Tech
Növelte nyereségét a telekommunikációs piac egyik vezető cége
A Magyar Telekom adózott eredménye 22,9 százalékkal, 16,0 milliárd forintra nőtt 2020 negyedik negyedévében, a 2020-as éves nyereség 4,1 százalékkal, 46,3 milliárd forintra emelkedett, összes bevétele a negyedévben 3,6 százalékkal, 188,9 milliárd forintra, az év egészében egy százalékkal 673 milliárd forintra bővült.
A társaságnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentése szerint, a negyedévben az adózott eredmény a magasabb adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA) és az alacsonyabb amortizációs költségek együttes hatását tükrözi. A 2020-as évet tekintve az EBITDA javulása ellensúlyozta az értékcsökkenési és amortizációs költségek növekedését.
Az EBITDA éves összehasonlításban 8,6 százalékkal, 62,6 milliárd forintra emelkedett 2020 negyedik negyedévében, míg 2020-ban 2,4 százalékkal, 225,9 milliárd forintra, a magasabb bruttó fedezet és az alacsonyabb közvetett költségek következtében – tették hozzá.
A jelentés szerint a mobilbevételek éves összehasonlításban 2020 negyedik negyedévében 3,6 százalékkal, 97,9 milliárd forintra, illetve a teljes év tekintetében 2,9 százalékkal, 364,6 milliárd forintra nőttek a mobil adatbevételek és készülékértékesítések emelkedésének köszönhetően, amely teljes mértékben ellensúlyozta az alacsonyabb kiskereskedelmi hangbevételeket.
A rendszerintegrációs és IT (‘RI/IT’) bevételek 2020 negyedik negyedévében mérsékelten nőttek, 33,0 milliárd forintot elérve. Magyarországon a bevételek csökkenésének mértéke éves összevetésben 2,9 százalékra lassult 2020 negyedik negyedévében, ami a közszféra és a pénzügyi szektor számára teljesített magasabb projektvolumeneket tükrözi, míg Észak-Macedóniában erős növekedést okozott egy hardver leszállítási projekt.
A teljes 2020-as év tekintetében az RI/ IT bevételek 10,2 százalékkal, 89,5 milliárd forintra csökkentek elsősorban a magyarországi közszféra számára végzett alacsonyabb implementációs projekt volumen miatt, melyet nem tudtak ellensúlyozni az észak-macedóniai testreszabott projektekből származó magasabb bevételek – írták.
A 2020 negyedik negyedéves árbevétel-bővülés köszönhető a távközlési szolgáltatási bevételek mindkét országban tapasztalható emelkedésének, a magasabb volumenű készülékértékesítésnek, valamint a dénár forinthoz képest jelentkező erősödéséből származó pozitív árfolyamhatásnak. A teljes éves árbevétel növekedése pedig annak köszönhető, hogy a magyarországi rendszerintegrációs és IT (RI/IT) bevételek visszaesése mérsékelte a fent említett pozitív hatásokat.
A jelentésben Rékasi Tibor vezérigazgató kifejtette, a negyedik negyedévben erős eredményeket értek el, az EBITDA 5 milliárd forinttal 56,6 milliárd forintra nőtt. 2020 a vállalat történetében az az év volt, amelynek során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vezetékes és mobilhálózataik fejlesztése terén. Az optikai hálózat bővítése tavaly felgyorsult, a fejlesztések mértéke összességében felülmúlta a korábbi évek szintjét. 2021-ben a működési környezet változékonysága ellenére, továbbra is növekedési pályán maradnak – tette hozzá.
Közölték azt is, hogy a tavalyi nyereség terhére részvényenként 15 forint a fizetendő osztalék. Ez továbbá kiegészül 10,2 milliárd forint keretösszegű részvény-visszavásárlással, amelynek egy részvényre vetített értéke 10 forintnak felel meg.
A Telekom részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, az elmúlt egy évben a részvények legalacsonyabb ára 335 forint, a legmagasabb 427,5 forint volt. Csütörtökön a Magyar Telekom árfolyama 5,5 forinttal, 1,34 százalékkal 415,50 forintra emelkedett.
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.