Tech
Új kiberbiztonsági központot nyitott a Huawei
A központ nyitva áll a szabályozók, a független tesztelő és a szabványügyi szervezetek, valamint a vállalat ügyfelei, partnerei és beszállítói számára is.
Az eddigi legnagyobb Globális Kiberbiztonsági és Adatvédelmi Átláthatósági Központját nyitotta meg a Huawei Technologies Kínában. A központ célja a biztonságtechnológiai megoldások bemutatása, a tapasztalat-megosztás, a kommunikáció és a közös innováció megkönnyítése, valamint a biztonsági tesztelés és ellenőrzés támogatása. A Huawei az intézmény megnyitásával egy időben elérhetővé tette az egész iparág számára saját termékeire vonatkozó, belső kiberbiztonsági követelményrendszerét és gyakorlatát – közölte a vállalat.
– mondta Ken Hu, a Huawei Technologies elnöke a vállalat hatodik, egyben legnagyobb Globális Kiberbiztonsági és Adatvédelmi Átláthatósági Központjának megnyitóján, amelyen a GSMA, a SUSE és a British Standards Institution képviselői is részt vettek.
“Iparágként kell együttműködnünk, meg kell osztanunk a bevált gyakorlatokat, és kollektív képességeket kell kiépítenünk az irányítás, a szabványok, a technológia és az ellenőrzés terén. Mind a nagyközönségnek, mind a törvényhozóknak okot kell adnunk arra, hogy bízzanak a termékek biztonságában és az általuk naponta használt szolgáltatásokban. Együtt meg tudjuk találni a megfelelő egyensúlyt a biztonság és a fejlődés között az egyre digitálisabb világban” – hangsúlyozta Ken Hu.
Új kiberbiztonsági kockázatok
Az elmúlt évek során az ipar digitalizációja és az olyan új technológiák, mint az 5G és a mesterséges intelligencia az eddiginél is bonyolultabbá tették a kiberteret, az emberek pedig életük nagyobb részét online töltötték a COVID-19 járvány alatt. Ezek a tendenciák az új kiberbiztonsági kockázatok növekedéséhez vezettek.
A Huawei annak érdekében nyitotta meg az új kiberbiztonsági központját, hogy megoldást találjon ezekre az új problémákra, emellett fórumot biztosítson az iparági érdekeltek számára, hogy megosszák egymással tapasztalataikat a kiberirányítás terén, és együtt dolgozhassanak a technikai megoldásokon.
A központ célja a megoldások bemutatása és a tapasztalatok megosztása, a kommunikáció és a közös innováció megkönnyítése, valamint a biztonsági tesztelés és ellenőrzés könnyebbé tétele.
„A bizalomnak és a bizalmatlanságnak egyaránt tényeken kell alapulnia, nem érzéseken, nem spekulációkon és nem alaptalan híreszteléseken. Úgy gondoljuk, hogy a tényeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük, és az ellenőrzésnek szabványokon kell alapulnia. Ezzel vezérelvként az elmúlt 10 évben hat kiberbiztonsági és átláthatósági központot hoztunk létre Európában, a Közel-Keleten és Észak-Amerikában” – mondta Ken Hu.
Még biztonságosabb 5G hálózatok
A kiberbiztonság egységes megközelítésének elősegítése érdekében a távközlési iparban az olyan szervezetek, mint a GSMA és a 3GPP, együttműködtek az iparágban érdekelt felekkel a NESAS biztonsági specifikációinak és független tanúsításainak népszerűsítésében. Ezeket az alapelveket széles körben elfogadják az iparágban, és fontos szerepet játszanak a biztonságos hálózatok fejlesztésében és ellenőrzésében.
“A meglévő és új szolgáltatások az 5G-korszakában nagymértékben támaszkodnak a mobilhálózatok által biztosított kapcsolódási lehetőségekre, és nagyban függnek attól, hogy az ezek alapjául szolgáló technológia mennyire biztonságos és megbízható” – mondta Mats Granryd, a GSMA főigazgatója. “Az olyan kezdeményezések, mint a GSMA 5G kiberbiztonsági tudásbázisa – amelynek célja, hogy segítse az érdekelt feleket a hálózati kockázatok megértésében és mérséklésében – valamint a NESAS (az egész iparágra kiterjedő biztonsági garancia keretrendszer) célja, hogy javítsák a hálózati berendezések biztonsági szintjét az egész ágazatban”.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.