Jelentős változtatást hajt végrel a kormány a 2021–2027 években elérhető európai uniós fejlesztési források hazai felhasználását illetően: az informatika és a digitális világ új és önálló operatív programban jelenik meg a következő időszakban – írja a péntek esti Magyar Közlönyre hivatkozva a Magyar Nemzet.

Az új Digitális megújulás operatív program (Dimop) átfogóan célozza Magyarország digitális felkészültségének javítását. A tervezése már az év elején megkezdődött, a kormány pedig négy prioritás mentén határozta meg és tette közzé az elsőként indítandó programokat. Támogatnák:

1. a vállalkozások digitális átállását és a hazai digitális közszolgáltatások fejlesztését (19 meghirdetett program összesen 158 milliárd forint összegben);
2. a zöld infrastruktúra kialakítását;
3. a széles sávú hálózat fejlesztését (az előző ponttal együtt hat program 53,7 milliárd forint összegben);
4. és az állampolgárok digitális kompetenciájának fejlesztését, hozzáférésüket az ellátási rendszerekhez (12 program 140 milliárd forint értékben).

Noha ezek a felhívások még nem feltétlenül jelentik a programok tényleges elindulását,

minden jel arra utal, hogy a kormány jelentős részüket már idén meghirdetheti.

Támogatás a vállalkozások digitális átállásához

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egy jelentős részének kihívás a digitális átállás: van, amelyiknek azért, mert az évek óta zajló átalakulást nem tudta hatékonyan követni, így mára ez a lemaradás növekedési (vagy akár rentabilitási) problémát okoz. Másoknak pedig azért, mert a kitörési lehetőséget biztosító innovációba a jelentős kockázat miatt nem vágott még bele.

A terület uniós átlagtól való elmaradására a Digitális gazdaság és társadalom index (DESI) jelentése is rávilágít: a hazai kkv-k kevésbé veszik igénybe a működésükhöz szükséges alapvető informatikai eszközöket és komplex digitális üzleti megoldásokat (57 százalékuk alacsony szinten alkalmazza csak ezeket), és többségüknél alacsony a termék-, folyamat-, marketing- vagy szervezeti innovációt folytatók aránya (méretüktől függően alig 25-39 százalék).

A kormány változatos eszközökkel kezelné ezeket a kihívásokat, abban bízva, hogy összességében javul a vállalkozások versenyképessége.

A későbbiekben megjelenő felhívások között központi, a kkv-knak szolgáltatásokat nyújtó támogató programok és közvetlen, akár ötvenmilliárd forint összegű kutatás-fejlesztési támogatás is elérhető lehet kizárólag az informatikai fejlesztések támogatására. A program szövege alapján további – vélhetően jelentős összegű – támogatott hitelkonstrukció is várható, ugyanakkor ezeket még nem nevesítették.

Folytatódik a digitális közszolgáltatások fejlesztése

A kormány a 2014–2020-as fejlesztési időszakban külön programot (Köfop) hirdetett meg a közigazgatás fejlesztésére, így számos fejlesztés valósulhatott meg. Bár az EU a közigazgatás fejlesztését közvetlenül már nem támogatja (a korábbi tizenegy célhoz képest most ötöt határozott meg), az a Magyarországnak tett ajánlásaiban (országajánlás) és az EU Digitális iránytű 2030 célkitűzései között hangsúlyosan szerepel.

A kormány láthatóan él is a lehetőséggel, de a meghirdetett programokból és a szöveges dokumentumokból az látható, hogy egy-egy kimaradt terület fejlesztésétől eltekintve összességében is magasabb szintre emelné a fejlesztéseket a következő hét évben. Tenné ezt úgy, hogy az elmúlt években elérhetővé vált technológiák felhasználásával igyekszik a virtuális tér adta lehetőségeket teljes körben kihasználva automatizálni, az adatvagyon felhasználásával a szolgáltatás minőségét javítani, egyúttal az egyes élethelyzetek figyelembevételével akár proaktívan felajánlani az ügyfeleknek az ügyintézés lehetőségét.

A jövő zöld és high-tech

Történelmi tapasztalat, hogy az életszínvonal növekedése szoros összefüggésben van a káros anyagok kibocsátásának szintjével. A környezetvédelmi támogatási programok Magyarországon is évek óta azt a célt szolgálják, hogy jelentős infrastrukturális beruházásokkal járuljanak hozzá az energiahatékonysághoz vagy a meglévő rendszerek megújításával, vagy megújuló energia termelésére képes rendszerek kialakításával.

Miközben azonban a megújulóenergia-források alkalmazásának aránya nő, az ehhez szükséges villamosenergia-hálózati rendszerek nem elég rugalmasak, fejlesztésre szorulnak. A program ilyen és ehhez hasonló területekre hozna létre megoldásokat annak érdekében, hogy az életszínvonal növelése a károsanyag-kibocsátás növekedése nélkül is fenntartható legyen.

A programok az épületenergetika digitalizációját, az energiaközösségek informatikai kiszolgálását, a klímaváltozás nyomon követését támogató digitális szenzorrendszerek fejlesztését is célozzák.

Széles sávú internethálózat

A hazai optikai szálas lefedettség meghaladja az uniós átlagot, azonban jóval elmarad az európai listavezető országokban mért szinttől. A pandémia egyértelművé tette, hogy a digitális összekapcsoltság a korábbi várakozásokat is messze felülmúló súlyt képvisel egy ország működtetésében, fejlődésében.

A gigabitképes hálózati infrastruktúra kialakítása alapfeladat a Dimop keretében,

emellett a beruházások a széles sávú szolgáltatások minősége, a vezeték nélküli hálózati lefedettség és a hírközlési infrastruktúra területén is hoznának fejlesztéseket.

Digitális állampolgárok

A Dimopban három fő fejlesztési irányelvet fogalmaztak meg. 

1. A digitális tartalmak és szolgáltatások szerepe egyre nagyobb az oktatásban, így feltétlenül szükség van a fejlesztésükre és bővítésükre. Emellett az oktatási nyilvántartások, valamint az azokkal összekapcsolt tanulástámogató platformok fejlesztése is szerepel a tervek között.
2. Cél a digitális kompetencia emelt szintjének biztosítása – különösen a közszolgáltatásban dolgozóknál –, amely a kormány szerint Magyarország digitális átalakulásának és a versenyképesség javításának fontos eleme. Ennek jegyében támogatáshoz jutnak a korszerű és emelt szintű informatikai tudás megszerzését támogató képzések.
3. Végül a Dimop célja, hogy fokozza a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való egyenlő és időben való hozzáférést a digitalizáció segítségével. Kiemelt az időskorúak hozzáférésének javítása, valamint a különféle szociális és e-egészségügyi rendszerek fejlesztése.