Kövess minket!

Tech

„Sokat lájkolunk, és szívesen kommentelünk”

Hiába van sok azonos funkciójú alkalmazás, a verseny még nem ért véget. A Facebook variálásaitól nem kell tartani, de legfőképp nem szabad temetni a társaságot, hiába kezd unalmassá válni az alkalmazás. Gordon Ákossal, a Virgo Systems társalapító-tulajdonosával, kereskedelmi igazgatójával, valamint Keszte Dórával, az fps ügynökség digitális kommunikációs üzletágának vezetőjével beszélgettünk.

Az iWiW tizenkét évet élt meg, sorsszerű, hogy egy közösségimédia-vállalat előbb-utóbb elsodródik?

Gordon Ákos (GÁ): Az iWiW jóval megelőzte a korát, amikor elindult, még nem is nagyon létezett a közösségi média fogalma. Bár szorosan kötődik hozzánk, és büszkék is vagyunk rá, nem ez határozza meg az identitásunkat.

Érdekesség, hogy az iWiW volt annak idején az egyik gátja, hogy a Twitter itthon elterjedjen. Még ennél is több bejegyzést osztanánk meg, ha ez nem így alakult volna?

GÁ: Az iWiW rászoktatta a magyarokat a közösségi médiára, sőt bizonyos rétegeknek annak idején az internet volt maga. Ott valóban inkább a kapcsolati hálóké, a privát üzeneteké, a fényképfeltöltéseké volt a fő szerep, szemben a Twitteren jellemző „véleménymegosztó” kommunikációval.

Keszte Dóra (KD): Nemzetközi kutatások alapján azt látjuk, hogy a magyarok például a régió egyéb országaival összevetve jellemzően kevésbé gyártanak saját tartalmakat. Ez igaz a blogírásra is, valamint a Facebook-posztok számára és az Instagramra is. Cserébe viszont sokat lájkolunk, gyakran és sokat használjuk a social mediát, és szívesen kommentelünk.

Hébe-hóba előfordul, hogy valaki megpróbál hazai fejlesztésű közösségimédia-felületet fejleszteni, rendszerint nem túl nagy sikerrel. Nehéz Magyarországról betörni?

GÁ: Egyéb üzleti szegmenseket tekintve is nehezebb, ez egyértelmű. Kicsi a piac, és az üzleti környezet sem feltétlenül ideális nemzetközi sikerek eléréséhez, a nyelvről nem is beszélve. Egyértelmű, hogy egy angolszász országból elstartoló közösségimédia-felületnek nagy előnye lehet a hirtelen áttörésben például egy olyan, magyarul induló platformhoz képest, mint amilyen az iWiW volt. Szerencsére azért látunk magunk körül nemzetközi üzleti sikereket, próbálkozni mindig lehet és szükséges.

Létezhet-e olyan közösségi felület, amely lokális vagy egyéb rétegigényeket elégít ki niche-kommunikációt alkalmazva, mint egyfajta kkv?

KD: Úgy vélem, olyan sok platform és lehetőség van jelenleg a közösségi kommunikációra, hogy közülük minden réteg megtalálhatja a sajátját.

Sokan már a Facebook vesztét jósolják: idén februárban története során először fordult a társasággal elő, hogy csökkent a felhasználóinak száma, továbbá a közelmúltban nagyot zuhant a részvényárfolyama. Ez már a vég kezdete?

KD: A Facebook tizennégy éve hódítja a világot, természetes, hogy ennyi idő alatt lehetnek nehezebb periódusai.

Folyamatosan jelennek meg új, érdekesebb közösségi platformok, amelyek ha elég szórakoztatóak és érdekesek, könnyen elcsábítanak különféle fogyasztói szegmenseket. Mostanság talán a Mastodonra érdemes figyelni, amely egy open source, központi szerver nélküli, Twitter jellegű social megoldás, és épp intenzíven fejlődik. Nem látni még azonban, hogy mi lesz a sorsa. A Facebookra visszatérve: van valóságtartalma, hogy ami túl általános, túl népszerű, túlzottan elterjedt, az egy idő után unalmassá válik. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy messze még a vég. A hatalmas közösség és aktív felhasználószám még sok éven át fogja éltetni a Facebookot.

A Facebookkal szemben az Instagram egyre inkább szárnyal, a sors fintora, hogy az utóbbi az előbbi tulajdonában van. A 24 óra alatt eltűnő képüzenetek a kommunikáció jövője?

KD: Az Instagram dinamikus fejlődése ellenére elsősorban még mindig a fiatalabb korosztályé. Nekik több idejük van a telefonon „lógni” és tartalmakat nézegetni, gyártani, mint a dolgozó vagy a kisgyerekes korosztálynak. Az előző gondolatmenet alapján talán inkább a Facebooktól eltérő megközelítés, a vizuális ingerek könnyebb és gyorsabb fogyaszthatósága az, ami vonzó az Instagramban.

Az is igaz, hogy az exkluzív, időben korlátosan hozzáférhető tartalmak izgalmasabbak, hiszen könnyű őket elszalasztani. Amit pedig a mai fiatalok nagyon nem szeretnek, az az, ha kimaradnak valamiből.

Azok az emberek is szeretnek azonban tájékozódni a saját közösségükről, akik nem érnek rá folyamatosan a közösségi médiumokat csekkolni. Biztosan van még potenciál az időbeli korlátosságban, de határozottan nem gondolom, hogy hosszú távon ez lenne a kommunikáció jövője.

A találmány nem az Instagramhoz, hanem a Snapchathez köthető, amelynek nem sikerült eddig a megújulás. Nem fér meg két dudás egy csárdában, és akkor már a jobban bejáratott brandet választják a fogyasztók?

KD: Minden közösségi médiumnak egy picit más a megközelítése, egymástól is inspirálódnak, átvesznek funkciókat igyekezvén megfelelni az igényeknek, amelyek nagyon nem homogének, és szintén változók.

Közösségi médiumok lévén egy dolgot azonban nem szabad elfelejteni: kulcstényező a tömeg. Az lesz igazán sikeres, ahol megtalálhatók az ismerőseink a barátaink, a munkatársaink, a korosztályunk, a hozzánk hasonló érdeklődésűek.

Mivel átszokni és ennyi embert átszoktatni időbe telik, nem csak az egyes platformok adottságaitól és aktuális funkcionalitásától függ talán, hogy melyiket használják az emberek. Ilyen szempontból lehetséges, hogy az ismertségnek is van hatása, hiszen a kettő szorosan összefügg: ahol többen vannak az „enyéim” közül, azt nyilvánvalóan jobban is ismerem, és jobban is megbízom benne, szívesebben használom.

Jelenleg sok azonos funkciójú alkalmazás kering egyszerre. Ilyen például a Viber, a Messenger és a WhatsApp. Ennyire különböző célcsoportokat szólítanak meg, vagy egyszerűen még nem ért véget köztük a verseny?

KD: Itt szintén a fenti gondolatmenetet folytatnám: nagyon hasonlóak, de mégis mind eltérő. Az egyikkel biztonságosabb az üzenetküldés, mint a másikkal, az egyik jobban, a másik kevésbé rontja le a küldött fotók minőségét, az egyiken több, a másikon kevesebb ismerős érhető el, az egyiken kifejezőbben lehet érzelmeket kommunikálni, a másikon könnyebb gépelni, valamelyik csak telefonon férhető hozzá, és van, amelyiknél desktopon is folytathatom a társalgást. A verseny semmiképp sem ért még véget, de talán nem is kell véget érnie a fenti példák esetében, hiszen ezeket a felsorolt alkalmazásokat nagyszerűen lehet párhuzamosan is használni.

Ázsiának is megvannak a saját csevegőappjai, közösségimédia-felületei. Kínát leszámítva, ahol egyes oldalak tiltva vannak, mi határozza meg azt, hogy egy láthatólag ígéretes alkalmazás hol terjed el?

GÁ: Ez nagyon sok tényezőtől függhet: szerepe lehet az adott régió igényeinek, a nyelvnek, a lakosság mentalitásának, érettségének, az eszköz- és internetellátottságnak, egyéb korlátosságoknak, az ismertségnek, és még sorolhatnám. Nincsenek ökölszabályok ezen a téren, épp ezért annyira izgalmas a közösségi média fejlődése.

A Facebook igencsak keresztbe tett azáltal, hogy megváltoztatta a news feed algoritmusát. Vállalati oldalon egyre többen érzik ennek negatív hatását; hosszú távon milyen következményekkel lehet majd számolni?

KD: Mivel a Facebook jövőjét nehéz hosszú távon átlátni, illetve megjósolni, erre a kérdésre igen nehéz választ adni. A tapasztalat az, hogy akik professzionálisan, odafigyeléssel használják a Facebookot a vállalati kommunikáció szintjén, viszonylag rugalmasan tudnak alkalmazkodni. Az elmúlt közel tizenöt év során rengeteg „kardinális” változást éltünk már meg a Facebookkal kapcsolatban, aztán végül kiderült, hogy egyik sem volt annyira nehezen lekövethető kommunikáció. Az tény azonban, hogy az elmúlt öt-tíz évben szükség volt szemléletváltásra a kapcsolódó marketingkommunikációs stratégiákban, és az engagement-, bevonás-, szórakoztatás-, saját- és szerzettmédia-szemlélet mellett ma már inkább fizetett médiaként és elérési céllal érdemes a Facebookra tekinteni.

Az elmúlt évek egyik buzzworldje a chatbotok voltak, amelyek azonban, úgy tűnik, az elvárások alatt teljesítettek. Még sem preferáljuk az ilyen jellegű kommunikációt?

GÁ: Az emberek, a fogyasztók igénylik a személyes törődést. Bizonyos célok, iparágak esetében vagy a kommunikáció egy adott mélységéig ezek az alkalmazások hatékonyan bevethetők, de egyelőre nehézkesek, nem tudják teljes mértékben átvenni az emberi, ügyfélszolgálati gondolkodást és kommunikáció szerepét, és úgy gondolom, hogy ez még sokáig így lesz.

Egy szakember a közelmúltban azt mondta nekem, hogy a chatbotipar olyan, mint annak idején az autóipar: nagyon sok a fejlesztő, a gyártó, és még nem került ki közülük a győztes.

GÁ: Mi magunk is fejlesztettünk chatbotot, a technológia megvan hozzá.

Nem feltétlenül az ideában vagy a stádiumban látom a nehézséget, hanem abban, hogy egy chatbot, bármennyire is „okos”, nagyon nehezen adaptálható, hiszen használatuk mögött nagyon különfélék a célok és az igények. A vállalatoknak eltérő a közönsége, az ügyfélkezelési és kommunikációs stílusa, az üzleti modellje, az értékesítési csatornája, más és más a hozzájuk bejövő ügyfélmegkeresések típusa, változatossága. Van, amikor könnyebb „megtanítani” a chatbotokat a megfelelő visszajelzésekre és kommunikációra, de sok esetben ez lehetetlen, vagy aránytalanul sok időt, pénzt és energiát igényelne mind vállalati, mind kivitelezői szinten.

Végezetül, tegyük fel, minden adott ahhoz, hogy a Virgo egy új, hazai közösségimédia-felületet alapítson. Hogyan fognának hozzá?

GÁ: Ha minden adott lenne hozzá, akkor sem közösségimédia-felület létrehozásában gondolkodnánk, azt már egyszer megcsináltuk, sikerre is vittük. (Nevet.) A cégcsoporton belül a legnagyobb motivációnk, hogy olyan projektekkel és partnerekkel dolgozzunk, amelyek innovatív, integrált megoldásokat igényelnek. Legnagyobb piaci előnyünk, hogy egy új ötlet kapcsán az üzleti validációt és tanácsadást, a megvalósítás mikéntjének megtervezését, a folyamatos tesztelést, a piaci bevezetést, sőt, a bevezetést követő folyamatos növekedés optimalizálását is csoporton belül tudjuk. Ezek a szolgáltatások természetesen egységenként is igénybe vehetők, de az álmunk, hogy minél több ilyen új, izgalmas ötletet keltsünk életre, továbbá hogy olyan vállalatok mellé állhassunk oda teljes körű szolgáltatást nyújtó partnerként, amelyek már elkötelezetten a teljes digitális transzformáció határmezsgyéjére értek, de az elindulásban és az út megtalálásában szívesen veszik széles körű tapasztalatainkat.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/9-10. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Tech

Megkerülte a fogyasztóvédelmet a Wish, blokkolják a szolgáltatást

A sokszor humorba illő árucikket már nem dobja fel a Google, a francia hatóságok ugyanis megelégelték a visszaéléseket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Franciaországban a hatóságok megunták, hogy az amerikai székhelyű, digitális kereskedelemmel foglalkozó Wish visszaél a fogyasztóvédelmi szabályozással. Ezért a francia kormány tegnap bejelentette, hogya kaliforniai vállalatot eltávolítják az online keresőmotorok találatai közül és a Wish alkalmazása nem lesz letöltető tabletre és okostelefonra sem.

Ezzel Franciaország Európában elsőként tett konkrét lépést az online kereskedelemre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások szigorítására. 

A nyugat-európai ország a tudatos döntéssel precedenst teremtett, valójában ugyanis a francia kormánynak nemcsak a Wish-sel szemben merültek fel komoly aggályai. Ezt Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter szavai is igazolják, aki egy interjú során kijelentette, hogy az amerikai céggel szemben való fellépés egy új politikai stratégia részét képezi. Az üzenete pedig egyértelmű:„a technológiai óriások, illetve az online webhelyek, amelyek nem rendelkeznek fizikai jelenléttel, nem állhatnak a törvények felett”

– hangsúlyozta a miniszter. 

A fogyasztóvédelmi hatóság júliusban szólította fel a Wish-t a hatályos fogyasztóvédelmi szabályok betartására. Az e-kereskedelemi platformokon – ilyen többek között az Amazon, az AliExpress, az eBay és a Wish – árult termékek minősége erősen megkérdőjelezhető. A francia fogyasztóvédelmi hatóság tavaly 140 terméket rendelt Wish-ről, hogy felmérhessék, a kínált termékek biztonságosak-e. Az eredmény magáért beszél: a rendelt termékek 95 százaléka nem felelt meg az uniós előírásoknak. 

Újabb frontvonalat nyitnak a franciák tech óriások és az EU között

Ugyanakkor nemcsak francia, hanem európai és globális szinten is jelentkező problémáról van szó. Egy brüsszeli székhelyű fogyasztóvédelmi szervezet tavalyi kutatása szerint más digitális kereskedelmi platformokon árult termékek jelentős része sem felel meg az uniós normáknak, vagyis a Wish esete nem számít kirívónak.A 250 bevizsgált elektronikai készülékek, játékok és kozmetikumok 66 százalékánál találtak olyan rendellenességet, ami a fogyasztóra nézve akár életveszélyes következményekkel is járhat. 

A Wish a Franciaországban bevizsgált veszélyes termékeket eltávolította a webshop-ból, de hamarosan más név alatt, más cégek kínálatában ismét megjelentek az árucikkek.  

A francia hatóság végül megelégelte ezt, most konkrét lépés mellett szánta el magát. Amennyiben viszont ezek után sem kész párbeszédet folytatni az amerikai cég, a franciák készek kitiltani a szolgáltatást az országból. A Wish szóvivője ugyanakkor már arról beszélt, hogy nem arányos az a szintű korlátozás, amivel a francia hatóságok élnek, ezért a tegnapi döntéssel szemben fel fognak lépni, az ügy a bíróságon folytatódik.  Az e-kereskedelem szereplőinek jelenlegi európai helyzete korántsem mondható fenntarthatónak.

Egyrészt az Európai Unióban napirenden van a digitális platformok szabályozása és a fogyasztóvédelmi rendelkezések szigorítása. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy egy éves szinten 717 milliárd eurót megmozgató piacról van szó, emiatt alapvetően az uniós fellépés eddigi lendülete meg sem közelítette a franciák szigorát. 

Másrészt pedigelképzelhető, hogy a francia modellt más uniós tagállamok is követik majd – írta a Mandiner.

Tovább olvasom

Tech

A piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az 5G elterjedését

A felhasználóknak egyelőre nem sürgős átállni az 5G-s technológiára, a piaci szereplők együttműködése gyorsíthatja az új technológia elterjedését.

Közzétéve:

Pixabay

A fogyasztók többnyire elégedettek mobilszolgáltatóikkal, csomagjaikkal és eszközeikkel, így nem érzik sürgősnek a váltást 5G-re. Ezzel együtt növekvő fogyasztói kereslet tapasztalható az 5G iránt: ennek elérhetősége már az egyik legfontosabb szempont azon felhasználók körében, akik a következő évben szolgáltatóváltáson gondolkodnak.

A felmérésre választ adók az 5G szolgáltatás elérhetőségét a három legfontosabb tényező közé sorolták új szolgáltató kiválasztásakor az ár-érték arány és a hálózat minősége mellett.

A megkérdezettek többsége szerint jelenlegi telefonjuk minden fontos tulajdonsággal rendelkezik. A készülékük segítségével elsősorban üzeneteket (47 százalék) és e-maileket (37 százalék) küldenek, fényképeket és videókat készítenek (34 százalék), illetve a közösségi oldalakat (29 százalék) látogatnak. Ezekre a tevékenységekre egy régebbi, 4G képes telefon többnyire ugyanolyan alkalmas, mint egy új, drágább 5G-s modell.

A felmérés válaszadói közül csak minden harmadik nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül 5G szolgáltatásra váltana.

Zaránd Miklós, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának partnere a közlemény szerint elmondta: ahogy a korábbi mobilhálózatok bevezetésekor a fogyasztókat most is ösztönözni kell arra, hogy egy új hálózatra váltsanak.

Az év végére már megközelíti a 580 milliót az 5G előfizetések globális száma, további terjedése pedig a távközlési vállalatokra, az eszközgyártókra és az őket támogató tágabb ökoszisztémára is kedvezően hat. Mindez arra ösztönzi a piaci szereplőket, hogy együttműködjenek az 5G használatának intenzívebbé tétele érdekében. Az eszközgyártók az erősödő kereslettel növelhetik az eladásokat, miközben a telekommunikációs szolgáltatók teljesíteni tudják a magasabb hálózati sebességre és megbízhatóbb adatátvitelre vonatkozó fogyasztói elvárásokat – ráadásul ezt alacsonyabb költséggel tehetik meg. Az 5G előfizetéssel rendelkező ügyfelek és az ilyen eszközök számának bővülése az alkalmazás- és tartalomkészítőknek teremt piacot: a fogyasztók utazási, sportolási, vásárlási vagy szórakoztatási szokásait potenciálisan forradalmasító új szolgáltatások és fogyasztói élmények fejlesztésére adnak alkalmat.

Hasonlóra számítanak, mint a 4G-LTE bevezetésénél: ahogyan egyre több, csak 5G-n működő alkalmazás jelenik meg, annál gyorsabban vezet az 5G tömeges elterjedéséhez a fogyasztói kíváncsiság – mondta Hosszu Gábor, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Tech

A Rheinmetall AG a 4iG stratégiai befektetőjévé válhat

Előzetes, nem kötelező erejű megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG – a megállapodás értelmében a düsseldorfi székhelyű, védelmi iparban és járműgyártásban is meghatározó globális vállalat két tranzakcióval együttesen 25,1 százalékos tulajdont szerezhet a 4iG Nyrt.-ben – közölte a 4iG csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A közlemény szerint a befektetéssel a Rheinmetall célja, hogy a jövőben a 4iG váljon a legfőbb digitalizációs és informatikai partnerévé.

Részletezik, hogy a 4iG jogi, pénzügyi, illetve kereskedelmi átvilágításának, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében a KZF Vagyonkezelő Kft.-től vásárolna 4iG részvényeket.

A német nagyvállalat emellett részt venne abban a nagyjából 120 milliárd forintra tervezett zártkörű tőkeemelésben is, amelyben Jászai Gellért érdekeltsége, az IG COM Magántőkealap és a Rheinmetall mellett az Alpac Capital által kezelt alap is közreműködne. Az előzetes megállapodás szerint a tervezett ázsiós alaptőkeemelés 670 forint kibocsátási értékű 4iG részvények forgalomba hozatalával valósulna meg. A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tervezett tőkeemelés hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona és 4iG Nyrt. fölötti kontrollja nem változna érdemben – olvasható a közleményben.

Kiemelték, hogy az előzetes megállapodás szerint a tranzakciók lezárását követően a Rheinmetall (51 százalék) és a 4iG Nyrt. (49 százalék) közös tulajdonában lévő informatikai vállalatot hoznak létre.

Az alapítók célja, hogy a 4iG a közös platformcégen keresztül szolgálja ki a Rheinmetall magyarországi és egyéb érdekeltségeinek komplex informatikai igényeit, illetve a társaság a hadiipari és védelmi informatikai megoldások fejlesztésében is részt vegyen.

Ennek megfelelően a közös informatikai cég lehet a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában Zalaegerszegen megvalósuló, és a világ egyik legmodernebb harcijármű-gyárának IT szolgáltatója is 2023-tól.

A partnerség az első években Magyarországra és a Rheinmetall közép-kelet-európai érdekeltségeire vonatkozik, amelyet a felek fokozatosan terjesztenek majd ki a Rheinmetall teljes nemzetközi hálózatára. Az együttműködés nagy mértékben támogatja a 4iG növekedési stratégiáját, melynek célja, hogy a társaság a távközlési szegmens mellett informatikai szolgáltatásaival is megjelenjen a nemzetközi piacokon – írják a közleményben.

Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója a bejelentés kapcsán hangsúlyozta: a Rheinmetall AG-val kötött előzetes megállapodás jelentős mértékben támogatja nemzetközi terjeszkedési elképzeléseiket a technológiai szektorban. Megtisztelőnek nevezte, hogy a világ egyik vezető vállalata stratégiai befektetési célpontként tekint a 4iG csoportra, és részt kíván venni a vállalat növekedési stratégiájának megvalósításában. A Rheinmetall befektetési szándéka pozitív visszajelzést jelent abban is, hogy megalapozott és értékteremtő stratégiával rendelkeznek a hazai és nemzetközi piacokon – tette hozzá az 4iG elnök-vezérigazgatója.

Armin Papperger, a Rheinmetall AG vezérigazgatója a közleményben kiemelte, részvételük a 4iG-ben a Rheinmetall digitalizációs stratégiájának szerves részét képezi, amely egyben Magyarország iránti különleges elkötelezettségük jele is. A Rheinmetall az elmúlt években nagy előrelépést tett annak érdekében, hogy nemzetközi vállalattá váljon, ami azt jelenti, Németországon kívül az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Magyarországon is új piacokat szerezett. Ezekben, illetve más nyugati országokban a Rheinmetall aktívan részt vesz a helyi gyártási és K+F folyamatokban – mutatott rá a Rheinmetall AG vezérigazgatója.

A közlemény szerint az átvilágítás, valamint a végleges tranzakciós dokumentumok, illetve a szükséges vállalati jóváhagyások eredményétől függően a tőkeemelésben részvevő felek tulajdonukba kerülő részvénycsomagra legalább 1 éves értékesítési tilalmat (lock-up) vállalnak. A stratégiai ágazatokra vonatkozó, Magyarország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó magyar szabályozásnak megfelelően a Rheinmetall tulajdonszerzése a Belügyminisztérium (BM) engedélyével valósulhat meg, a tervek szerint 2022 január végéig.

Tovább olvasom