Tech
Stratégiai átalakításba kezd távközlési csoportjában a 4iG
A hazai és a nemzetközi távközlési piacon is meghatározó portfólióval rendelkező 4iG csoport megkezdi távközlési vállalatainak stratégiai átalakítását annak érdekében, hogy a társaságok jövőbeli integrációjával hatékonyabban használják ki a csoporton belüli együttműködési lehetőségeket, illetve az üzleti működés területein jelentkező szinergiákat.
A 4iG igazgatóságának stratégiai célja, hogy a számos iparági kompetenciát egyesítő cégcsoport a B2B és B2C szolgáltatási szegmenseiben működő vállalatait konszolidálja, valamint egységes szervezeti és irányítási struktúrával rendelkező vállalatcsoportot alakítson ki, amely egységes márkanév alatt, piaci súlyának megfelelő hatékonysággal képes fellépni a magyarországi és nemzetközi piacokon – közölte a vállalat.
A 4iG távközlési portfóliójának és az Antenna Hungária egyesítésével lezárult az a transzformációs folyamat, amelynek eredményeként a 4iG Nyrt. informatikai rendszerintegrátor vállalatból széleskörű, távközlési és informatikai szolgáltatásokat nyújtó, nemzetközi infokommunikációs vállalatcsoporttá alakult.
A számos iparági kompetenciát egyesítő cégcsoporttól részvényesei tartósan sikeres és eredményes piaci működést várnak el. A távközlési vállalatcsoport integrációjának most kezdődő szakaszában a cégcsoporthoz frissen csatlakozó, elismert és jelentős iparági tapasztalatokkal rendelkező vezetők feladata az üzleti folyamatok összehangolása, a működési szinergiák kihasználásával az eredményesség javítása, illetve a közös fejlődési stratégia meghatározása lesz.
A távközlési vállalatcsoport irányításában szétválik az elnöki és vezérigazgatói pozíció, az Antenna Hungária igazgatóságának elnöke Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója, operatív vezetője pedig Király István lesz. A szakembertől a 4iG igazgatósága a távközlési csoport globális stratégiájának és üzleti folyamatainak kialakítását, illetve a távközlési vállalatcsoport hatékony működtetését várja. Király István a hazai távközlési piac egyik legnagyobb vezetői tapasztalattal és mély iparági szakismerettel rendelkező menedzsere, aki az elmúlt három évtizedben a Pannon GSM, a Magyar Telekom és T-Systems, valamint a Vodafone magyarországi felsővezetői pozícióit töltötte be. MBA vezetői képzését az Oxford Brookes University-n végezte. Egyedülálló iparági tudást és integrációs gyakorlatot szerzett pályafutása során. Négy, a magyar ICT piacon lezajlott, nagyléptékű fúzió levezénylésében és az azokat követő integrációban is kiemelt szerepet játszott. A szakember vezérigazgatóként július 1-től veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását, április 19-től pedig ideiglenesen a DIGI csoport ügyvezető igazgatója lett.
Az Antenna Hungária átalakításában és szolgáltatásainak fejlesztésében 2018 óta jelentős szerepet betöltő Sárecz Zsolt leköszön a társaság éléről, a 4iG Nyrt. elnöki tanácsadójaként azonban továbbra is támogatja a távközlési csoport fejlődését. A július 1-ig tartó átmeneti időszakban az Antenna Hungária irányítását Linczényi Aladin, a 4iG Nyrt. igazgatósági tagja veszi át, munkáját pedig vezérigazgató-helyettesként a DIGI csoporttól visszatérő Papp-Gerlei Gyöngyvér támogatja.
Teljesen átalakul a DIGI szervezeti felépítése és megújul a vezetése is.
Az új menedzsment elsődleges feladata a DIGI szolgáltatási stratégiájának és portfóliójának, valamint pénzügyi és beruházási terveinek megalkotása lesz, amely mellett a vállalat márkaváltásának levezénylése is kiemelt feladatot jelent.
A DIGI technológiai igazgatói pozíciójára Dévényi Istvánt május 1-től nevezik ki. A szakember több, mint 30 éves vezetői múlttal rendelkezik, szakmai tapasztalatait a Magyar Telekom csoport vállalatainál szerezte. Irányított komplex vezetékes hálózatfejlesztést, vezetett beruházó és B2B kiszolgáló szervezeteket. Irányítása alatt valósult meg több jelentős technológia (IPTV, xDSL, GPON). Sikeres üzemeltetési vezetőként felelt a fix, mobil és kábeltelevíziós üzletágak üzemeltetési területeinek integrációjáért, illetve az összeolvadó vállalatok IT infrastruktúrájának egységesítéséért. Közvetlen tapasztalatokat szerzett a virtualizált hálózati funkciók és az outsource szerződésben történő üzemeltetés területén.
A DIGI új pénzügyi és beszerzési igazgatója, Gurbán Sándor korábban nemzetközi tanácsadó cégeknél (Ernst&Young, BDO, Sofidel, EY) építette karrierjét. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem számvitel szakán végezte, okleveles könyvelő, a Guernsey Society of Chartered and Certified Accountants tagja. Nemzetközi elszámolással, tranzakciók támogatásával és tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos tudásának, CAPEX tervek széleskörű ismeretének, valamint vezetői tapasztalatának köszönhetően, magas szintű pénzügyi ismeretekkel támogatja a vállalatcsoport munkáját.
A DIGI Magyarország értékesítési és marketing igazgatója Éberling Judit lesz. 25 éves marketing és értékesítési, valamint több mint 20 éves vezetői tapasztalatát a magyar ICT piac meghatározó szereplőinél (Alcatel, Invitel, Telenor, Magyar Telekom, Vodafone) szerezte. Pályafutása során dolgozott lakossági és üzleti szegmensekben. Komoly gyakorlati vezetői és szakmai ismeretekkel rendelkezik nagyvállalati offline és online marketingben, CRM/CLM-ben, marketing automatizációban, stratégiaalkotásban, üzleti tervezésben, értékesítési csapatok és azokat támogató szervezetek irányításában. Részt vett több nagy informatikai és M&A integrációjában.
A telekommunikáció mellett a járműipar, a pénzügy és energetika terén szerzett több évtizedes nemzetközi tapasztalatot Baltay Kristóf, a DIGI új HR és logisztikai igazgatója. Az Avaya, a General Electric, az Erste AG, a Lear Corp., a Develor és a ChatBoss szakirányú vezetőjeként Észak-Amerikában, Európában, a Közel-Keleten és Afrikában is dolgozott. Jelentős ismeretei vannak a zöldmezős projektekben, vállalati fúziók döntéshozatalában és megvalósításában egyaránt. A tehetséggondozás, a változásmenedzsment és a munkaerő újrastrukturálás területein is kimagasló szaktudással és tapasztalatokkal rendelkezik.
Tech
Vincze Máté: a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban.
A 19. század végén a múzeumok kezdték el az audiovizuális tartalmak gyűjtését – emlékeztetett a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára szerdán az első Múzeum Most Műhely elnevezésű szakmai konferencián, a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).
Vincze Máté felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtését, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.
Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és feldolgozás vezetőjévé vált a világban
– mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális-diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa generáció tagjainak a YouTube, TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.
Vincze Máté kiemelte:
Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett, köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki.
A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljük össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt – mutatott rá.
Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térbe, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.
Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.
Makranczi Zsolt tájékoztatása szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.
Tech
Újabb kétszázezer diák kap notebookot az államtól
Így összesen már mintegy 450 ezer diák tanulhat a költségvetési forrásból beszerzett, korszerű eszközökön.
Míg 2010 előtt a családoknak “azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára”, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten.
Jelezte,
a harmadik éve futó projekt mostani ütemében az 5. 6. és 9. évfolyamon tanulókhoz juttatnak el 193 ezer eszközt, és a laptoposztás a következő tanévben is folytatódni fog.
A korszerű, érintőképernyős Dell, Asus, HP és Lenovo márkájú gépekre hároméves garancia is jár – jegyezte meg.
Az államtitkár szavai szerint az “okoseszközök világában” különösen fontos, hogy segítséget nyújtsanak tanároknak abban, hogy minél hatékonyabban tudják képezni a gyerekeket, és kevesebb időt kelljen az adminisztrációra fordítaniuk. A digitális eszközökön elérhető interaktív feladatok, hanganyagok, képek, filmrészletek, zenék jobban lekötik a gyerekek figyelmét, és segítenek elmélyíteni a tudást – tette hozzá.
“Magyarország legnagyobb léptékű oktatásfejlesztési időszakában vagyunk” – jelentette ki Rétvári Bence, aki felidézte azt is, hogy az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Elmondta továbbá, hogy januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon, ami jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését.
Az államtitkár szavai szerint “nem szabad elfelejteni”, hogy a pedagógusok béremeléséhez és a tanulói notebookok kiosztásához az Európai Unió nem járult hozzá, “Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett” ezekre a célokra.
Hangsúlyozta: a magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit “akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent”.
Rétvári Bence úgy folytatta, bíznak benne, hogy az EU-s források előbb-utóbb megérkeznek Magyarországra. “Az viszont igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban” – fűzte hozzá.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója elmondta, hogy a tanítás és a tanulás modernizációja a szülők és diákok véleménye szerint is fontos.
“Az Orbán Viktor vezette polgári kormány megalkotta a szolgáltató állam koncepcióját és azt meg is valósítja” – emelte ki, hozzátéve: ennek lényege, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak a különböző társadalmi csoportokkal és döntéseikkel segítik az emberek mindennapjait. A főtanácsadó példaként említette a cukorbeteg gyerekek nyári táboroztatását, az időseknek indított, “Európában egyedülálló” Gondosóra programot, valamint a népszámláláskor használt táblagépek újrahasznosítását.
A szolgáltató állam gyakorlatának megvalósításába illeszkedik a tanulói laptopok kiosztása is
– szögezte le.
Balatoni Katalin, a BM köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, nagy kihívás előtt áll az oktatási rendszer, mert “az egész világot súlyként nyomja a feladat, hogy a digitalizációt hogyan tudják megvalósítani.”
Felidézte, a 2022-ben indított program keretében első körben 120 ezer eszközt osztottak ki tanároknak és diákoknak, tavaly további 140 ezret, a mai nappal pedig 193 ezer eszköz “indul útjára.”
“A projekt célja, hogy a köznevelésben biztosítsuk a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférést”
– húzta alá Balatoni Katalin, megjegyezve: több mint 3 ezer feladatellátási helyre juttatják el a laptopokat, nemcsak állami, hanem egyházi, magán- és nemzetiségi önkormányzati fenntartású intézményekbe is.
A helyettes államtitkár rámutatott: a laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek ahhoz, hogy “felelősségteljesen és tudatosan tanulják meg használni” a digitális eszközöket.
Mint mondta, az elmúlt években több mint 200 okostankönyvet fejlesztettek, a nemzeti köznevelési portálon pedig 200 ezer tartalmat tettek elérhetővé. Kialakítottak továbbá 180 okostantermet is, 2020-tól pedig bevezették a digitális kultúra tantárgyat a harmadik évfolyamon.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke sikertörténetnek nevezte a 200 milliárd forintból megvalósított projektet, amelynek keretében a legkisebb települések diákjaihoz is eljuttatják a laptopokat.
Megjegyezte: a tanulók az iskolákban “névre szóló” gépeket használhatnak, amelyekbe jegyzetelhetnek, saját tartalmakat tölthetnek le rájuk. Az iskolában azok a gyerekek is megkapják a gépeket, akiknek a szülei nem veszik át az eszközt
– tette hozzá. A KK elnöke fontosnak nevezte, hogy a diákok használják is a kiosztott gépeket, nem csak az órán, de iskolán kívül is.
Hajnal Gabriella jelezte: ősszel újabb notebook csomagot osztanak ki és elindult tízezer interaktív panel közbeszerzése is. Mindemellett folyamatosan zajlik a Kréta rendszerben a digitális kollaborációs tér fejlesztése is. Ezen a felületen lehet feladatokat kiosztani, visszaküldeni, javítani, értékelni, kommunikálni – magyarázta.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.