Kövess minket!

Tech

Óriási támogatás érkezik a digitalizációba

Már az idén meghirdetheti a kormány azoknak a felhívásoknak a jelentős részét, amelyek az új Digitális megújulás operatív programban lesznek elérhetők. A Dimop a 2021–2027-es uniós források hazai felhasználását szolgálja azzal a céllal, hogy az informatika és a digitális világ a megfelelő támogatáshoz jusson a fejlesztésekhez.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Jelentős változtatást hajt végrel a kormány a 2021–2027 években elérhető európai uniós fejlesztési források hazai felhasználását illetően: az informatika és a digitális világ új és önálló operatív programban jelenik meg a következő időszakban – írja a péntek esti Magyar Közlönyre hivatkozva a Magyar Nemzet.

Az új Digitális megújulás operatív program (Dimop) átfogóan célozza Magyarország digitális felkészültségének javítását. A tervezése már az év elején megkezdődött, a kormány pedig négy prioritás mentén határozta meg és tette közzé az elsőként indítandó programokat. Támogatnák:

  1. a vállalkozások digitális átállását és a hazai digitális közszolgáltatások fejlesztését (19 meghirdetett program összesen 158 milliárd forint összegben);
  2. a zöld infrastruktúra kialakítását;
  3. a széles sávú hálózat fejlesztését (az előző ponttal együtt hat program 53,7 milliárd forint összegben);
  4. és az állampolgárok digitális kompetenciájának fejlesztését, hozzáférésüket az ellátási rendszerekhez (12 program 140 milliárd forint értékben).

Noha ezek a felhívások még nem feltétlenül jelentik a programok tényleges elindulását,

minden jel arra utal, hogy a kormány jelentős részüket már idén meghirdetheti.

Támogatás a vállalkozások digitális átállásához

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egy jelentős részének kihívás a digitális átállás: van, amelyiknek azért, mert az évek óta zajló átalakulást nem tudta hatékonyan követni, így mára ez a lemaradás növekedési (vagy akár rentabilitási) problémát okoz. Másoknak pedig azért, mert a kitörési lehetőséget biztosító innovációba a jelentős kockázat miatt nem vágott még bele.

A terület uniós átlagtól való elmaradására a Digitális gazdaság és társadalom index (DESI) jelentése is rávilágít: a hazai kkv-k kevésbé veszik igénybe a működésükhöz szükséges alapvető informatikai eszközöket és komplex digitális üzleti megoldásokat (57 százalékuk alacsony szinten alkalmazza csak ezeket), és többségüknél alacsony a termék-, folyamat-, marketing- vagy szervezeti innovációt folytatók aránya (méretüktől függően alig 25-39 százalék).

A kormány változatos eszközökkel kezelné ezeket a kihívásokat, abban bízva, hogy összességében javul a vállalkozások versenyképessége.

A későbbiekben megjelenő felhívások között központi, a kkv-knak szolgáltatásokat nyújtó támogató programok és közvetlen, akár ötvenmilliárd forint összegű kutatás-fejlesztési támogatás is elérhető lehet kizárólag az informatikai fejlesztések támogatására. A program szövege alapján további – vélhetően jelentős összegű – támogatott hitelkonstrukció is várható, ugyanakkor ezeket még nem nevesítették.

Folytatódik a digitális közszolgáltatások fejlesztése

A kormány a 2014–2020-as fejlesztési időszakban külön programot (Köfop) hirdetett meg a közigazgatás fejlesztésére, így számos fejlesztés valósulhatott meg. Bár az EU a közigazgatás fejlesztését közvetlenül már nem támogatja (a korábbi tizenegy célhoz képest most ötöt határozott meg), az a Magyarországnak tett ajánlásaiban (országajánlás) és az EU Digitális iránytű 2030 célkitűzései között hangsúlyosan szerepel.

A kormány láthatóan él is a lehetőséggel, de a meghirdetett programokból és a szöveges dokumentumokból az látható, hogy egy-egy kimaradt terület fejlesztésétől eltekintve összességében is magasabb szintre emelné a fejlesztéseket a következő hét évben. Tenné ezt úgy, hogy az elmúlt években elérhetővé vált technológiák felhasználásával igyekszik a virtuális tér adta lehetőségeket teljes körben kihasználva automatizálni, az adatvagyon felhasználásával a szolgáltatás minőségét javítani, egyúttal az egyes élethelyzetek figyelembevételével akár proaktívan felajánlani az ügyfeleknek az ügyintézés lehetőségét.

A jövő zöld és high-tech

Történelmi tapasztalat, hogy az életszínvonal növekedése szoros összefüggésben van a káros anyagok kibocsátásának szintjével. A környezetvédelmi támogatási programok Magyarországon is évek óta azt a célt szolgálják, hogy jelentős infrastrukturális beruházásokkal járuljanak hozzá az energiahatékonysághoz vagy a meglévő rendszerek megújításával, vagy megújuló energia termelésére képes rendszerek kialakításával.

Miközben azonban a megújulóenergia-források alkalmazásának aránya nő, az ehhez szükséges villamosenergia-hálózati rendszerek nem elég rugalmasak, fejlesztésre szorulnak. A program ilyen és ehhez hasonló területekre hozna létre megoldásokat annak érdekében, hogy az életszínvonal növelése a károsanyag-kibocsátás növekedése nélkül is fenntartható legyen.

A programok az épületenergetika digitalizációját, az energiaközösségek informatikai kiszolgálását, a klímaváltozás nyomon követését támogató digitális szenzorrendszerek fejlesztését is célozzák.

Széles sávú internethálózat

A hazai optikai szálas lefedettség meghaladja az uniós átlagot, azonban jóval elmarad az európai listavezető országokban mért szinttől. A pandémia egyértelművé tette, hogy a digitális összekapcsoltság a korábbi várakozásokat is messze felülmúló súlyt képvisel egy ország működtetésében, fejlődésében.

A gigabitképes hálózati infrastruktúra kialakítása alapfeladat a Dimop keretében,

emellett a beruházások a széles sávú szolgáltatások minősége, a vezeték nélküli hálózati lefedettség és a hírközlési infrastruktúra területén is hoznának fejlesztéseket.

Digitális állampolgárok

A Dimopban három fő fejlesztési irányelvet fogalmaztak meg. 

  1. A digitális tartalmak és szolgáltatások szerepe egyre nagyobb az oktatásban, így feltétlenül szükség van a fejlesztésükre és bővítésükre. Emellett az oktatási nyilvántartások, valamint az azokkal összekapcsolt tanulástámogató platformok fejlesztése is szerepel a tervek között.
  2. Cél a digitális kompetencia emelt szintjének biztosítása – különösen a közszolgáltatásban dolgozóknál –, amely a kormány szerint Magyarország digitális átalakulásának és a versenyképesség javításának fontos eleme. Ennek jegyében támogatáshoz jutnak a korszerű és emelt szintű informatikai tudás megszerzését támogató képzések.
  3. Végül a Dimop célja, hogy fokozza a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben való hozzáférést a digitalizáció segítségével. Kiemelt az időskorúak hozzáférésének javítása, valamint a különféle szociális és e-egészségügyi rendszerek fejlesztése.

Tech

Integrált platformot fejlesztett a mobilszerviz cég

A mobilkészülékek teljes életciklusában felmerülő problémák megoldásának támogatására integrált platformot fejlesztett a TMX Mobile Solution Szerviz Szolgáltató Kft., mintegy 440 millió forint felhasználásával.

Közzétéve:

A projekt összköltségéhez a cég 214 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – tájékoztatta a nyertes cég közleményben az MTI-t.

A fejlesztés eredményeképpen egy komplex adatbázis és adatkapcsolat jött létre a piac szereplői között, ami az egyéni ügyfelek, vállalatok, mobilszolgáltatók és az államigazgatás számára egyaránt idő- és pénz megtakarítását eredményezi

– hangsúlyozzák a közleményben.

A kifejlesztett rendszer támogatja a készülékekkel (mobilokkal, notebookokkal és egyéb háztartási eszközökkel) kapcsolatos logisztikai tevékenységeket, illetve a készülékjavítási és -felújítási munkálatok adminisztrálását.

A rendszer használata a készülékjavítási, -felújítási szolgáltatások esetében hatékonyabb belső munkavégzést tesz lehetővé, ezáltal lerövidül a javítást megelőző adminisztráció a beépített automatizmusoknak köszönhetően. Alkalmazásával biztosított a javítási folyamat során keletkező adatok teljes körű digitalizációja, az összes adat-információ visszakereshető és felhasználható a logisztikai és javítási folyamat optimalizálásához.

A TMX Mobile Solution Szerviz Kft., illetve jogelődje, a Telemax 25 éve szolgáltat. Ügyfélkörük 80-85 százaléka céges partner, a magánügyfelek száma évről-évre emelkedik. A cég 2021. évi árbevétele 10 milliárd 891 millió forint volt, eredményük 680 millió forint. A pályáztató elvárása, hogy a fejlesztés eredményeképpen legalább 100 milliós többletbevételt produkáljanak.

Tovább olvasom

Tech

Zsarolóvírus ütött ki egy teljes bolthálózatot

A 7-Eleven mind a 175 üzlete kénytelen volt bezárni hétfőn.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Újabb boltláncnál történt súlyos zsarolóvírusos támadás, hétfőn mind a 175 dániai 7-Eleven üzlet kénytelen volt bezárni, miután egy zsarolóbanda leállította a cég fizetésfeldolgozó rendszerét, így nem működtek a kasszák. Az egyesült államokbeli székhelyű, nemzetközi hálózat neve ismerősen csenghet, leginkább szendvicseket is áruló vegyeskereskedéseknek titulálhatóak a boltjai.

A folyamatban lévő nyomozásra való tekintettel a 7-Eleven dán leánycége nem kívánt részletekbe bocsátkozni a támadással kapcsolatban, azonban az ügyfeleknek elméletileg nincs félnivalójuk, nem szivárogtak ki például a kártyás fizetési információik. Mostanra a lánc legtöbb üzlet újból kinyitott, a cégnek sikerült a készpénzes fizetési lehetőség működésre bírása mellett alternatív kártyás fizetési terminálokat beüzemelnie – tette hozzá az Origó.

Tovább olvasom

Tech

A pénzügyi applikációk a második legnépszerűbb alkalmazások

Közvetlenül a közösségi médiát követik – állapította meg a Magyar Bankholding júliusi online kutatása.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az 525 ember bevonásával készített reprezentatív kutatás szerint a válaszadók 87 százaléka használ közösségimédia-applikációkat, mint a Facebook és az Instagram, ehhez közeli, 73 százalékos a pénzügyi alkalmazások alkalmazása is. Népszerű applikációk még a játékok (45 százalék), a webshopok (40 százalék), illetve az online újságok, streamingszolgáltatások és videómegosztók egyaránt 39 százalékkal.

Az okostelefonnal rendelkezők átlagosan 24 alkalmazást tárolnak készülékükön, amelyek közül 11-et használnak rendszeresen.

A pénzügyi alkalmazásoknál leginkább az alapvető funkciókat használják, illetve tartják nélkülözhetetlennek a felhasználók. Ezek a forintátutalások és a számlaegyenleg-lekérdezés, amelyeket az emberek háromnegyede vesz igénybe, és kétharmada tart elengedhetetlennek. Emellett, a válaszadók több mint fele használja a mobilfizetés funkciót is.

A válaszadók zöme szerint gyors és kényelmes az interneten intézni pénzügyeket, az internetbanki alkalmazásokat a lakosság 56 százaléka hetente többször, 19 százaléka heti egyszer használja.

Tovább olvasom