Kövess minket!

Tech

Nemzetközi talk show a mesterséges intelligenciáról november 30-án

Az MVM által szervezett esemény, a Future Talks powered by MVM című ingyenes, online, interaktív élő talk show angol és magyar nyelven is elérhető lesz – írja a HírTv.

Szakterületeik világsztárjaival rendezi meg az MVM Csoport a Future Talks powered by MVM című ingyenes, online, interaktív talk show-t.

A mesterséges intelligencia és a tudomány nemzetközi szinten is jegyzett szakértői a technológia jelenét és jövőjét, az emberiségre és az emberi életre gyakorolt hatását veszik górcső alá, illetve válaszolnak a nézők kérdéseire is november 30-án 18 órától.

Az eseményre New Yorkból jelentkezik be Neil deGrasse Tyson világhírű amerikai asztrofizikus, író, tudománykommunikációs személyiség, a New York-i Hayden Planetárium igazgatója, több sikeres ismeretterjesztő televíziós műsor házigazdája a National Geographic csatornán.

A beszélgetés résztvevője lesz még

 

  • Stuart J. Russell, a  kaliforniai Berkeley Egyetem villamosmérnöki és informatikai karának, illetve a San Francisco-i Egyetem idegsebész professzora,
  • Tilesch György, a világ egyik legkeresettebb mesterségesintelligencia-szakértője, a BetweenBrains: Mesterség és Intelligencia című könyv társszerzője,
  • Buzsáki György, agykutató, egyetemi tanár, a New York Egyetem orvostudományi karának professzora, a Magyar és az Amerikai Tudományos Akadémia tagja és
  • Kishonti László, az AImotive önvezető járművek technológiáját fejlesztő vállalat vezérigazgatója.

 

A talk show ingyenesen, regisztráció nélkül, bárki által megtekinthető az MVM Facebook- és Youtube-csatornáján, illetve a Future Talks – powered by MVM honlapján november 30-án 18 órától.

Az esemény nyelve angol, magyar nyelvű szinkrontolmácsolással.

(Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/398239114862049/)

 

 

 

 

 

 

 

László Kishonti

 

San Francisco-ból kapcsolódik a beszélgetéshez Stuart J. Russell, a kaliforniai Berkeley Egyetem, illetve a San Francisco-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligencia témájában írt, és 13 nyelvre lefordított, 118 ország több mint 1300 egyetemén használt alaptankönyv társszerzője. A beszélgetés moderátora Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a világ egyik legkeresettebb mesterséges intelligencia-szakértője. Az este folyamán megosztja véleményét a nézőkkel Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, a Magyar és az Amerikai Tudományos akadémia tagja, az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély.

Tech

Új innovációs negyedet alakít ki a BME

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alakít ki elsőként saját kísérleti 5G hálózatot.

Közzétéve:

Borítókép: az új beruházás környezete, az Infopark épületei Budapest XI. kerületében, fotó: MTI / MTVA / Jászai Csaba

Az új épületfejlesztéseket, kutatásiinfrastruktúra-fejlesztést, K+F+I programok megvalósítását és szervezetfejlesztést magában foglaló innováció az egyetem Science Park elnevezésű infrastruktúra- és szervezetfejlesztési programjában az Infopark közelében valósul meg. A projekt költségvetése több tízmilliárd forint.

A program célja, hogy létrehozzák a BME Innovációs és Fejlesztési Központját, kiépítsék a magyarországi egyetemek közül elsőként a saját kísérleti 5G hálózatot, és további nagyvállalati együttműködésekkel biztosítsák a kutatások eredményeinek felhasználását, valamint, hogy 2021. szeptember végére át tudják adni Balatonfüreden a Tudáscentrumot.

Tovább olvasom

Tech

A háztartások háromnegyedében használnak vezetékes internetet

A magyar háztartások majdnem háromnegyedében használnak vezetékes internetet, viszont másfél millió ember sehogy sem internetezik – tájékoztatott reprezentatív kutatásának eredményeiről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Közzétéve:

Flickr

Legkevésbé a szegényebb háztartásokban használják az internetet, valamint azokban, amelyekben nem él az általános iskolainál magasabb végzettségű ember. Ugyanakkor az életkor is befolyásolja az internethasználatot – írták.

A háztartások 71 százalékában van úgynevezett nagyképernyős, azaz számítógépen, laptopon, táblagépen is használható vezetékes internet, további 2 százalékában nem mobiltelefonos mobilinternet, így összességében a háztartások csaknem háromnegyedében van nagyképernyős internet.

Csak mobiltelefonon vagy sehogyan sem tudnak a világhálóra kapcsolódni 1,1 millió háztartásban, összességében pedig a népesség 18 százaléka, vagyis 1,5 millió ember nem használja az internetet Magyarországon

– közölték.

Ahol nincs általános iskolainál magasabb végzettségű a családban, ott csak a háztartások negyedében van nagyképernyős internet, ahol legalább egy diplomás családtag is él, már kilenctized ez az arány.

A vagyoni helyzetük alapján a társadalom alsó harmadához tartozók közül csak tízből hárman tudnak otthon számítógépen internetezni, míg a felső harmadba tartozók közül lényegében mindenki (96 százalék).

A kutatás szerint, negyvenéves életkor alatt már lényegében mindenki internetezik, a 70 éven felülieknek viszont csak a 30 százaléka.

Ha viszont az anyagi helyzet és az életkor együttes hatását vizsgálják, akkor az tapasztalható, hogy a fiatalok esetében eltűnik a jövedelmi helyzet hatása, mert ők élethelyzettől függetlenül mindenképpen interneteznek valahol.

A középkorúaknál viszont már élesen megjelenik a jövedelem hatása:

akik jól élnek, lényegében mindannyian használják az internetet, a közepes és rosszabb helyzetűeknek viszont csak a 85 százaléka.

Ugyanakkor még a jövedelmükből kényelmesen megélő időseknek is csak a hattizede (61 százalék) internetező, az átlagos és rossz anyagi helyzetűeknek pedig csupán a 40 százaléka – ismertették.

A nem internetezők leggyakrabban – 74 százalékban – azzal magyarázták ezt, hogy nincs szükségük rá, ők viszont túlnyomó részben (81 százalék) idősek. Sokan említették (62 százalék), hogy nem értenek hozzá, de ők is szinte kizárólag (88 százalék) idős emberek. A megkérdezettek 29 százaléka úgy gondolta, nem tudnák folyamatosan fizetni az internetszámlát, illetve megfelelő eszközt sem tudnak venni hozzá. Ők rendszerint a legszegényebb, legalacsonyabb jövedelmű családok tagjai

– olvasható a közleményben.

A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült, országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel a 14 éves, illetve annál idősebb lakosság körében – közölte az NMHH.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Tech

Több száz milliárd a hazai vállalkozások technológiaváltására

A gazdaság újraindításában is számítunk a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokra, amelyek a koronavírus-járvány alatt is helyt álltak, munkát és megélhetést adva a magyar családoknak és munkavállalóknak.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Azért hirdetjük meg a Technológiaváltó támogatási programunkat, hogy a hazai cégek digitális megoldások, technológiafejlesztés, beruházások segítségével megerősödve jöjjenek ki a válságból, és képesek legyenek a kanyarban előzni” – jelentette be György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár vasárnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint.

A közleményben kifejtették: a GINOP Plusz-1.2.1-21 felhívás célja a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelése, technológiai és szervezeti megújulásának támogatása. A vállalkozásonként 10 és 629,3 millió forint közötti támogatás formája feltételesen vissza nem térítendő támogatás, amely bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé válik.

Az összesen 200 milliárd forint keretösszegű pályázat három szakaszban nyílik meg, azért, hogy a vállalkozásoknak legyen lehetőségük átgondolni fejlesztési tervüket, és felkészülten várják a pályázatok beadását. A megjelent első, 100 milliárd forint keretösszegű felhívásban a kérelmek 2021. július 12. és július 19. között lesznek beadhatók. Ezt követően a további két kör 2021 októberében és 2022 januárjában várható. A vállalkozói visszajelzések alapján  újdonság, hogy a pályázati űrlap kitöltése már a pályázat benyújtásának kezdete előtt 10 nappal megkezdhető lesz, amellyel így a folyamat egyszerűbbé, a benyújtás pedig gyorsabbá válhat – írták.

A felhívás kedvezményezettjei azon, legalább három főt foglalkoztató mikro-, kis-, és középvállalkozások, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel. Pályázhatnak kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók és egyéni cégek, amelyek nem tartoznak a kata hatálya alá – tették hozzá.

A pályázat keretében támogatható tevékenység a technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológia fejlesztését, a technológiai kapacitások bővítését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét, továbbá az infrastrukturális és ingatlanberuházás, a tanácsadási és a képzési szolgáltatások igénybevétele, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, a gyártási know-how beszerzése, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása. A támogatási intenzitás az 1. szakaszban várhatóan 45-70 százalék között alakul – áll a közleményben.

További információk és a pályázati felhívás a https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-ginop-plusz-121-21-felhvs oldalon érhető el. Emellett az érdeklődők a megújult vállalkozói információs portálon (www.vali.hu) tájékozódhatnak személyre szabottan a részletekről – közölte az ITM.

Tovább olvasom