Tech
Óriási támogatás érkezik a digitalizációba
Már az idén meghirdetheti a kormány azoknak a felhívásoknak a jelentős részét, amelyek az új Digitális megújulás operatív programban lesznek elérhetők. A Dimop a 2021–2027-es uniós források hazai felhasználását szolgálja azzal a céllal, hogy az informatika és a digitális világ a megfelelő támogatáshoz jusson a fejlesztésekhez.
Jelentős változtatást hajt végrel a kormány a 2021–2027 években elérhető európai uniós fejlesztési források hazai felhasználását illetően: az informatika és a digitális világ új és önálló operatív programban jelenik meg a következő időszakban – írja a péntek esti Magyar Közlönyre hivatkozva a Magyar Nemzet.
Az új Digitális megújulás operatív program (Dimop) átfogóan célozza Magyarország digitális felkészültségének javítását. A tervezése már az év elején megkezdődött, a kormány pedig négy prioritás mentén határozta meg és tette közzé az elsőként indítandó programokat. Támogatnák:
- a vállalkozások digitális átállását és a hazai digitális közszolgáltatások fejlesztését (19 meghirdetett program összesen 158 milliárd forint összegben);
- a zöld infrastruktúra kialakítását;
- a széles sávú hálózat fejlesztését (az előző ponttal együtt hat program 53,7 milliárd forint összegben);
- és az állampolgárok digitális kompetenciájának fejlesztését, hozzáférésüket az ellátási rendszerekhez (12 program 140 milliárd forint értékben).
Noha ezek a felhívások még nem feltétlenül jelentik a programok tényleges elindulását,
minden jel arra utal, hogy a kormány jelentős részüket már idén meghirdetheti.
Támogatás a vállalkozások digitális átállásához
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egy jelentős részének kihívás a digitális átállás: van, amelyiknek azért, mert az évek óta zajló átalakulást nem tudta hatékonyan követni, így mára ez a lemaradás növekedési (vagy akár rentabilitási) problémát okoz. Másoknak pedig azért, mert a kitörési lehetőséget biztosító innovációba a jelentős kockázat miatt nem vágott még bele.
A terület uniós átlagtól való elmaradására a Digitális gazdaság és társadalom index (DESI) jelentése is rávilágít: a hazai kkv-k kevésbé veszik igénybe a működésükhöz szükséges alapvető informatikai eszközöket és komplex digitális üzleti megoldásokat (57 százalékuk alacsony szinten alkalmazza csak ezeket), és többségüknél alacsony a termék-, folyamat-, marketing- vagy szervezeti innovációt folytatók aránya (méretüktől függően alig 25-39 százalék).
A kormány változatos eszközökkel kezelné ezeket a kihívásokat, abban bízva, hogy összességében javul a vállalkozások versenyképessége.
A későbbiekben megjelenő felhívások között központi, a kkv-knak szolgáltatásokat nyújtó támogató programok és közvetlen, akár ötvenmilliárd forint összegű kutatás-fejlesztési támogatás is elérhető lehet kizárólag az informatikai fejlesztések támogatására. A program szövege alapján további – vélhetően jelentős összegű – támogatott hitelkonstrukció is várható, ugyanakkor ezeket még nem nevesítették.
Folytatódik a digitális közszolgáltatások fejlesztése
A kormány a 2014–2020-as fejlesztési időszakban külön programot (Köfop) hirdetett meg a közigazgatás fejlesztésére, így számos fejlesztés valósulhatott meg. Bár az EU a közigazgatás fejlesztését közvetlenül már nem támogatja (a korábbi tizenegy célhoz képest most ötöt határozott meg), az a Magyarországnak tett ajánlásaiban (országajánlás) és az EU Digitális iránytű 2030 célkitűzései között hangsúlyosan szerepel.
A kormány láthatóan él is a lehetőséggel, de a meghirdetett programokból és a szöveges dokumentumokból az látható, hogy egy-egy kimaradt terület fejlesztésétől eltekintve összességében is magasabb szintre emelné a fejlesztéseket a következő hét évben. Tenné ezt úgy, hogy az elmúlt években elérhetővé vált technológiák felhasználásával igyekszik a virtuális tér adta lehetőségeket teljes körben kihasználva automatizálni, az adatvagyon felhasználásával a szolgáltatás minőségét javítani, egyúttal az egyes élethelyzetek figyelembevételével akár proaktívan felajánlani az ügyfeleknek az ügyintézés lehetőségét.
A jövő zöld és high-tech
Történelmi tapasztalat, hogy az életszínvonal növekedése szoros összefüggésben van a káros anyagok kibocsátásának szintjével. A környezetvédelmi támogatási programok Magyarországon is évek óta azt a célt szolgálják, hogy jelentős infrastrukturális beruházásokkal járuljanak hozzá az energiahatékonysághoz vagy a meglévő rendszerek megújításával, vagy megújuló energia termelésére képes rendszerek kialakításával.
Miközben azonban a megújulóenergia-források alkalmazásának aránya nő, az ehhez szükséges villamosenergia-hálózati rendszerek nem elég rugalmasak, fejlesztésre szorulnak. A program ilyen és ehhez hasonló területekre hozna létre megoldásokat annak érdekében, hogy az életszínvonal növelése a károsanyag-kibocsátás növekedése nélkül is fenntartható legyen.
A programok az épületenergetika digitalizációját, az energiaközösségek informatikai kiszolgálását, a klímaváltozás nyomon követését támogató digitális szenzorrendszerek fejlesztését is célozzák.
Széles sávú internethálózat
A hazai optikai szálas lefedettség meghaladja az uniós átlagot, azonban jóval elmarad az európai listavezető országokban mért szinttől. A pandémia egyértelművé tette, hogy a digitális összekapcsoltság a korábbi várakozásokat is messze felülmúló súlyt képvisel egy ország működtetésében, fejlődésében.
A gigabitképes hálózati infrastruktúra kialakítása alapfeladat a Dimop keretében,
emellett a beruházások a széles sávú szolgáltatások minősége, a vezeték nélküli hálózati lefedettség és a hírközlési infrastruktúra területén is hoznának fejlesztéseket.
Digitális állampolgárok
A Dimopban három fő fejlesztési irányelvet fogalmaztak meg.
- A digitális tartalmak és szolgáltatások szerepe egyre nagyobb az oktatásban, így feltétlenül szükség van a fejlesztésükre és bővítésükre. Emellett az oktatási nyilvántartások, valamint az azokkal összekapcsolt tanulástámogató platformok fejlesztése is szerepel a tervek között.
- Cél a digitális kompetencia emelt szintjének biztosítása – különösen a közszolgáltatásban dolgozóknál –, amely a kormány szerint Magyarország digitális átalakulásának és a versenyképesség javításának fontos eleme. Ennek jegyében támogatáshoz jutnak a korszerű és emelt szintű informatikai tudás megszerzését támogató képzések.
- Végül a Dimop célja, hogy fokozza a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben való hozzáférést a digitalizáció segítségével. Kiemelt az időskorúak hozzáférésének javítása, valamint a különféle szociális és e-egészségügyi rendszerek fejlesztése.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.
Tech
Minden harmadik magyar kártyabirtokos fizet rendszeresen mobillal
A bankkártyát használó magyarok digitalizáltsága tovább nőtt, elsősorban a mobilfizetés és az online vásárlás terén, de a külföldi utazások és költések is újra elérték a pandémia előtti szintet.
A 97 százalékos magyarországi bankkártya-penetráció mellett tovább nőtt és eléri a 63 százalékot azok aránya, akik nagyon gyakran, egy héten többször is bankkártyával fizetnek bolti vásárlásaik során, a kártyát napi szinten használók aránya pedig már 23 százalék. A banki ügyfelek 85 százalékánál hetente egyszer biztosan bankkártyával történik a bolti fizetés. A kártyát fizetésre egyáltalán nem használók tábora tovább csökkent, arányuk ma már mindössze 3 százalék – írja az MTI a Mastercard Bankkártyahasználati szokások és attitűdök című kutatásának eredményeire hivatkozva.
A megkérdezettek 63 százaléka kártyával intézi az online számlafizetéseket, a csekkes befizetések aránya pedig 41 százalékról 36-ra csökkent.
A hagyományos bankok szolgáltatásai mellett két év alatt két és félszeresére nőtt azok száma, akik valamelyik neobanknál nyitottak számlát. A növekedés főleg a fiatalok körében volt kiugró, ahol 4 százalékról 17 százalékra nőtt a nem hagyományos banki ügyfelek aránya. A magyar neobanki ügyfelek 10 százaléka már ezt a kártyáját használja minden vásárlása során, ugyanakkor a többség inkább csak kisebb összegeket tárol rajta. A neobanki kártyák esetén a külföldi webshopos vásárlás (68 százalék) és a külföldi tartózkodás során történő fizetés (60 százalék) a használat leggyakoribb módja.
A kártyás fizetés népszerűsége a magyarok körében nem csak belföldön, de nemzetközi útjaik során is nőtt. Az utazás során a megkérdezettek 69 százaléka használta a kártyáját (63 százalék vásárlásra és mindössze 6 százalék aki kizárólag pénzfelvételre).
A magyarok egyharmada (33 százalék) kezdeményezett tavaly mobilfizetést, szemben a 2022-es év 26 százalékos arányával. A mobilfizetés szintén a fiatalok körében a leggyakoribb, itt a megkérdezettek 43 százaléka adott pozitív választ, de az idősebb korosztálynál is eléri a 21 százalékot azok aránya, akik rendszeresen fizetnek így.
A 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosságra reprezentatív eredményt mutató kutatás szerint 88 százalék tud a mobilbanki applikációk létezéséről és 68 százalék használja is azt; ez 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt, öt év alatt pedig közel 40 százalékot. Leggyakrabban átutalásokra, egyenleg lekérdezésre, tranzakciók ellenőrzésére és online fizetés hitelesítésére használják.
A Covidot követően némi megtorpanás volt tapasztalható az online térben, hiszen míg a járvány idején 87 százalék volt az online vásárlók aránya, ez a világjárvány után 81-83 százalék közé állt vissza. 2023 őszére azonban újra csúcsot döntött a vásárlási láz: a megkérdezettek 88 százaléka vett valamit az interneten a felmérést megelőző fél évben.
Az internetes vásárlások során használt fizetési módok közül az online bankkártyás fizetés a legnépszerűbb (67 százalék), ezt követi a kártyás utánvét (44 százalék), majd a készpénzes utánvét (40 százalék).
Az adatok összesítése után az látszik, hogy 85 százalék azok aránya, akik fizetnek online vásárláskor kártyával.
A megkérdezettek közel ötöde (18 százalék) vásárol rendszeresen külföldi webshopból, 45 százalék ennél valamivel ritkábban, míg 37 százalék azok aránya, akik még sosem tettek így.
A felmérésben résztvevők kétharmada tapasztalt valamilyen visszaélési kísérletet az interneten, a legtöbb esetben ebből szerencsére semmilyen káruk nem lett, 15 százaléknál viszont a veszteség többnyire (az esetek 61 százalékában) 50 ezer forint alatt maradt.
Tech
Hekkertámadás: sokmilliárdos kár érte a magyarországi Pepcót
A cég feljelentést tett, de nem tudják, vissza lehet-e szerezni az ellopott pénzt.
Adathalász-támadást intéztek a Pepco magyarországi üzletága ellen – írja a Világgazdaság. A Pepco bejelentése szerint mintegy 15 millió eurót veszített a hackertámadásban.
Ez átszámítva mintegy 6 milliárd forintnak felel meg.
A Pepco csoport úgy fogalmazott, egyelőre nem világos, hogy a pénzösszeget vissza lehet-e szerezni. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy erőfeszítéseket tesznek a banki partnereiken és a rendőrségen keresztül is ennek érdekében.
Némiképp megnyugtató, hogy a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, az incidens nem érintett semmilyen ügyfél-, beszállítói vagy dolgozói adatot. A Pepco azt is hangsúlyozta, hogy a csoport erős mérleggel rendelkezik, több mint 400 millió eurós likviditással készpénz- és hitelkeretből, illetve továbbra is erős cash flow-t termel a működéséből. További részleteket azonban nem közölt az adathalász-támadásról, így azt sem tudni, az pontosan mikor történt.
Azt ugyanakkor leszögezték, hogy rendkívül komolyan veszik a pénzügyi ellenőrzéseket és az informatikai biztonságot, éppen ezért most a teljes informatikai rendszer és az összes folyamat csoportszintű felülvizsgálatát végzik, hogy a jövőben ezek erőteljesebben biztosítsák az üzletmenetet.
A Pepcónak 248 üzlete van Magyarországon, az első negyedévben pedig csoportszinten 1,9 milliárd eurós árbevételt ért el.