Kövess minket!

Tech

Növekedés az internethasználók és a digitális szolgáltatási formákat használók körében

Augusztusi, valamint szeptemberi lakossági primer adatfelvétellel a Századvég a járvány hatására bevezetett korlátozások miatti változásokra keresett választ.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5%-kal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10%-kal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybevenni, 90%-os arányban továbbra is tervezik használni azokat.

Augusztusi, valamint szeptemberi lakossági primer adatfelvételeink során arra kerestük a választ, hogy a Covid-19 járvány hatására bevezetett korlátozások miatt változtak-e és ha igen, hogyan a lakossági internethasználati, illetve digitális ügyintézési szokások?

Kutatási hipotéziseink között szerepelt, hogy a tavaszi kijárási korlátozások, illetve a távmunkára és a távoktatási megoldásokra való kényszerű áttérés miatt (is) jelentősen nőtt a lakosság körében az internet használata, az internetezésre alkalmas digitális eszközök, illetve a személyes ügyintézést és vásárlást kiváltó digitális és e-kereskedelmi szolgáltatások iránti kereslet.

Előzetes várakozásainkat azonban csak részben igazolták a témában lefolytatott primer kutatások adatai. Felméréseink alapján a járványhelyzet hatására a mobilinternetre előfizetők csupán 2,5%-a vált előfizetővé; nagyobb adatcsomagra pedig a válaszadók 6%-a váltott.

A digitális szolgáltatások igénybevétele tekintetében is közel hasonló eredményeket mutatnak a kutatások:

  • Az elektronikus ügyintézés területén látható jelentős felhasználói szám bővülés: a pandémia mintegy 10%-kal (6,2 százalékponttal) dobta meg az e- közigazgatási szolgáltatásokat használók arányát.
  • Az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők aránya 1-2%-kal növekedett.
  • Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat a válaszadók 2,2%-a kezdett el a járvány hatására használni;
  • Az elektronikus közüzemi és egyéb szolgáltatások igénybevétele 2,2 százalékponttal haladja meg a járvány előtti szintet.

A kutatás azonban azt is megerősítette, hogy a magyar háztartásokban az okostelefon a legelterjedtebb digitális eszköz: háztartásonként átlagosan 2,4 okostelefonnal rendelkezik a lakosság. Internetezésre alkalmas mobiltelefonnal a lakosság 80,4%-a rendelkezik. Az is bizonyítást nyert, hogy internetet hetente legalább egyszer a válaszadók 78,1%-a szokott használni.

Hányan vásárolunk online?

A kutatásunkból kiderült, hogy hazai webáruházban, webshopban, hirdetési portálon az internethasználók csaknem kétharmada szokott vásárolni. A legnépszerűbbek ezek közül a hazai domain-en bejegyzett webáruházak (pl. alza.hu, edigital.hu, emag.hu, stb.), ezeket az online vásárlásra nyitott lakosság 62,8%-a szokta használni.

Előzetes hipotézisünkkel szemben a COVID-19 járvány hatása nem szignifikáns sem a hazai, sem a határokon átnyúló online vásárlások esetében a növekedés: mindössze

1-2 százalékponttal (2-4%-kal) növelték az e-kereskedelmi felületeket használó internetezők arányát a COVID-19 hatására bevezetett korlátozások.

Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy már a válsághelyzet előtt is mindegyik nagy műszaki, ruházati és élelmiszerláncnak volt online áruháza, így az élelmiszer- házhozszállító cégek március után ugrásszerűen megnövekvő kínálata már egy érett piacon jelent meg, amelynek a keresleti oldalán ugyanazok a háztartások jelentek meg, amelyek korábban is vásároltak online, de ők a korábbinál is többféle árut – és feltehetően nem csak maguknak, hanem a rokonoknak, szomszédoknak is – rendeltek.

Hányan intézzük az ügyeinket az interneten?

Elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 64,8%-a szokott igénybe venni. A COVID-19 járvány hatására mintegy 10%-kal nőtt az e- közigazgatási szolgáltatásokat felhasználók aránya.

Ugyanakkor továbbra is sokan távol maradnak az ilyen szolgáltatásoktól: az internetező válaszadók 29%-a még sosem használt e-ügyintézési szolgáltatásokat. 6,2% válaszolt úgy, hogy a járvány hatására kezdett el ilyen típusú szolgáltatásokat használni.

Elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat az internetező felnőtt lakosság 70,4%- a szokott rendszeresen igénybe venni, a pandémiás időszak a felhasználói szokásokon nem változtatott jelentősen, mindössze a válaszadók 2,2%-a mondta azt, hogy a járvány hatására tért át az elektronikus pénzügyi szolgáltatások valamelyikének használatára.

Magyarországon a digitális ökoszisztéma fejlettségét mérő indexek egyöntetűen hosszú ideje kisebb-nagyobb lemaradást mutatnak az EU átlagához képest. 2020. évi jelentése alapján Magyarország összesítésben egy helyet (22.-ről a 21.-re) javított a 2019-es eredményekhez képest.

A szerény javulás elsősorban a korszerű digitális infrastruktúra terén elért jelentős, illetve – a jellemzően a közösségi médiára szorítkozó – internethasználat terén tapasztalt kisebb előrelépésnek köszönhető.

Tech

Hírközlési labort ajándékozott a közszolgálati egyetemnek az NMHH

A jelentős haderőfejlesztés új feladatok elé állítja a honvédelmi képzést is, ezek teljesítésében segíti az oktatási intézményt az új eszközpark.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, az NMHH elnöke (j), Koltay András, az NKE rektora (j2) és Pohl Árpád ezredes, az NKE dékánja (b) az átadáson, fotó: MTI/Illyés Tibor

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán létesített egység szerdai avatóján Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke arról beszélt, hogy

ez a tizenhetedik, az NMHH által támogatott labor, de az első, ahol nem polgári célra szánt hírközlési eszközt adnak át.

Mint mondta, a hírközlés létfontosságú a honvédelemben is, de amíg békeidőben és a privát szférában van esély tisztázni a kommunikációs félreértéseket, háborúban egy apró hiba is végzetes lehet. A mikrohullámú eszközpark segítségével, amelyet a hallgatók most használatba vehetnek, zajokat, hibákat, akadályokat szimulálnak a gyakorlás biztonságos terében – ismertette az NMHH elnöke.

Hozzátette: a hírközlési rendszerek egyre hatékonyabban javítják ki az átviteli hibákat, szűrik ki a zajokat, a labor felszerelései pedig ezek tesztelését szolgálják.

A labor erőssége, hogy nem idealizált, fiktív, tökéletes valóságot mutat, hanem a valós viszonyokat, azaz nem laboratóriumi körülményeket szolgáltat

– magyarázta. Az NMHH elnöke kifejezte reményét, hogy a távoli mikrohullámú berendezések és a hozzájuk tartozó antennák, az összeköttetésben előforduló hibákat szimuláló szoftver a honvédelmi képzés hasznára válik majd.

Koltay András, az NKE rektora az átadáson arról beszélt, hogy a hírközlési technológia és azon belül a haditechnika bámulatosan gyors fejlődési utat járt be, amellyel az egyetem és a Magyar Honvédség is megpróbál lépést tartani.

Szólt arról is, hogy

az egyetem életét “körülöleli” a jelentős haderőfejlesztés, annak következményei, elvárásai az egyetemre is megérkeznek, és ezek teljesítésében segíti az egyetemet az NMHH által adományozott labor is.

Koltay András beszélt arról is, hogy bár a technikai fejlődést folyamatosan követniük kell, a honvédtiszteknek bizonyos értelemben ma is olyannak kell lenniük, mint 100-200 évvel ezelőtt. Vannak olyan alapvető értékek, eszmék, amelyek a technológia fejlődésével nem csorbulnak, nem kérdőjeleződnek meg – fogalmazott. Szavai szerint a Ludovika Akadémia hagyományai, szellemisége kijelöli azt az utat, amelynek a honvédtisztképzésben változatlannak kell maradnia.

A rendezvény végén az NMHH elnöke és az NKE rektora támogatási megállapodást írt alá.

Tovább olvasom

Tech

Innovációs ötleteket várnak fiataloktól

Meghirdették a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

Közzétéve:

A versenyre 14-19 éves fiatalok nevezhetnek önálló projekttel 2021. november 25-ig, az első fordulóból továbbjutóknak 2022. április 1-ig lesz lehetőségük a részletes kidolgozásra.

A verseny ünnepélyes meghirdetésén Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a mérlegelő gondolkodás, a kreativitás fejlesztése fontos célja az oktatási rendszernek. Hozzátette,

az újítások, innovációk tehetik hatékonyabbá, eredményesebbé a jövő Magyarországát, megalapozzák az emberek jólétét, életkörülményeit.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három évben Magyarországon a kutatás-fejlesztés, innovációs források megtöbbszöröződtek.

Rámutatott arra, hogy a hivatal pályázati rendszere sokrétű, egyaránt támogatja a kutatóvá, illetve a vállalkozó válást.

Minden érdeklődőnek biztosítják a lehetőséget arra, hogy élethelyzetének megfelelően be tudjon kapcsolódni a támogatási rendszerbe.

Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár elmondta, a nemzeti tehetség programban az idén 3,6 milliárd forintot fordítanak tehetséggondozásra. A forrás egy részét a központi költségvetés, egy részét pedig a felajánlott adó adja.

Hozzátette, több ösztöndíjat működtetnek, és fontosnak nevezte, hogy a fiatalok minden lehetőséget megragadjanak tehetségük kibontakoztatására.

Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy a hétvégén online térben megszervezett európai ifjúsági tudósok versenyének döntőjébe jutott öt magyar fiatal eredményesen szerepelt, hárman különdíjat hoztak el.

A Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával hirdette meg a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt.

Az idei kiírás szerint a kreatív fiatalok összesen ötmillió forint jutalmat kaphatnak, míg a dobogós helyezés 100 többletpontot fog érni a 2022. évi egyetemi felvételi eljárás során. A legeredményesebb felkészítő tanárok és középiskolák szintén kiemelt támogatásban részesülnek.

Tovább olvasom

Tech

Újból emelkednek a grafikus kártyák árai

Egyre többen mondhatnak le az új grafikus vezérlő vásárlásáról.

Közzétéve:

NVIDIA.com

A tavaszi csúcsot követően drámaian mérséklődni kezdtek a grafikus kártyák árai, a német 3DCenter adatai szerint az AMD Radeon RX 6000 grafikus vezérlőkért május elején átlagosan kétszer sikerült többet kérni az ajánlott fogyasztói áruknál, míg az NVIDIA GeForce RTX 3000 családba tartozó termékek május közepén háromszoros túlárazással voltak elérhetőek – számol be róla az Origo.

Ezután drámai zuhanás következett az árban, ám mindkét gyártó esetében megállt a trend, mikor a termékeik elérték a 150% körüli szintet a felár tekintetében; ez a pont a Radeonok esetében július elején, a GeForce-oknál pedig augusztus elején következett be. Azóta folyamatosan rosszabbodik a helyzet, jelenleg chiptervezőtől függetlenül 170+ százalék környékén mozog a grafikus vezérlők átlagos felára.

Az elmúlt hetekben érkezett információk függvényében valószínűtlennek tűnt, hogy a belátható jövőben javuljon a piaci helyzet a vevők szemszögéből, azonban a 3DCenter adatai alapján eltökélt optimistának kell lenniük azoknak a játékosoknak, akik még reménykednek, hogy kerülhet a karácsonyfa alá egy nem borzasztóan túlárazott Radeon vagy GeForce. Az NVIDIA vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy kriptobányászok helyett egy ideje újból a játékosoknál landol a legtöbb videókártya, azonban így is óriási a termékek iránti túlkereslet, talán a jövő év végéig is kitarthat ez az állapot.

Ez nem meglepő, hiszen a kriptobányászok hullámzó agresszivitással már 2017 óta folyamatosan beavatkoznak a piac működésébe, a magas árak miatt a gamerek kevésbé tőkeerős tábora évek óta halasztgatja az új videókártya vásárlását.

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom