshogy oldották meg ugyan, de sikerült egy viszonylag jól kategorizált rendszert kialakítani, amely alapján eldönthető, kire mi vonatkozik.

A drónröptetéseknek a szabályozás három kategóriáját különíti el a művelet kockázati szintje alapján: lehetnek nyíltak (25 kilogrammot meg nem haladó, alacsony kockázatú drónok), különlegesek (nagyobb kockázatot magukban foglaló műveletek) és tanúsítottak (személy- és egyes áruszállító drónok, illetve azok, amelyek embertömegek felett repülnek).

Ez azt jelenti például, hogy egy legfeljebb 250 grammos, vagy ütközés esetén 80 Joule-nál nem nagyobb mozgási energiát leadó eszközhöz nem lesz szükség előzetes műveleti engedélyre, bár e kategória esetében is lesznek majd korlátozások. A különleges, illetve a tanúsított kategóriájú drónok röptetése engedélykötelessé válik, a rájuk vonatkozó szabályozás szigorú felügyeletet ír elő.

Szintén újdonság, hogy a drónoknak egyedi azonosítójellel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy bármely tagállam hatóságai követni tudják a drónműveleteket. Ezt nemcsak magán az eszköz testén kell feltüntetni, hanem lehetővé kell tenniük a fizikai hozzáférés nélküli távoli azonosítást a szerkezetre felszerelt válaszjeladó segítségével.

A drónokkal kapcsolatos összes kérdésre a szabályozás nem ad választ, ez nem is célja. Az egységes uniós keret betartása mellett a tagállamok szabadon kijelölhetnek például tilalmi övezeteket, alkothatnak környezetvédelmi vagy közbiztonsági szabályokat. A tilalmi övezetek bevezetésének lényege nagyrészt a biztonság megőrzése, így várhatóan olyan területeken kerül majd sor erre, ahol az épületek közel esnek egymáshoz, vagy egy helyen egy időben sok ember tartózkodik, például meghatározott események esetében.

Ahhoz, hogy valaki fényképet vagy videót készíthessen drónnal, először is kell hogy legyen egy olyan bejegyzett vállalkozása, mely jogosult ezt a tevékenységet végezni. Rendelkeznie kell továbbá drón röptetésével kapcsolatos jártasságot igazoló dokumentummal (oktatáson való részvétel, vizsga), biztosítással az adott eszközre. Ha mindez megvan, akkor a megfelelő hatóságoktól eseti engedélyt kell kérnie arra a munkaterületre, ahol fényképezni, videózni szeretne. A drónok használata nincs korhoz kötve, de kiskorúak esetében szülői felügyelethez igen. Érdemes odafigyelni arra, hogy saját birtoka (kertje, földterülete) felett bárki szabadon reptethet drónt, de kizárólag akkor, ha nem sérti ezzel mások személyiségi jogait (például nem készít felvételt), és nem repül 120 méternél magasabbra.

A szabályozás egységesítése végső soron elősegítheti a drónok elterjedését az országban, ami sok tekintetben hasznos lehet. A mezőgazdaságban az automata eszközök egyrészt segíthetnek a termények állapotának, minőségének felmérésében, de létezik már olyan program is, mellyel permetezni is lehet drónok használatával.

A nagy hatótávolságú, automata drónokkal veszélyes területeken is lehetséges a munkavégzés. Az ilyen eszközöket gyakran használják vészhelyzetek esetén is például ipari, bányászati területeken. Ugyanígy a régészetben is nagyon jól hasznosíthatóak a drónok.

Tech

Szülőknek készült gyorstalpaló a közösségi médiából

Megismerhetik a népszerű appok és szolgáltatások veszélyeit egy kiadványból.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS) és a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszéke összesen huszonegy közösségimédia-platformhoz, játékhoz és csevegőalkalmazáshoz készített tájékoztatót a fiatalok biztonságos internethasználatának előmozdítása érdekében. A főképp szülőknek szóló kiadvány összeállításában olyan egyetemi hallgatók vettek részt, akik maguk is aktív felhasználói ezeknek a felületeknek.

Ezek a legnépszerűbb közösségimédia-felületek a világon
A statista.com felmérése szerint a világon a legnépszerűbb közösségimédia-platform a Facebook, 2 milliárd 740 millió felhasználóval. Ezt követi a YouTube, a WhatsApp, a Facebook Messenger és az Instagram. De a top 10-es listában szerepel a TikTok alkalmazás is, amelynek ma már 689 millió aktív felhasználója van – írja az Origo.

A Corvinus Egyetem és a DGYS közös kiadványa a hazánkban legismertebb üzenetküldő és közösségimédia-platformokról készült hasznos útmutató. A Facebook Messengeren, Instagramon, TikTokon és Snapchaten kívül bemutatja többek között a Viber, a WhatsApp, a Tumblr és a Reddit jellemzőit, biztonsági tényezőit, illetve kockázatait is. A szülők továbbá megismerkedhetnek az AnoTalk csetfelülettel, az Ask.fm oldallal, a Brawl Stars stratégiai akciójátékkal, a Chat Alternative és Discord alkalmazásokkal, a Fortnite-tal, valamint a Houseparty videochat-alkalmazással, több más platform mellett.

A TikTokon a veszélyes kihívások, a Twitchen a trollok jelentik a legnagyobb veszélyt
Míg a Facebookot, a Facebook Messengert és az Instagramot ma már a legtöbb szülő készségszinten ismeri és használja is, addig például a TikTokról, a Twitchről és a Houseparty alkalmazásról nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, így azok veszélyei sem eléggé ismertek.

A TikTok két évvel ezelőtt robbant be Magyarországra, és ma már 1,6 millió felhasználója van hazánkban, így a legdinamikusabban növekvő közösségimédia- platformmá vált. A népszerű videómegosztó egyértelműen a fiatalok platformja, viszont itt sok a gyermekek számára káros tartalom: veszélyes kihívások, vulgáris dalszövegek, nehezen feldolgozható szexuális jellegű vagy agresszív tartalmak kerülhetnek a felhasználók elé. A kihívó tartalmú videók ráadásul megragadhatják a szexuális ragadozók és pedofilok figyelmét is. Emellett fontos megemlíteni, hogy a TikTokon a személyes adatok az alapbeállítás szerint nyilvánosak, a videók pedig akkor is letölthetők, ha ezt nem engedélyezzük.

A Twitch egy olyan platform, ahol élő közvetítéseket lehet sugározni, illetve végigkövetni, és elsősorban a gamerek kedvelt terepe. Itt a legnagyobb veszély az erőszakos tartalmakban, a trollokban és a vulgáris beszédben rejlik. Bár a megjelenített tartalommal kapcsolatosan vannak korlátozások és szabályok, a videók tartalmaz(hat)nak ilyeneket.

A Houseparty alkalmazás lényege, hogy videochatelés közben játszani és beszélgetni tudunk a barátainkkal. Az applikáció nagyon sok engedélyt kér, például hozzáférést a Facebook- és Snapchat-fiókhoz és a telefonszámokhoz, annak érdekében, hogy feltérképezze kapcsolatainkat. Egyes játékoknál a különböző funkciókat meg lehet vásárolni, erre pedig figyelmeztetni kell a gyerekeket. A videóhívások rögzíthetőek, ami úgyszintén visszaélésekre adhat lehetőséget.

„A tudatos és felelős médiahasználat korunk egyik komoly kihívása. Médiatudatosság kurzusunk célja, hogy ne csak fejlessze a hallgatók médiajártassági kompetenciáit, de szemléletet is formáljon: hogy megtapasztalhassák, hogy a birtokukba vett tudással nemcsak saját médiahasználatukat tehetik tudatosabbá és biztonságosabbá, de felelős médiamagatartásukkal környezetüket is segíthetik. Ezért örömmel fogadtuk a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia együttműködési felkérését a közös projektre, amely által hallgatóink hiánypótló tájékoztatók készítésével segíthetik a szülőket abban, hogy felkészülten kísérhessék figyelemmel gyermekeik internethasználatát” – értékelte a közös munkát Pelle Veronika, a kurzus oktatója.

A Közösségimédia-tájékoztatók egyenként és kiadvány formátumban összefűzve is letölthetők a digitalisgyermekvedelem.hu/platformok oldalról.

Tovább olvasom

Tech

Kevés a női informatikus Magyarországon

Ugyan egyre több nőt foglalkoztatnak a magyarországi IT-szektorban, ám még mindig jóval az uniós átlag alatt van az arányuk.

Közzétéve:

Pixabay

Ennek oka elsősorban az, hogy túl kevés nő vesz részt informatikai képzéseken, így az IT-állásokra is csak kevesen jelentkeznek – derül ki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kutatásából.

Elemzésükben felidézik, hogy

az Eurostat szerint 2017-ben és 2018-ban egész Európában Magyarországon volt a legalacsonyabb az IKT-specialista szakmában lévők között a nők aránya: 2017-en 9 százalék, 2018-ban 8,6 százalék. 2019-re az uniós statisztikák szerint 10,6 százalékra nőtt a női informatikusok száma, amellyel az uniós országok közül Csehországot sikerült megelőzni.

A kutatás szerint itthon még mindig férfias szakmának tekintik az informatikát, a női informatikai vezetők aránya jelentősen alacsonyabb, mint az EU tagállamaiban. Jellemzőbb gyakorlat, hogy az infokommunikációs profilú cégeknél is inkább pénzügyi, humánerőforrás-, vagy marketing vezetőknek választanak meg nőket.

Közben a felsővezetőinél alacsonyabb szinteken már jóval elfogadottabb a női informatikusok, digitális szakemberek alkalmazása. Az utóbbi elnevezés a hagyományos programozókon, rendszerüzemeltetőkön túl tágabb értelemben vett, olyan fejlett digitális készségeket igénylő pozíciókat is magában foglalja, mint például az IT projektvezető vagy projektmenedzser.

Az, hogy itthon a női informatikusok aránya az uniós átlagnál alacsonyabb, több szempontból is kedvezőtlen

– fejtette ki Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Hozzátette: ha több nő választaná az informatikai pályát, az segítene mérsékelni a jelentős szakemberhiányt a szektorban, ami így a magyar gazdaság fejlődését is elősegítené. Már az is segítene a jelenlegi helyzeten az elnök szerint, ha az informatikai szakmákat a diákoknak a lányok számára is vonzó lehetőségként mutatnák be.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2009 és 2014 között alig 10 százalékos volt a nők aránya az informatikai képzési területen oklevelet szerzettek között. Ehhez képest 2015-től a nők aránya már 20 százalék körülire emelkedett.

Az intenzív, rövid informatikai képzésekre szakosodott képzőhelyeken is sikerült eredményeket elérni, az ezeket elvégzők között még magasabb, 25 százalékos a nők aránya az IVSZ 2020-as adatai szerint.
Magyarországon a nemek közötti kiigazítatlan bérszakadék az uniós átlag 18 százaléknál magasabb, 20,3 százalékos az Eurostat 2018-as statisztikái szerint, ugyanakkor ezzel az eredménnyel még így is a középmezőnyben van az ország.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Tech

Üzenetküldő-csoportokba tömörülve csaltak a joghallgatók

Az online vizsgákon elkövetett rendszeres csalás miatt kizártak 45 elsőéves joghallgatót a Bukaresti Tudományegyetemről – jelentette be kedden Marin Preda, a tanintézmény rektora.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az edupedu.ro oktatási portál múlt héten számolt be arról, hogy az egyetem jogi kara csaknem félszáz elsőéves hallgató kicsapását kezdeményezte, az ügyészi, bírói, illetve ügyvédi hivatásra készülő fiatalok ugyanis Whatsapp üzenetküldő-csoportokba tömörülve, rendszeresen puskáztak és közösen oldották meg a tételeket az online vizsgákon.

A csoport egyes tagjai “oktató filmeket” is küldtek az újoncoknak arról, hogyan puskázzanak, miként helyezzenek el egy másik képernyőt, amelyről “ihletet” szerezhetnek az online vizsga alkalmával.

Bár a tanintézmény történetében nem volt még példa ilyen tömeges kizárásra, a bizonyított – és a vétkesek által beismert – vizsgacsalásra Preda szerint nem létezik más szankció, ezért a jogi kar tanári testületének nagy többséggel megszavazott előterjesztése alapján jóváhagyta 45 hallgató kizárását.

“Nem szabad eltekintenünk a helyzet erkölcsi vetületétől: a jogi kar jelenlegi hallgatóinak kell majd igazságot szolgáltatniuk a jövőben, márpedig egy jogállamnak korrekt, tisztességes jogászokra van szüksége” – mutatott rá a Bukaresti Tudományegyetem rektora.

Tovább olvasom