Tech
Németországban mobilnetezünk a legtöbbet
A Telenor adataiból az is kiderül, mely ország előfizetői roamingoltak legtöbbet Magyarországon az elmúlt évben, illetve, hogy mely nemzetek voltak a roaming-bajnokok a nagyobb hazai fesztiválokon.
A Telenor éves adatroaming-riportja összegzi, hogy miként változtak a magyarországi mobilhasználók külföldi mobilnet-használati szokásai, és hogy mely nemzetek előfizetői a legaktívabb adatroamingolók a Hipernet-hálózaton. A Telenor előfizetői a 2017-es, kedvező EU roaming szabályozás életbe lépése óta több mint 2,2 millió gigabájt adatforgalmat bonyolítottak az EU-ban; ezzel együtt Európán kívül is nőtt a roaming adathasználat.
2017. június 1. és 2018. május 31. között a korábbinál jóval népszerűbbé vált a külföldi mobilinternetezés. A növekvő tendencia azóta is folytatódott: a most vizsgált 2018. június 1. és 2019. május 31. közti időszakban az első évhez képest közel megduplázódott az adatforgalom, amelyet a telenoros ügyfelek generáltak EU-s és 1-es díjzónába tartozó mobilhálózatokon. Ez a vizsgált egy év alatt összesen több mint 2,2 millió gigabájt roaming-adatforgalmat jelent.
Akárcsak a 2017 és 2018 nyara közötti időszakban, az elmúlt egy évben is Németországban, Ausztriában, Olaszországban és Franciaországban használták a legtöbbet a mobilinternetet a magyarországi Telenor-ügyfelek. A Telenor EU-roaming toplistájának ötödik helyén Horvátország végzett, míg az Egyesült Királyság a hatodik helyre futott be, akárcsak tavaly.
A téli-nyári adatforgalmat összehasonlítva Németország és Ausztria esetén sokkal kiegyenlítettebb a mobilforgalom eloszlása, míg Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Horvátországban nagyon komoly szezonalitás érzékelhető: a téli hónapokban jelentősen visszaesik a telenorosok roaming-adatforgalma.
A vizsgált időszakban az unión kívüli országokban mintegy 40 százalékkal emelkedett a Telenor ügyfeleinek roaming-adatforgalma. Tavalyhoz képest átalakult a toplista sorrendje: a legtöbb adatot az Egyesült Államokban forgalmazták az ügyfelek, a második helyre került a tavalyi aranyérmes Izland, Svájc pedig megőrizte harmadik helyét.
Idén a negyedik helyre a magyarok körében népszerű üdülőhelynek számító Törökország futott be, egy hellyel maga mögé utasítva a tavalyi negyedik helyezett Szerbiát. A top 10-es listán Kína, Oroszország, Ukrajna, Izrael a soron következők az adatforgalom alapján, a tizedik helyre pedig Thaiföld került, de még ebben az országban is másfélszeres növekedés ment végbe egy év alatt.
Érdekesen alakul a Telenor magyarországi Hipernet-hálózatára csatlakozó, külföldi SIM-kártyát használó felhasználók toplistája: bár hazánkba a legnagyobb számban német turisták látogatnak, mégis a brit és a román előfizetést használók generálták a legnagyobb adatforgalmat a Hiperneten az utóbbi egy évben – e két nemzet forgalma között csupán néhány százalék különbség volt.
A német mobilnetezők nagyjából negyedével kisebb forgalmat bonyolítottak a Telenornál, az osztrákoké pedig csaknem feleannyi volt, mint a briteké. A top tízes lista ötödik helyére a lengyel, a hatodikra a svéd, a hetedikre a holland, a nyolcadikra az olasz, a kilencedikre a norvég, a tizedikre pedig a dán felhasználók futottak be. Egy másik érdekesség, hogy bár a Cseh Köztársaságból érkezik a harmadik legtöbb turista hazánkba, az ő adatforgalmuk csak a tizenötödik legnagyobb volt – írják.
A Telenor négy nagyobb magyarországi fesztivált is megvizsgált, arra keresve a választ, hogy melyik ország mobilelőfizetői roamingoltak a legtöbbet a Hiperneten a fesztiválok térségében. Az alábbi táblázat a Sziget, a Balaton Sound, a VOLT és az Ozora fesztiválok idején és térségében mért roaming forgalmat mutatja be, országokra bontva:
Tech
Bíró Ada nem létezik, mégis műsort vezet (videó)
Forradalmi újítással indult újabb évadában a Duna tudományos-ismeretterjesztő műsora.
Bíró Adának hívják a Duna csatorna Delta című tudományos-ismeretterjesztő műsorának új műsorvezetőjét, akinek megjelenését, arcát és hangját egyaránt a mesterséges intelligencia (MI) hozta létre korábban már meglévő programokból – hangzott el az M1 hétfő esti Híradójában.
Mondanivalóját teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg, ezzel együtt a mesterséges intelligencia segítségével életre hívott képi és nyelvi modell Fejős Ádám állandó műsorvezetőtársa lett a Deltában.
Dudás Viktor filmszakértő szerint a Delta éppen az a műsor, ahol egy ilyen egyedülálló technológiai újdonságnak helye és adott esetben fontos szerepe is van.
„Abszolút helye van egy ilyen műsorban egy ilyen megjelenésnek, hiszen ott, ahol a tudománnyal foglalkozunk és az abszolút újításokat igyekszik bemutatni a műsor, ott abszolút adekvát, hogy a legmagasabb szintű technikai újítások akár a műsor megszólalóinak a megjelenítésében is részesek legyenek”
– fogalmazott Dudás Viktor. Hozzátette: ez egy nagyon érdekes újítás, nagyon kíváncsian várja, hogyan fog a közönség erre reagálni, „mert ilyet még mi Magyarországon nem láttunk képernyőn”.
A legmodernebb nyelvi modellt használták ahhoz, hogy az MI által megalkotott műsorvezető szépen beszéljen magyarul, a legújabb videós modellt pedig ahhoz, hogy megmozdulhasson. Mint a műsorban elhangzott, ezen technológiák érzékeny egyensúlya kellett ahhoz, hogy Bíró Ada elmondhassa a nézőknek a nagyvilágból az aktuális tudományos híreket.
Szűts Zoltán média- és digitális pedagógiakutató, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja az M1-en arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát az ember alkotja és az ember irányítja. Az MI-vel foglalkozó szakember hangsúlyozta:
a történelemben minden technológia felfordulással járt, csakúgy, mint az MI, de nem félni kell tőle, hanem kipróbálni, megérteni, hosszú távon pedig használni.
„Az elmúlt évtizedben a digitalizáció kapcsán nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen módon átalakul a munka világa, és a mesterséges intelligencia az a trend, ami mindenképpen egy ugrást fog jelenteni. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek meg fog szűnni a munkája. Sőt! Ez azt jelenti, hogy más jellegű lesz maga a munka. Nyilván mindig kihívást hordoz egy technológiaváltás, mesterséges intelligencia esetében azt kell tudomásul vennünk, hogy ez a technológia asszisztensként működik. Segítőként működik” – hangsúlyozta Szűts Zoltán.
Tech
Újabb iskolákat fejleszt a High-Tech Suli program
Minden eddiginél több, összesen 127 iskolai alapítvány pályázott a támogatásra.
A benyújtott szakmai anyagok kiemelkedő színvonala miatt a támogató és az értékelő bizottság úgy döntött, hogy az eredeti kiíráshoz képest eggyel több – összesen hat – intézmény juthat hozzá a mintegy 40 millió forintos fejlesztéshez – közölte a Mészáros Csoport az MTI-vel.
A Mészáros Csoport High-Tech Suli programjának ötödik pályázatán modern, 21. századi digitális tanterem kialakítására és a hozzá kapcsolódó szakmai program megvalósítására támogatást nyert el:
- a Cecei Általános Iskola,
- a Csopaki Református Általános Iskola,
- a Herceghalmi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola,
- a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola,
- a Monori Jászai Mari Általános Iskola és
- a Szegedi Gregor József Általános Iskola.
Horváth Ádám, a program szakmai vezetője szerint
az évről évre növekvő pályázati anyagok számából az látszik, hogy folyamatos az érdeklődés a High-Tech Suli program iránt; a rendkívül magas színvonalú szakmai anyagokból kiderült, hogy már minden pályázó számára egyértelmű, milyen hatalmas lehetőség egy ilyen terem: nemcsak bizonyos kompetenciák fejlesztésében nyújt kiemelkedő segítséget, de a diákok későbbi munkaerőpiaci elhelyezkedésben is.
Mára olyan közösség lettünk, amelyhez bárki szívesen csatlakozna – fogalmazott Horváth Ádám.
A közleményben hangsúlyozták: a program egyedülálló és több elemében is újszerű, az iskola által kijelölt termet felújítják és olyan modern digitális eszközökkel látják el, „amelyekkel új dimenzióba kerül az oktatás”.
Számos high-tech eszközt kapnak az iskolák, a fejlesztés középpontjában mégis a tanuló és a tanár kapcsolata, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a differenciálás támogatás és a készségfejlesztés áll.
A tárgyalkotó eszközök – 3D nyomtató, lézervágó – a tanulók komplex problémamegoldó készségét, technikai kompetenciáit és kiemelten a kommunikációs, együttműködési készségeit fejlesztik – részletezték.
Hozzátették: a tanárok féléves módszertani és eszközhasználati képzésen vesznek részt, illetve a többletmunkájuk elismeréseként havi bérkiegészítésben is részesülnek. Az új, minden igényt kielégítő tantermek várhatóan júniusra készülnek el, így a jövő tanévet már itt kezdhetik a nyertes iskolák diákjai.
Tech
A digitális gazdaság női példaképeit díjazták
Átadták a 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén pályázat díjait – közölték a szervezők, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) az MTI-vel.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerdán megrendezett gálán négy kategóriában hirdettek nyertest, és egy különdíjat adtak át.
A közlemény szerint a második alkalommal meghirdetett pályázatra olyan nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára.
Olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.
Az Év csapatjátékosa díjat Burjánné Tandari Zsuzsanna, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztője kapta. Rajki Annamária, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatója érdemelte ki az Innovátor elismerést. Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az Inspiráló teljesítményért kategória nyertese lett, míg Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az Inspiráló felsővezető díjat vehette át.
A Különdíjat az oktatásért Özvegy Judit, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusa kapta.