Kövess minket!

Tech

Új kvantumbitet jósoltak meg a Wigner FK kutatói

A Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) kutatói az atomi szélességű volfrám-diszulfidba ágyazott szénatom kvantumbitként való használhatóságát vizsgálták a Nature Communications című folyóiratban megjelent, legújabb tanulmányukban. Eredményeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveletek és kvantuminformatikai rendszerek valósulhassanak meg, kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal.

A kvantumtechnológia azon eljárások és eszközök gyűjtőneve, amelyekben a kvantummechanika alapvető jelenségeit az informatika, a kommunikáció és a méréstechnika szolgálatába állítják, és a klasszikus megoldásokhoz képest pontosabb vagy gyorsabb eredményeket érnek el vele. Ezek a rendszerek alapvető építőkövei a kvantumbitnek vagy qubitnek nevezett kétállapotú rendszerek.

Mint a kutatóközpont csütörtöki közleményében olvasható, többféle kvantumrendszer vetődött már fel kvantumbitek megvalósítása céljából, és ezek között a félvezetőbe ágyazott ponthibák igen ígéretesek a szobahőmérsékleten való működés szempontjából.

A kristályokban a ponthibák gyakran előforduló molekulaszerű képződmények. Ezek a kristálynövekedés során vagy utólag, például ionbesugárzás révén jöhetnek létre. Azonban nem minden ponthiba vagy nem minden gazdakristály alkalmas kvantumbitek fizikai megvalósítására, az ilyen működésnek szigorú követelményei vannak.

Ahhoz, hogy hatékony kvantumbiteket alkossanak, létfontosságú, hogy olyan rendszereket találjanak a kutatók, amelyeknek a kvantumállapotait jól tudjuk iniciálizálni, manipulálni és kiolvasni. Ehhez nemcsak a ponthibák atomi szintű kísérleti megismerésére és szerkezetének előállítására van szükség, hanem elektronszerkezetük és magnetooptikai tulajdonságaik részletes megismerésére is.

Az összegzés szerint a szilárdtestbe ágyazott ponthibák atomi szintű szimulációjának közelmúltbeli fejlődése lehetővé teszi, hogy számításokkal pontosan leírják ezeket a tulajdonságokat, valamint azt is, hogy egy adott célra új kvantumbit-típusok alkalmazhatóságát jósolják meg.

Gali Ádám kutatócsoportjának legfrissebb tanulmányában szisztematikusan vizsgálták a semleges töltésű szénhiba kvantumbitként való használhatóságát az atomi vastagságú volfrám-diszulfidban előforduló szénszubsztitúciós hibák atomi pontosságú előállítása terén elért legfrissebb eredményekre alapozva.

Sűrűségfunkcionálelmélet-alapú számítással azt találták, hogy az anyagra jellemző óriási spin-pálya kölcsönhatás a gerjesztett állapotokat egymással keveri, és ennek köszönhetően foszforeszkál telekommunikációs hullámhosszon kibocsátva a koherens fényt e kétdimenziós anyagban. Eredményeik alapján ez a foszforeszkáló hiba kvantumbitként hasznosítható, amelyhez megadták a megfelelő kvantum-optikai eljárást, és ezzel megalapozták a skálázható kvantumbitek kvantumprotokollját is, mégpedig telekommunikációs hullámhosszú spin-foton interfésszel együtt.

A hagyományos háromdimenziós anyagokkal összehasonlítva a kétdimenziós anyagok a ponthibák könnyű manipulációját teszik lehetővé, és más architektúrákba is integrálhatóak. Gali Ádám kutatócsoportjának munkája hozzájárul ahhoz, hogy több kvantumbites logikai műveleteket és kvantuminformatikai rendszereket valósítsanak meg kétdimenziós anyagokban előállított ponthibákkal – olvasható a beszámolóban.

Tech

Van megoldás a kéretlen elektronikus hirdetések ellen

Az NMHH összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat és leghatékonyabb ötleteket.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

E-mail-címünk átgondolt, tudatos megosztásával, a gyanús üzenetek törlésével, a spam- és ártalmastartalom-szűrő programok igénybevételével csökkenthetjük a kéretlen üzenetek számát – tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteken az MTI-t.

Már senkinek nem újdonság a “spam” kifejezés;

ez a gyűjtőnév olyan üzenetet, tartalmat, hirdetést foglal magában, amelyet kérés nélkül kapunk, amely nem érdekel, adott esetben zavar bennünket.

Jogi szabályozás viszont csak a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozik: azokat a hirdetéseket tartalmazó üzeneteket fedi le, amelyek küldéséhez a címzett nem adta a hozzájárulását – áll a közleményben.

Hangsúlyozták:

az interneten számtalan olyan alkalmazás, szoftver vagy robot ténykedik, amely a weboldalakat átvizsgálva begyűjti az ott fellelhető nyilvános e-mail-címeket.

Van olyan is, amely úgy gyűjti az adatokat, hogy teljesen más, jogszerűnek tűnő tevékenység részeként kérdez rá az e-mail-címre, teljesen feleslegesen. Ezeket az adatokat aztán többnyire értékesítik, így egy-egy feladó akár több ezer címzetthez is eljuttathatja kéretlen üzenetét, amely rendszerint valamilyen hirdetést tartalmaz, illetve vásárlásra buzdít – részletezték.

A világjárvány hatására az elmúlt két évben erőteljesen bővült a hazai e-kereskedelem, ezzel egyidejűleg előtérbe kerültek az online reklámok is. A webáruházak új módszerekkel igyekeznek felkelteni a fogyasztók figyelmét: gyakoribb a felhasználói tartalom megjelenése a hírlevelekben, a perszonalizálás (személyre szabás) és a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kihasználása, valamint a mikroszegmentálás, amikor a feliratkozókat előző vásárlásaik alapján szűrik – mutatták rá.

Kiemelték, hogy néhány alapvető szabály betartásával csökkenthetjük a kéretlenül érkező online tartalmak számát:

  • az e-mail-címünket ne osszuk meg közösségi oldalon;
  • ne regisztráljunk olyan weboldalon, melynek nem ellenőrzött a forrása;
  • hozzunk létre egy olyan e-mail-címet, amely nem utal semmilyen formában a személyünkre, és csak ezt használjuk a virtuális térben;
  • olvasás nélkül töröljük a gyanús üzeneteket;
  • a nemkívánatos hírlevelek esetén keressük meg az általában kisebb betűvel feltüntetett leiratkozás-gombot és kérjük, hogy vegyenek le a címlistáról;
  • ismeretlen feladótól érkező, gyanús levelekre ne kattintsunk rá,
  • ha tehetjük, vegyünk igénybe valamilyen spam- és ártalmastartalom-szűrő programot.

Közölték azt is, hogy ha mégis meggyűlik a bajunk a kéretlenül érkező elektronikus küldeményekkel és segítséget kérnénk, elsőként be kell azonosítanunk, pontosan mivel állunk szemben.

A vírusok által küldött üzenetek vagy az úgynevezett adathalász (phishing) levelek, az elektronikus levelező-, tartalom- és vírusszűrő rendszerek által (olykor hibásan) generált automatikus e-mailek vagy a lánclevélszerűen terjedő vicces képek, videók, illetve éppen téves információk (hoax) kapcsán, valamint az idegen nyelvű vagy nem magyar fogyasztókat célzó reklámozó küldemények kapcsán az NMHH nem rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatásához – tudatták.

Bárki bejelentheti, ha kéretlen hirdetést kap

Az NMHH az olyan hirdetést tartalmazó üzenetek ellen tud fellépni, amelyek esetében a nem megfelelő reklámozás a probléma: olyan embereket találtak meg a hirdetések, akik ezt nem akarták, előzetesen nem járultak hozzá.

A jogi szabályozás tiltja ugyanis a kéretlen elektronikus hirdetés küldését, ha azt nem cégnek, kapcsolattartónak, hanem magánembernek küldik.

A hozzájárulás nélkül küldött üzenetek jogsértők, és ez vonatkozik az engedélykérő üzenetekre is. Ilyen esetekben indíthat eljárást az NMHH kérelem alapján vagy (bejelentés, illetve saját hatáskörben észlelés nyomán) hivatalból.

Az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentést a “Kéretlen hirdetést bejelentő űrlap” segítségével lehet benyújtani. Az űrlap elérhető az NMHH ügyfélszolgálatain, és elektronikusan is kitölthető az NMHH honlapján.

Fontos kiemelni, hogy az NMHH csak a természetes személyek által benyújtott kérelmek, illetve bejelentések alapján, a számukra küldött e-hirdetések esetében folytat hatósági ellenőrzést vagy felügyeleti eljárást – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Tech

A Vodafone mobilhálózata a legmegbízhatóbb egy felmérés szerint

Az adat- és hangszolgáltatás terén is így van ez – állapította meg az umlaut cég által elvégzett teszt a magyarországi szolgáltatók hang- és adatszolgáltatásainak teljesítményéről a távközlési vállalat közlése szerint. A társaság az elmúlt öt évben – frekvenciavásárlások nélkül – közel 300 millió eurót fektetett a magyarországi hálózatának fejlesztésébe.

Közzétéve:

Borítókép: A Vodafone Magyarország Zrt. központi irodaházának homlokzata a világcég logójával a főváros IX. kerületében a Lechner Ödön fasor 6-ban, fotó: MTVA/MTI/Jászai Csaba

A társaság tájékoztatása szerint Európa egyik vezető független mobilhálózat-tesztelő és -értékelő cége, az umlaut tavasszal 21 napon keresztül mérte a szolgáltatók hang- és adatszolgáltatásainak teljesítményét az ország 20 városában és az azokat összekötő utakon. A mobilszolgáltatókat adott időpontban vizsgáló tesztet több mint 5700 kilométeres mérési távon, az ország húsz nagyvárosában és úthálózatain végezték, mindezt tömeges adatgyűjtésen alapuló elemzéssel egészítették ki – utóbbival lefedve a lakott területek közel 95 százalékát és a lakosság 97 százalékát.

Az umlaut felmérésén a Vodafone Magyarország a legmagasabb pontszámot érte el: 1000-ből 911 pontot kapott az országos értékelésben.

A hangszolgáltatások teljesítményére vonatkozó maximális 300 pontból 284-et, míg az adatszolgáltatásra vonatkozó maximális 450 pontból 399-et ért el.

Az umlaut az internetböngészési élményt is vizsgálta, eszerint a Vodafone kínálja a legsimább böngészési élményt: a városokban az autós felmérés során 98 százalékos, a gyalogos tesztekben 97 százalékos, a falvak autós tesztelése során pedig 96 százalékos eredményt ért el a szolgáltató.

A németországi székhelyű nemzetközi mérnöki szolgáltató, az umlaut az Accenture multinacionális informatikai szolgáltatásokra és tanácsadásra szakosodott vállalat része, az Accenture a Fortune Global 500-as listáján szereplő vállalat, 2021-ben 50,53 milliárd dolláros bevétele volt. Az umlaut 5 ezer szakértő és mérnök támogatásával tanácsadói és mérnöki szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek a világ minden táján, éves fogalma mintegy 340 millió euró.

A Vodafone magyar leányvállalatának több mint 3,8 millió ügyfele van. A Vodafone 21 országban üzemeltet mobil- és vezetékes hálózatot, valamint további 48 országban működik együtt számos mobilhálózattal: június végén több mint 300 millió mobilügyféllel, több mint 28 millió vezetékes szélessávú ügyféllel és több mint 22 millió televíziós ügyféllel rendelkezett. A Vodafone a világ egyik legjelentősebb szolgáltatója az IoT területén, több mint 160 millió eszközt és platformot kapcsol össze. (Az IoT a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti megoldások rövidítése.)

Tovább olvasom

Tech

Hazánkban is egyre népszerűbb az arcképes azonosítás

Egyre többen regisztrálnak a közigazgatásban tavaly bevezetett, személyes megjelenés nélkül is igénybe vehető arcképes azonosítás szolgáltatásra – tudatta a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A NISZ videótechnológiára épülő szolgáltatása nagy segítséget jelent a mozgásukban korlátozott vagy külföldön tartózkodó magyar állampolgárok számára.

Az arcképes azonosítás teljeskörű ügyintézést tesz lehetővé számítógépről, tabletről vagy okostelefonról, ügyintézői közreműködés és személyes regisztráció nélkül. A magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portálon elérhető azonosítási lehetőség segítségével a hét minden napján, 24 órában igénybe vehetők az azonosításhoz kötött e-közigazgatási szolgáltatások.

A regisztráció videóhíváson keresztül történik, így a szolgáltatás használatához egy webböngészőre, egy kamerára és egy mikrofonra van szükség. Regisztrálni a magyarorszag.hu főoldalán, a Központi Azonosítási Ügynök felületén a “Bejelentkezés” gombra kattintva lehet, ahol videókapcsolaton keresztül először egy ügyintézővel lépünk kapcsolatba. A bejelentkezés során a biztonságos arckép-azonosító szoftverek az érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas okmányról készült képet összevetik a közigazgatási nyilvántartásban szereplő adatokkal és az ügyfél videókommunikáció során rögzített arcképével, majd arcképegyezés esetén véglegesítik a regisztrációt.

A videótechnológiára épülő, biztonságos azonosítási mód teljesen egyenértékű a Központi Azonosítási Ügynök felületén található ügyfélkapus, telefonos, elektronikus személyi igazolvánnyal történő, valamint Ügyfélkapu+ azonosítási szolgáltatásokkal. A magyarorszag.hu portálon elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások mellett további 50 – a Központi Azonosítási Ügynökhöz csatlakozott – különböző intézmény portálján is lehetőség van akár videótechnológián keresztüli azonosításra.

A videóhívások 2021. február-augusztusi időszakhoz képest 110 százalékkal növekedtek, a 2021. februári indulás óta összesen mintegy 100 ezer videóhívást kezeltek a NISZ által működtetett 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal munkatársai.

Az ügyfelek leggyakrabban vezetői engedély meghosszabbítására és a videóhíváson keresztüli Ügyfélkapu-ügyintézésre használják az arcképes azonosítást.

Tovább olvasom