Tech
Öt év alatt kilencszer több gigabájtot használtunk el internetezésre
Öt év alatt kilencszer több gigabájtot használtunk el internetezésre: egyre többet böngészünk, videocsetelünk és nagyobb felbontásban élvezzük a streamelt médiát – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága.
A hatóság szerint, ha egy jelentős technológiai fejlődést kell megemlíteni a 2000-es évekből, akkor az internetezésre is alkalmas okostelefonok megjelenése mindenképp ide sorolható.
A telefonjainkat többé már nem csak hanghívásra és SMS küldésre használhattuk. A nagyméretű érintőképernyők lehetővé tették, hogy a nehézkes asztali gépektől, laptopoktól elszakadva élvezzük az internet nyújtotta lehetőségeket. A mobilitás élménye a mobilinternet-szolgáltatás egyre gyorsuló elterjedésével teljesedhetett ki – fűzték hozzá.
Azt írták, hogy
a mobiltelefonon való internetezés ma már a mindennapi rutinunk része. Népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez tükröződik vissza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a mobilszolgáltatóktól gyűjtött forgalmi adatok elemzésében is.
A hangszolgáltatásra használt (lakossági és nem lakossági) mobiltelefon-előfizetések száma az elmúlt hat évben alig változott, csaknem eléri a tízmillió darabot.
Ezen SIM-kártyák közül viszont évről évre több csatlakozott a mobilinternetre. Míg 2016-ban csaknem ötmillió SIM-kártya generált online adatforgalmat, 2021-re számuk 7 millió felé emelkedett, ami már a kártyák háromnegyedét tette ki.
Ennél is meredekebben emelkedett az egy SIM-kártyára eső forgalmazott mobiladat-mennyiség: ez a 2016-os 0,8 gigabájtról 2021-re több mint a kilencszeresére, 7,5 gigabájtra ugrott. Ennek oka, hogy nemcsak egyre többen használják a mobilinternetet, hanem egyre intenzívebben is, azaz több ideig böngésznek, streamelt médiát fogyasztanak, nagyobb felbontásban élvezik a tartalmakat vagy épp videocsetelnek – áll a közleményben.
A szolgáltatók által jelentett 7 millió, mobilinternetre csatlakozó SIM-kártya nem egyenlő 7 millió lakossági felhasználóval, hiszen ez tartalmazza a nem lakossági előfizetéseket, és egy ember akár több SIM-kártyát is használhat.
Az NMHH-felmérés szerint a mobilinternetet használók aránya – a szolgáltatók által közölt előfizetési adatokhoz hasonlóan – meredeken emelkedett.
2016-ban a 14 éves vagy idősebb lakosság 38 százaléka használt csak mobilinternetet, 2021-re viszont arányuk már 67 százalék volt, ami mintegy 5,6 millió embert jelentett az országban.
Ha mobiltelefon – folytatták -, akkor pedig nemcsak mobilinternet létezik, hanem a helyhez kötött szolgáltatásra kapcsolódó wifihálózatot is igénybe lehet venni. A mobilinternettel nem, de wifivel internetezők aránya 4 és 8 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban.
Összességében pedig elmondható, hogy 2021-ben körülbelül 6,3 millió 14 éves vagy idősebb ember internetezett a mobiltelefonján. Ez idő alatt mintegy harmadára, azaz 28 százalékról 9 százalékra esett vissza azok száma, akik a mobiltelefonjukon nem interneteznek, de helyhez kötött internetet használnak. Ők 2021-ben körülbelül 800 ezren voltak – írták.
Az NMHH szerint arra a kérdésre, hogy miért nem interneteznek a mobiltelefonjukon, a legtöbben (40 százalék) azt válaszolták, hogy elég nekik a vezetékes internet. 37 százalékuk mondta azt, hogy nincs rá szüksége, 21 százalékuk pedig azt, hogy a mobilkészüléke nem alkalmas az internetezésre. Ez alapján azt várhatjuk, hogy a készülékek megújulásával még tovább fog bővülni a mobilon internetezők tábora.
Talán a mobilinterneten nem, de wifin internetezőket lehetne a legkönnyebben rávenni a mobilinternet használatára. A mobilinternetezők csoportjától leginkább a pre paid mobiltelefon-előfizetés különbözteti meg őket. A pre paid csomagoknál a mobilinternet fajlagosan drágább lehet, illetve a költsége nyilvánvaló, és alkalmanként igényelni szükséges, ami inkább spórolásra készteti a felhasználót – tették hozzá.
További jellemzője ennek a csoportnak, hogy tagjai főleg nyugdíjasok, akik valószínűleg kevesebbet utaznak, így csökken a bárhol elérhető internet iránti igényük.
A mobilon nem, de asztali gépen vagy laptopon internetezők számára valószínűleg a technológia, illetve a kis képernyő jelent kihívást. Ők nagyobb arányban szintén nyugdíjasok, akik gyakorlatlanabbnak gondolják magukat az internethasználatban, mint a mobiltelefonon (mobilinternettel vagy wifivel) internetezők – közölte az NMHH.
Borítókép: illusztráció
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.